Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-20 / 16. szám
képviselők szóltak a kérdéshez, e párt határozati javaslata értelmében; volt azonban két felszólaló a kormánypárti padokról is, sőt még a néppárt részéről is, Csernocli János kanonok személyében, a ki természetesen nem fogadta el a Kossuth-párt határozati javaslatát. A 12 diki ülésen Rátkay László, Marjay Péter és Bagályi Béla ; a 14-diki ülésen Ballagi Géza, Benyovszky Sándor, Bernáth Lajos és Hellebront Géza; a 15-diki ülésben Bizony Ákos és Csernoch János; a 16-diki ülésben Werner Gyula és Wlassies miniszter; a 17-diki ülésben pedig Madarász Imre, Bakó Ferenez és Kecskeméthy Ferenez szóltak a kérdéshez, a Kossuth-pártiak a párt határozati javaslatát támogatva, a kormánypártiak Szentiványi véleményéhez csatlakozva, a néppárti Csernoch és az Urgonpárti Hellebront pedig, felekezeti álláspontjukból kifolyólag utasítva el a határozati javaslatot. A szónokok, különösen pedig a kálvinisták, tartalmas beszédekben mutatták fel a kérdés helyes megoldásának nagy fontosságát és sürgős voltát, nemcsak felekezeti, hanem nemzeti szempontból is, s e felszólalások és sürgetések újabb nyilatkozatra késztették Wlassies kultuszminisztert'is. Ez az újabb nyilatkozat, a mely azt mutatja, hogy a kormánykörök behatóbban foglalkoznak a kérdéssel, inkább megnyugtat bennünket, mint az első. Wlassies miniszter ugyanis kijelentette, hogy nemcsak hogy komolyan foglalkozni fog a kormány a mi egyházi teherviselésünk könnyítésének kérdésével, de „nem zárkózik el annak komoly megfontolásától sem, hogy a budgetbe évenkint felvétetni szokott dotácziót nem volna-e helyesebb, czélszerűbb esetleg egy törvénynyel fixirozni". A Kossuth-párt határozati iavaslata felett a 18-diki ülésben volt meg a döntés, a mely annak bukásával végződött. Tudtuk ezt előre ; de ne kedvetlenítsen el bennünket. Egyházi hivatalos testületeink csak mozgassák tovább az ügyet. Meg kell annak oldatnia minél előbb, s a kilátások e tekintetben nem is reménytelenek. ISKOLA. A kultusztárcza költségvetésének tárgyalása f. hó 10-én kezdődött meg a képviselőházban. Wlassies miniszter mindjárt a vita elején felszólalt, hogy a házat tervei és tett intézkedései felől előre tájékozza. Beszédéből, a mely teljesen az iskolaügyre vonatkozott, kiemeljük a következőket. Iskola politikájának sarktételei: hogy a magyar állam jellegét alkotó magyar faj kulturális súlyát emelje és hogy a magyar közművelődési politikát az egyetemes műveltség közösségéből kikapcsolódni ne engedje. A nagy középiskolai reform kérdésében még nincs itt a döntés ideje. Ezt az ügyet alaposan megkell fontolni, hogy eldöntetvén, nemzeti közművelődésünk előmozdítására szolgáljon. Az egységes középiskolának, akár a teljes tanulmányi egységgel, akár a különféle furkácziókkal, — nem barátja. Inkább czélravezetőbbnek látja az egységes jogosítású középiskolát. Erre nézve azonban a porosz rendszert nem tartja teljesen szerencsésnek. Jó úton járunk, a mikor a gimnáziumok és reáliskolák tantervét lehetőleg közel hozzuk egymáshoz. Nálunk ezt az irányt kell követni és kibővíteni, s meg kell adnunk a módot és alkalmat, hogy a középiskolákban az átmenet megkönnyítésével elérhessük azt a czélt, a mit a porosz rendszer tiizött maga elé. Majd a gimnáziumok túlzsúfoltságáról szólván, hangoztatta, hogy társadalmunknak be kellene már látnia, hogy a kereskedelmi és az ipari pálya nem lealázó és hogy nem szükséges mindenkinek lateiner vagy hivatalnok pályára mennie. — Tett intézkedései közül fölemlítette a miniszter a szünidei tanfolyamok s a tanulmányi kirándulások rendezését, a kereskedelmi tanács újjászervezését, a kereskedelmi és keleti kereskedelmi akadémia felállítását, az iparművészeti iskola fejlesztését, a gazdasági ismétlő iskolák szervezését, állami iskolák felállítását. Majd sajnálatát fejezvén ki a felett, hogy némely körök felekezeti szempontból fogták fel és felekezeti izgatásokra használták fel az ifjúsági egyesületek szervezése ügyében kibocsátott rendeletét, — beszéde végén a tanítói nyugdíjtörvény revíziójáról szólt. Egy egészen új nyugdíj-törvényjavaslatot kiván benyújtani; de előre jelzi, hogy a mostani matematikai mérleg nem engedi meg, hogy kielégítse mindazokat az igényeket, a melyeket az egyes tanítótestületi kérvények támasztanak. Némely tekintetben azonban tud is, akar is javítani a mostani állapotokon. EGYESÜLET. A Nagypénteki Református Társaság a napokban tette közzé a folyó 1902-dik év első negyedéről szóló pénztári kimutatását. Az előző 1901. évről áthozott 16437 koronát s az idén eddig bevett 6712 korona 88 fillért. A nagypénteki gyűjtés 972 kor. 94 fill. tesz. Kiadott a Társaság pénztára az 1-ső évnegyedben 4775 korona 66 fillért. — Itt említjük föl, hogy a Társaság ez évi közgyűlését április 18-án d. u. 5 órára a Lónyay-utezai főgimnáziumba hívta össze az elnökség. A Bethlen Gábor-kör, a mely a budapesti főiskolák protestáns ifjúsága körében alakult s czéljául a protestáns öntudat erősbítését, a szegénysorsú főiskolai tanulók anyagi segítését és a népegyetem megvalósítását tűzte ki, a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok mellett f. hó 12-én tartotta meg alakuló közgyűlését a ref. főgimnázium dísztermében. A gyűlést megelőzőleg az ifjak istentiszteletre gyűltek össze a Kálvin-téri templomba, a hol dr. Szabó Aladár theol. igazgató tartott alkalmi egyházi beszédet. Az istentisztelet után tartott gyűlésen hivatalosan is megalakultnak mondották ki a kört és megválasztották a tisztikart és a tiszteletbeli tagokat. — Közgyűlés után lelkes hangulatú szeretetvendégséget tartottak, a melyet a Lorántffy Zsuzsánna-egyesíilet tagjai rendeztek. A vendégség közben Koppányi Imre és Rozsnyay V. H. Kálmán szavalattal, Kelemen Mór pedig zongorajátékkal gyönyörködtették a nagyszámú közönséget. A szép estélyt Takaró Imre segédlelkész szép bibliamagyarázata rekesztette be. Isten áldása legyen a kör minden jószándékú törekvésén! — Itt említjük meg, hogy a kör f. hó 21-én, hétfőn, este 1 /2 7 órakor az ev. ref. főgimnázium dísztermében (IX., Lónyay-utcza 4/c. 11. em.) felolvasó ülést tart. Tárgy: dr. Nagy Dezső az 1848: XX. törvényczikkről.
