Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-04 / 18. szám
kell gondoskodni, hanem biztosítani is a felől, miszerint az anyaszentegyházban hű sáfárkodással tett szolgálataik jutalma el nem marad, vagy másszóval nem tétetik teljesen a vaksors szeszélyétől függővé, hanem alkalom nyujtatik nekiek arra, hogy kiki, akár mint szónok, akár mint lelkes hitoktató a maga helyén, a politikai életben megszokott protekczió vagy lélekvásárlás nélkül is, érvényesüljön. Ez lehetővé válik az által, ha a gyakorlati éveit buzgalommal szolgáló s.-lelkész minden évvel közelebb jut ahhoz a jogához, hogy valamely megüresült egyházban adminisztrátor lehessen, s ha a hivek tetszését kiérdemelte : annak állandó lelki vezére is lehessen. Ezeket akartuk elmondani most a zsinat előtt. Gondoljunk azokra, kik a jövendőség apostolaivá lenni hivatvák. Vegyük fel az alkotmány sánczai közé azokat, kik a jelenben is nélkülözhetetlen munkatársaink. Szeretettel kössük az anyaszentegyház testéhez azokat, kik annak nélkülözhetetlen tagjai most, s vezető fejeivé lenni hivatvák a jövőben. Nagyváty. Morvay Ferencz, ref. lelkész. ISKOLAÜGY. Az évvégi vizsgákról. Középiskoláink igen nagy részében az évvégi vizsgákra vonatkozólag az 1890-ben kiadott állami rendtartás rendelkezései vannak jelenleg érvényben. Nevezett rendtartás az évvégi vizsgákról következőleg intézkedik: „A nyilvános vizsgálatok előtt minden tanári testület tanácskozást tart, melyen minden tanulónak magaviselete és előmeneteli érdemjegyei ideiglenesen megállapíttatnak, de le nem záratnak. Itt történik az elégtelen és kétes előmenetelű tanulók kijelölése (40 §.)". Arra a kérdésre nézve pedig, hogy a vizsgákon kik szólítandók fel, következőket mondja: „A vizsgálaton minden tanuló felel, de nem okvetlenül minden tantárgyból; azonban az elégtelen és kétes előmenetelnek mindenesetre felhivandók az illető tantárgyból, mivel a vizsgálati felelet befolyással van az eredmény megállapítására. (39. §.)" Itt említem fel azt a köztudomású tényt is, hogy ezzel az utasítással megegyeznek a tiszántúli ref. egyházkerület által a gimnáziumi igazgatók számára kiadott utasításnak az évvégi vizsgákra vonatkozó rendelkezései is. Mellőzöm azon okok felsorolását, melyek ezen rendszer ellen az országos tanáregyesület egy körében felhozattak ; mert minden körben, a hol csak ez a kérdés megbeszélés tárgyát képezte, egyértelmű volt a megállapodás arra nézve, hogy a mai rendszer ellen a pedagógia szempontjából nagyon súlyos kifogások emelhetők. Annyit azonban mégis szükségesnek tartok, hogy röviden összefoglaljam az egyes tanítói köröknek azon megállapodásait, melyek az évvégi vizsgák reformja körül indítványszámba vehetők. aj A budapesti kör megállapodásai: 1. A vizsgálatok mai módja teljesen elejtendő. 2. A tanév két félévből álljon; e mellett szükség esetén a hanyag tanulók szülei több izben is értesíthetők. 8. A rendes tanítás legalább június 15-ig tartson. i) A szatmári kör megállapodásai: 1. A vizsgálatok mai alakjokban fentartandók; de a feltétlenül elégtelenesek kikérdezésére nézve az imperativ rendelkezés megszüntetendő. 2. Az iskolai óv két félévből álljon; határnapja jan. 31-ike, a mikor a tanulók értesítőt kapnak; de ezenkívül nov. 30-án, márcz. 31-én és május 31-ikén a szülők a szükséghez képest értesitendők. 3. A harmadik pont tárgyalása nem szükséges, mivel a rendtartás akkép intézkedik, hogy a vizsgálatok június második felében legyenek s így a tanításnak június 15-ig kell tartani. c) A pápai kör a budapesti kör megállapodásait fogadta el némi módosításokkal. d) Az udvarhelyi kör megállapodásai: 1. A vizsgálat mai módja teljesen elejtendő. Helyette fennebbviteli vizsgálat szervezendő az osztályozó vizsgákat megelőző hétre. 2. A tanév két félévből álljon; e mellett szükség esetén a hanyag tanulók szülei több izben is értesíthetők. A féléveket záró osztályozásnál lehetőleg a tanuló tehetségeinek összessége legyen irányadó. A szülék részére küldendő értesítők szóljanak a tanulók erkölcsiségének, tudásának hiányairól, esetleg kiváló tehetségéről. 3. A rendes tanítás legalább június 20-káig tartson. .Felemlítendőnek tartom még azt is, hogy egyik tekintélyes tanártestület, a tiszántúli ref. tanáregyesület, f. é. aug. hó 27— 28-án Karczagon tartott közgyűlésén szintén egyhangúlag kimondta, hogy a vizsgák mai rendszere tarthatatlan ; sürgette annak átalakítását és a vizsgák reformjának igen fontos ügyét az egyetemes tanügyi bizottság figyelmébe ajánlotta. ,...»>,;o»íi., fsiíirúé- J&iMilÁÍÉ iliotl >iH>{*7 II >.'j Hlb.KíinjRíí * * * Ezeket tartottam szükségesnek előre bocsátani, mintegy jelen értekezésem történelmi előzményeit. Kijelentem, hogy arra nézve, hogy a vizsgák mai módja teljesen elejtendő, én is egyetértek az egyes köröknek fentebb idézett megállapodásaival. Mellőzöm azonban annak a fejtegetését, hogy miért tartom én is a mai vizsgarendszert tarthatatlannak, mert úgy is kimerítették már ezt a kérdést az egyes tanárkörök és a szakfolyóiratok. Azt tűztem ki magam elibe czélul, hogy egy lépéssel előbbre vigyem a kérdést a megoldás felé; megpróbáltam, hogy a mai vizsgarendszer helyébe egy új vizsgarendszert ajánljak. Az ajánlandó új rendszer megalkotásánál különösen az a czél lebegett előttem, hogy megállapítsam, hogy először is szükségesek-e a vizsgák, másodszor pedig, hogy ha szükségesek, abból az új rendszerből mindazok a ferdeségek, melyek a mostani vizsgálati rendszert népszerűtlenné tették és a melyek épen ezért súlyos kifogásoknak a forrásaivá lettek, a lehetőségig kiküszöböltessenek. Hogy a vizsgák formáját helyesen megállapíthassuk, először is kiinduló pontot kell keresnünk. Ilyen kiinduló pont pedig csak egy lehetséges. A vizsgáknak a módja ugyanis a szerint változik, a mint egy vagy más czélt tüzünk ki a vizsgák elibe. Ha világosan fog állani előttünk, hogy egyes adott esetekben mi a czél, akkor helyesen állapíthatjuk meg a czél elérésére legalkalmasabb formát is. Tekintet nélkül arra, hogy jelenleg a vizsgák által miféle czélt akarunk elérni, én a következő kisebb csoportokba foglalható feladatokat tudom elképzelni : 1. A tanár időhöz nem kötötten, az iskolai év bármely időpontjában is tarthat vizsgát, abból a czélból,