Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-12 / 2. szám

Ez a költségvetés sok örvendetes mozzanatot, de sok leverő adatot is tartalmaz, a mint mindjárt kiderül. A költségvetés megértésére és tételeinek helyes mérlegelése végett tudni kell, hogy Budapest székesfőváros összes reformátussága (Óbuda kivételével) egy egységes gyülekezetet alkot. Czentralizált a szervezete, a vagyona, a kormányzata. Ennek a körülbelül 61 ezer (a közel két ezeret Óbuda, egy ezeret a skót és a német egyház javára leszámítok) lélekből álló gyülekezetnek csak három adminisztrátora és két segédlelkésze van, temploma pedig négy (ú. m. a Kálvintéri, budai, kőbányai és zuglói) és egy imaháza. E roppant nagy gyülekezetben a parókhiális rendszer még nincs keresztül víve. A budapesti eklézsia vagyonilag, szervezetileg és parókhiális szempontból is egységes. Tudnunk kell még továbbá, hogy a budapesti református egyháznak nincs sem elemi, sem polgári, sem fiú-, sem leányiskolája, ezek az iskolák Budapesten községiek ; de van egy főgimnáziuma, a melyet az állani segítségével maga az egyház tart fenn. Ennek a helyzetnek megfelelőleg a budapesti egyház költségvetése két fő részből, ú. m. szorosan vett egyházi és iskolai költségvetésből áll. Végül azt is megkell jegyeznem, hogy a budapesti egyház költségvetésében a skót leányegyház és a német leányegyház nem szerepel, mert ezek a magok erején élő leányegyházak. Az egyházi költségvetés bevételi vagy fedezeti részének ezek a főbb tételei: A) Bevételek: 1. Egyházi adóból 26 ezer korona (egy lélekre esik nem egészen 43 fillér egyházi adó), perselypénzekből 3600 korona, egyéb czímen 840 kor., összesen 30,440 korona. 2. Házak jövedelméből 44,875 korona 20 fillért; 3. Tőkék kamatjából 11,786 kor. 65 f., 4. Segélyekből (egyházkerülettől 420 kor., Budapest városától 40,000 kor.) 40,420 kor.; 5. Vegyesekből 3600 kor. Összes egyházi bevételek tehát 131,121 kor. 85 f. — IV) Kiadások: 1. Személyi kiadások öszszege 60,286 kor. 2. Egyéb kiadások (túlnyomóan dologiak) 35,261 kor. 3. Törlesztések és kamatok 39,670 korona, Tehát az összes kiadások 135,217 korona. Mérleg: 131,121 kor. 85 f. bevétellel szemben áll 135,217 kor. kiadás, s e szerint a szorosan vett egyházi pénztár deficzitje: 4095 kor. 15 fillér. Álljunk meg egy kissé ezeknél a számoknál és gondolkozzunk azok fölött. A deficzit ténye magában véve is eléggé elszomorító; de még leverőbb, ha a deficzit okát kutatjuk. A figyelmes olvasónak bizonyára föltűnt, hogy a hatvanezernél népesebb budapesti egyházban csak 26 ezer koronára megy az egyháztagok összes adószolgáltatása, a miből egy lélekre nem egészen 43 fillér esik. Ez a szomorú tény a kulcsa a mi budapesti egyházunk anyagi vergődésének. De azért a silány helyzetért nem egészen a vezetők a felelősek. Egy Hegedűs Sándor, Szilassy Aladár, Puky Gyula minden lehetőt megtettek és megtesznek a régebbi időtől származó bajok enyhítésére. A főbaj itt egyfelől a rendszerből, másfelől a fővárosi viszonyokból származik. Egyszer majd külön és részletesen kimutatjuk, hogy a Budapest-féle óriás gyülekezetekben az egységes gyülekezeti rendszer, a parókhiákra nem osztottság, a túlságos czentralizáczió az egyik fő oka annak, hogy az ily egyház-óriások sem anyagilag, sem vallás-erkölcsileg nem fejlődnek úgy, a mint azt a számbeli anyagi és értelmi erejöktől jogosan várni lehet. Egyszer majd ezt, meg azt is részletesen bebizonyítjuk, hogy a főváros óriási területén és folytonosan hullámzó lakossága mellett mily óriási nehézségekkel jár az, hogy egy központi presbitérium az egyház minden tagját megtalálja és adó alá vesse. Mert az e tekintetben való baj nem onnan van, hogy a megtalált egyháztagok kevés egyházi adót fizetnek, hanem onnan, hogy a 60 ezer református léleknek legalább 12 ezerre tehető családfője közül alig 4—4 % ezer családfőt tudnak megtalálni az egyházi adószedők. Azután a teljes igazság kedvéért figyelembe kell venni még két fontos körülményt. Egyik vonatkozik magára a költségvetés rendszerére. Nevezetesen az idei költségvetés úgy készült, hogy abba fölvétetett (még pedig most először vétetett föl) a főgimnázium épületébe fektetett, közel 128 ezer korona készpénznek és a főgimnázium szükségleteire a teljes államsegély folyósítása előtt előlegezett, közel 56 ezer korona tőkepénznek 5%~o

s

kamatja, a mi több mint 9 ezer korona. E szerint az egyházi pénztár deficzitje voltakép csak kezelési deficzit és nem valóságos hiány. A figyelembe veendő másik körülmény pedig az, hogy az egyházi elöljáróság évek óta lankadatlan buzgósággal fáradozik azon, hogy az egyháznak adót nem fizető, mert meg nem található tagjait egyházi adó alá vonja. Pár évvel előtt e végből szervezte az adószámvevői állást és még régebben a kerületi adókivető bizottságokat, a melyeknek működése folytán valamicskét emelkedett is az egyházi adó; e végből kérte ki tavaly, de még nem kapta kézhez, a legutóbbi népszámlálási adatokat; e végből küldött ki szintén a mult évben egy bizottságot, az egyházi adóügy reformálása végett, s e végből sürgette meg most, Nagy Dezső, Szabó Aladár és Bernát István felszólalására, hogy a presbitérium pénzügyi és egyházi bizottsága is vegye kezébe ezt az ügyet s igyekezzék azt esetleg új rendszer behozatalával is minél előbb reformálni. Van tehát készség és törekvés Budapest egyházi elöljáróiban a legelső egyház anyagi ügyeinek fejlesztésére; ámde kétségtelen, hogy ennek a fővárosi gyülekezet-óriásnak czentralizált vezetése legyőzhetetlen nehézségekkel jár. A rendszerben van itt a főhiba. Én nem habozom kimondani azt, hogy a míg magán a rendszeren nem változtatunk, a mely nem is kálvinista, nem is czélravezető, addig Budapest anyagilag nem erősödhetik meg; mert a fődolog, az összes erők működésbe hozása, kálvinista egyházban és ilyen czentralizáczió mellett teljes lehetetlen. A budapesti egyházat csak a szervezeti, a gazdasági és a kultuszi dcczentralizáczió lendítheti számbeli, vagyoni és értelmi erejének megfelelő fejlődésbe.