Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-13 / 15. szám

sorban a bizottság újra alakulását ejtették meg. Elnökké egyhangúlag újra Antal Gábor püspök, alelnökké Dóczy Imre, jegyzőjévé dr. Antal Géza választatott meg. Az első napi ülés legfontosabb tárgyait a jogakadémiai vizsgálatok tervezett reformja és Váró Ferencz gimnáziumi szakelőadó jelentései és előterjesztései képezték. A jogakadémiai vizsgálatok reformtervezetét, dr. Ballagi Géza előterjesztése mellett általában véve örömmel és helyesléssel fogadta a bizottság; véleményét a konvent útján felterjeszti a miniszterhez. A második napi ülésen a kántortanítói nyugdijilleték megállapításával, a gimnáziumi vizsgálatok reformjával és állami intézetek hitoktatásának kérdésével foglalkoztak. Javasolja a bizottság a konventnek, hogy írjon át a kultuszminiszterhez az iránt, hogy a kántortanítóknál necsak a tanítói, hanem a kántori javadalom is vétessék számításba a nyugdíj-illeték megállapítása alkalmával, miután az illetékek a kántori jövedelem után is fizetendők. A gimnáziumi vizsgálatok reformja ügyében azt javasolja a bizottság, hogy az egyes intézetek tanári testületei szólíttassanak fel véleményük beterjesztésére. Az állami intézetek hitoktatói javadalmazását illetőleg azt a javaslatot teszi a bizottság a konventre, hogy a minisztériummal folytatandó tárgyalás mellett egy olyan szabályzat állapíttassék meg, a mely a míg egyfelől kötelezővé teszi a minisztériumra nézve a ref. hitoktatók tisztességes díjazását, másfelől pedig biztosítja is a felől, hogy az egyházi hatóságoknak gondjuk lesz arra, hogy az esetleges túlcsigázott követelések a kellő mértékre szállíttassanak alá. — Tudomásul vette a bizottság a kultuszminiszter ama válaszát, a melyben a theol. tanároknak az orsz. tanári nyugdíjintézetbe fel nem vehetését tudatja; miután azonban a miniszter kilátásba helyezte, hogy az egyetemes theol. tanári nyugdíjintézet szervezése esetén az egyház e czélra államsegélyt nyerhet, a bizottság megtette az intézkedéseket egy egyet, nyugdíjintézet felállítása iránt. Végtil az új cziklusra a szakelőadókat választotta meg a gyűlés dr. Antal Géza, dr. Ballagi Géza, Buza János, Radácsi György és Váró Ferencz személyében. A siketnéma iskolák tanfelügyelője. A siketnémák tanfelügyelője czímmel új állást szervez a közoktatásügyi miniszter a maga tárczája keretében. Az új tanfelügyelőt a központba osztják be s teendőit fogja képezni az összes létező és felállítandó állami, községi és magán-siketnéma intézetek felügyeleti joga, úgy, a mint a kir. tanfelügyelőké a népiskolákra nézve. Eddig a váczi kir. siketnéma tanító- és képzőintézet igazgatója hivatalánál fogva végezte ezen teendőket az összes emberbaráti (vakok, hülyék stb.) intézetekre nézve, mint az országos pedagógiai szaktanács előadója. Ezek a teendők azonban az utolsó deczennium alatt szervezett mintegy 25 intézetre kitérjedőleg annyira felszaporodtak, hogy mellékfoglalkozásként többé el nem végezhetők, minélfogva a közoktatási kormány indíttatva érezte magát azon elhatározásra, hogy külön e czélra szolgáló állást szervezzen. EGYESÜLET. Uj ref. ifjúsági egyesület. A kerczai ref. egyházban Hodossy Lajos lelkész buzgólkodása folytán ref. ifjúsági egyesület alakult. Az alakuló közgyűlés virágvasárnapon tartatott meg, a gyülekezet és a környék reformátusainak élénk részvétele mellett. A budapesti ref. ifjúsági egyesületet a megalakuló gyűlésen Csűrös István képviselte. A megalakult új egyesületre buzgó szívvel kérjük Istennek minden áldását! A temesvári református nőegylet most nagypéntek délutánján tartotta első, alakuló közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. Az egyesület már alapszabályainál fogva is eleve arra kötelezte magát, s azért alakult meg, hogy a lelkész és presbitérium szeretet-munkájában segítőtárs legyen. Sehol tán nagyobb szükség arra, mint az ilyen nagy városokban, hol a mi pár ezernyi hitfelünk nemcsak idegen felekezetek, de nagyrészt idegen nemzetiségek tömegei közé is beékelten, a csábítás, a széthullás veszélyének fokozottabb mértékben van kitéve, mint más szerencsésebb helyeken élő testvérei. A gyűlés a „Te benned bíztunk" buzgó eléneklósével kezdődött. Elnöknője dr. Benedek Albertné áll. fels. leányiskolái tanárnő lett. Alelnöknője Ugray Dánielné. Férfi elnökül, illetve igazgatóul Cseresnyés Jenő főmérnököt, a hitközség egyik legagilisebb, buzgó presbiterét nyerte meg az egyesület. A 12 tagú választmányban a hitközség legbuzgóbb nőtagjai közt ott van, mint alapító tag a lelkész is, ki mint az egylet kezdeményezője, minden jó igyekezete javával iparkodik annak czéljait minél áldásosabb sikerre juttatni. Az egylet a mi Urunk keresztfája alól indult jövendő útjára, végzendő a szeretet nemes nagy munkáját. Legyen e jelben győzedelme, Isten dicsőségére és a haza javára. GYÁSZ ROVAT. Millard H. Ede a brit- és külföldi biblia-társaság ausztria-magyarországi igazgatója, súlyos szenvedés után márczius 19-én, a Drezda melletti Weselben, 54 éves korában elhunyt. Harminczöt esztendeig nagy buzgósággal szolgálta a biblia-terjesztés ügyét, habár a magyar viszonyokat nem igen ismerte. Béke hamvaira I Parádi Kálmán, a kolozsvári ref. kollégium nyugalmazott tanára, az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsosa és tanügyi előadója, f. hó 7-én, 61 éves korában csendesen elhunyt. Özvegye ós négy gyermeke gyászolja halálát, Parádiban egyik legkiválóbb tanférfiát vesztette el a református egyház. Budapesten született, piarista szerzetesek nevelték, de Bodnár, Révy és Hatala társaságában kilépett a rendből és Kolozsvárra került tanárnak. A természetrajz és a bölcseleti előismeretek tanára volt. Kitűnő profeszor: maga a természetesség, világosság és szabatosság. Irodalmilag is értékes dolgokat termelt a szakjában; szépen, élvezetesen írta czikkeit és tankönyveit. De legnagyobb áldással az erdélyi egyházkerület tanügyi tanácsában működött, a hol huzamos időn át volt tanügyi referens; bölcs tervező, ügyes szervező. Halála nagy