Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-27 / 17. szám

tanból, ókori és újkori földrajzból, históriából óráról-órára Homerus s a szegény diák közé felhalmoz, végkép elállják az útját, hogy valaha a nagy vak poétát csak egyszer is gyönyörűségből, élvezetből végigolvassa. Az általánosan divó methodus mellett a legtöbb gimnázistában Horatius s Homerus neve könyviiélküli penzumok, ablativus absolutusok, magán- és közrégiségek, litotesek és hendiadyoinok emlékezetét költi fel, s csak a legritkább esetben — a mire Ilomeros s Horatius valaha mégis gondolhattak — a költészetét. E nagy poéták czélja valaha az volt, hogy olvassák s gyönyörködjenek bennök ; ma pedig a diákok „praeparálják", a tanárok magyarázzák, óránkint haladnak harmincz-negyven sort; olvasni pedig, a mint a költőt olvasni szokás és gyönyörűség, senki sem olvassa". Kardinális hibái az iskolai editióknak az, hogy a tudós professzor urak épen nem veszik tekintetbe, hogy mit képes bevenni a serdülő lélek ós mit nem; hanem csak arra törekszenek, hogy minél alaposabbaknak, minél tudósabbaknak láttassanak. A tudós editor mindent elmond, a mit olvasott, s ekként a szöveghez adott magyarázatai két, sőt három akkora terjedelműek, mint maga a szöveg ; de llogy a gyermek mennyit okul a sokból, azzal nem törődik. De nemcsak a magyarázatok terjedelmében, hanem a közlött ismeretanyagban is lépten-nyomon feltűnik a filológiai hivalkodás. Mindezekkel szemben, pedig hiába keressük iskolai editióink legtöbbjében a praktikus berendezést, a pedagógiai ügyességet, világos áttekintést, a legfontosabbra terjedő, de alapos feldolgozást, a magyar irodalmi vonatkozások szemmel tartását, s mindenek felett: szeretetét az írónak, a tanítónák. — Erős kritika ez; de minden betűjében igaz. Igen jó volna, ha okulnának belőle tudós filologus professzoraink! Fiam földrajzot tanul. Ezen a czímen adott ki legközelebb dr. Varga Ottó budapesti főgimnáziumi tanár egy kaczagtató, de egyszersmind mélyen elszomorító füzetet, a melyben a ma divatozó képtelen földrajztanítást állítja pellengérre. Kaczagunk a füzet humoros összeállításain; de mélyen el szomorodunk, ha meggondoljuk, hogy azokat a szörnyűségeket, a melyeket szerző a közhasználatban levő földrajzi tankönyvekből felsorolt, a mi szegény gyermekeinknek kell bemagolniok. A tanulságot jó volna, ha levonnák a füzetből tudóskodó tankönyvíróink, de maga a kultuszminiszter úr is. A füzetnek, úgy látszik folytatásai is következnek, s következhetnek is, mert összes középiskolai tankönyveink oly rettenetes ismeretmennyiséget kívánnak beletömni gyermekeink fejébe, és azt is oly rettenetes módszerrel, hógy bizony megérdemlik a kipellengéreztetést. Szerzőik pedig még más egyebet is megérdemelnének. EGYESÜLET. A protestáns országos árvaegylet április 19-én tartotta ez évi közgyűlését az ág. h. evangélikusok Deák-téri dísztermében. A közgyűlésen dr Kovácsy Sándor elnöklete alatt jelen volt mintegy 25 egyesületi tag. A közgyűlést Horváth Sándor ev. lelkész buzgó imádsága nyitotta meg, mely után dr. Horváth Zoltán társulati titkár a választmány évi jelentését olvasta fel. Az egyesület a mult évben 169 árvát gondozott, a kik között 44-et az anyjánál segélyezett, 11-et vidéki családoknál helyezett el, 15-öt a rozsnyói árvaházban, a többit a pesti árvaházában neveltetett. A vidéki családoknál elhelyezett árvák egyenként 200, a rozsnyói árvaházbeliek egyenként 300, a pesti árvaházban levők személyenként mintegy 400 koronába kerülnek. A pesti árvaházban az igazgatón kivül két férfi és két nő-tanító végzi az árvaházi tanítási és nevelési teendőket. Az egyesület bevétele 55,777 korona 50 fillér, kiadása 58,403 korona 58 fillér volt, a deficit 2625 korona 99 fillér. Az egyesület vagyona 1.044,976 korona 76 fillér, a mi az előző évihez képest 2625 kor. 99 vagyoncsökkenést mutat. A mult évben 5460 kor. új alapítványt kapott az egyesület, ezek között özv. Kéler Sándorné 2000, Perczel Pálné 1000, özv. Vetsey Sándorné 600 korona alapítványt tett. A protestáns bálból 2430 korona, az Árvaházi Naptárból 1523 kor., a Prot. Egyház és Isk. Lap gyűjtéséből 837 kor. jövedelme volt az egyesületnek. — Közgyűlés a jelentést tudomásul vette és a választmánynak s a pénztárnoknak a felmentvényt megadta. Egyben megállapította az 1902. évi költségvetést, még pedig 55,750 kor. kiadással és 50.616 kor. bevétellel. — Közgyűlés után a választmány tartott ülést Kovácsy S. elnök, Wagner G. alelnök, Csengey Gy.. Darányi K., Farkas F., Szilassy A., Szőts F. stb. választmányi tagok részvevésével. Az ülés jóváhagyó tudomásul vette Bédy Olga, Kapcsándy Mária, Oberlánder János és Gregersen Mária sürgős felvételét. Sajnálattal értesült a rozsnyói árvaház vezetőségének azon előterjesztéséről, a melyben az árvák tanítási díját 300 koronáról 350 koronára kéri felemeltetni. A Nagypénteki Református Társaság f. hó 18-án tartotta az évi rendes közgyűlését a Lónyay-utczai főgimnázium könyvtártermében. A közgyűlésen jelen voltak: gróf Festetich Andorné elnök, Hegedűs Sándorné védnök, báró Kemény Kálmánné, özv. Pulszky Ferenczné és több női választmányi tag; dr. Kiss Áron ügyvivő elnök, 7 akách László gondnok, a férfi választmány több tagja, Összesen mintegy 35 társulati tag. Az ülést Haypál Benő budai lelkész kenetes imája nyitotta meg, a mely után dr. Kiss Áron elnöki jelentése következett. Ennek alapján a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a Társaság az 1893-ban négyszögölenként 2 forintjával vásárolt hantos-uti telket négyszögölenkint 10 írtjával, összesen 18 ezer írtért eladhassa és az erre vonatkozó szerződést az elnökség megköthesse. Egyben gróf Festetich Andorné elnöknő indítványára elhatározta, hogy a vételárból visszaállítja a szeretetházba beépített 15 ezer frt alapítványt, 2001 frtból fillér-alapot létesít a szeretetházból kilépendő gyermekek segélyezésére, a többiből pedig földet, illetve rétet vesz, hogy állatjainak takarmányt termelhessen. Ugyancsak az ügyvivő elnök, dr. Kiss Áron indítványára megbízta a választmányt azzal, hogy javaslatokat készítsen a közgyűlésnek a következő ügyekre nézve: 1. A