Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-30 / 13. szám

elhunyt nagy embernek a politikai és az egyházi élet terén szerzett kiváló érdemeit. Majd újra az énekkar énekelt egy zsoltárt; végül pedig Széli Kálmán nagy­szalontai esperes mondott imádságot. A gyászszertartás után estefelé a keleti pályaudvarra szállították ki a holttestet és Gesztre vitték le, hogy ott tegyék a családi sírboltban végső nyugalomra. A boldog feltámadás remé­nyében nyugodjék csendesen; emlékezete pedig éljen közöttünk örökké! Bernáth József, a bárczai (abauji egyházmegye) ref. egyház lelkipásztora, élete 79-dik évében folyó hó 19-én elhunyt. Nyugodjék békével! Mezössy Pál lövői ref. lelkész súlyos lázas beteg­ségtől gyötörve egy óvatlan pillanatban éjjel kiszaladt az udvarra, ott a kútba esett, de e szerencsétlen eset után még három napig élt és természetes halállal mult ki. Tehát nem volt öngyilkos, a mint e Lap 11-dik szá­mában tévesen írtuk. Béke hamvaira! KÜLÖNFÉLÉK. * Uj Mária-kongregáczió alakult meg, a hogy a Religió írja, a fővárosban. E kongregácziónak csak önálló iparos lehet a tagja. Az összejöveteleket minden pénteken este tartják a jezsuiták házi kápolnájában. Az összejövetelek elnöke ós vezetője Béla Ernő jezsuita. Ez új kongregácziót annak felmutatása végett említjük fel, hogy a magyar r. kath. egyház vezetői, különösen a jezsuiták mily tervszerűen nyomulnak előre az egyház­társadalmi téren és hogy miként terjesztik ki hatásukat annak a térnek minden részére, mi protestánsok pedig mennyire csak minden terv nélkül kapkodunk és mennyire képtelenek vagyunk a sok beszéd és vitatkozás miatt az egyöntetű ós egyetemes egyháztársadalmi munkára. Vájjon mikor fogjuk már belátni, hogy a beszéd meg nem tart bennünket, hanem csak a czéltudatos és egye­temes munkálkodás?! * Kitől nyerik méltóságukat a magyar r. kath. püspökök í Az apostoli királyi jogból kifolyólag a magyar­országi r. kath. püspököket a koronás király nevezi ki, s e jogában őt semmiféle idegen törvény vagy felfogás nem korlátozhatja. A magyar püspökök teljes készség­gel el is fogadják a magyar király kezéből a kinevez­tetést és az ezzel járó dominiumokat; azonban a mikor mindezeket megnyerték, azonnal elfeledkeznek arról, hogy 7 kinek is köszönik azokat. Legközelebbi példája ennek a háládatos (? ? I) eljárásnak Városy Gyula vesz­prémi püspök „trónfoglaló" beszéde, a melyben így nevezi meg magát: „Dei misericordia et apostolicae sedis gratia episcopus", arról azonban egy árva szót sem szól, hogy a misericordia Dei után legelső sorban a gratia apostolicae regis Hungariae-nek köszönheti, hogy bele ülhetett a székesfehérvári püspökség domi­niumába, sőt egyenesen azt is, hogy a püspöki titulust megkaphatta, Vakmerő és háládatlan elsikkasztása ez a magyar király apostoli jogainak és egyenes behódolás a pápaság fenhéjazó követelőzéseinek. Jó volna azért, ha a kormány és a törvényhozás megtanítaná a püspök urakat arra, hogy mi is az ő igazi czíműk! * Gözkocsin az égbe. Ez a czíme egy nyomtatott, ívnek, a melyet egy fővárosi néppárti újság küldözget szét olvasóinak. Ebben a pápistasághoz méltó nyomtat­ványban igazi néppárti szellemességgel nyujtatik útmuta­tás arra nézve, hogy miként juthat valaki gőzerővel a mennyországba. A pápás magasabb és alsóbbrendű hit- és erkölcsi életnek megfeleloleg a „Magyar Néplap" szer­kesztősége indít a mennyország felé gyorsvonatot, közvetlen vonatot, közönséges vonatot és különvonatot. A jegyek és a málhakártyák a gyóntatószékben válthatók s ezeket a Jézus az áldozatkor láttamozza. „Indulás minden órá­ban". „Felülfizetés ajánlatos". — Igen, igen: ajánlatos ; mert hiszen egyéb törekvése sincs a pápa egyházának, minthogy a szellemi és valláserkölcsi butítás mellett kizsebelhesse azokat a szerencsétleneket, a kik az ő gőzkocsijain remélnek mennyországba jutni. Excelsior ad coelum. A vatikáni zsinat már ki­mondta a pápa csalatkozhatatlanságát; most már csak az van hátra, hogy a pápás egyház deifikálja pápáját. Az utat egyengetik már e felé is. A lezajlott r. katholikus autonómia kongresszus már olyan táviratba üdvözölte a pápát, a mely azt a mennyből alászállott Krisztus szín­vonalára emelte. Legközelebb pedig, a mikor a magyar országos Pázmányegyesület (r. kath. hírlapírók egyesülete) tisztelgett a pápa előtt Margalits Ede, a budapesti m. kir. tudományos egyetem tanára, így szólította meg latin beszédében XIII Leót „Lumen de coelo totum mundum illustrans." Úgy látszik, hogy rövid idő alatt meg fogjuk érni még azt is, hogy a mit továbbat mondott a tudós (?) egyetemi professzor úr, t. i.: ecclesiam sapientissime gubernans, erre fog változni: totum mundum gubernans!­Excelsior, excelsior ad coelum !! A biblia. Az angol bibliaterjesztő társulat a mina­pában ünnepelte Londonban megalapításának kilenczven­nyoczadik évfordulóját. A társulat 1804-ben keletkezett, azóta szakadatlanul és egyre nagyobbodó arányokban működik. Az ő érdeme, hogy a biblia ma már 340 külön­böző nyelven és különböző dialektusban jelent meg. A fordításra, revideálásra és terjesztésre 98 év alatt három­száz millió koronát költött a társulat; eladott ez idő folyamán több mint 170 millió bibliát. Kezdetben a társulat működése nagyon csekély és kis terjedelmű volt, de egyre nőtt és fejlődött. 1901-ben a társulat már 850 kolportort foglalkoztatott a külföldön a biblia terjeszté­sével és csak ebben az esztendőben másfél millió példányt adtak el. A kolportázs költsége több volt kilenczszáz­ezer koronánál, a társulat egész kiadása volt 4.730,700 korona, összes bevétele 4,430,820 korona, a hiány tehát 300,000 korona, a mi azonban egyáltalában nem jelent veszedelmet. A társulat 200,000 koronánál többet költ évente az Angliában őrzött vallási vonatkozású okmányok, régi írások megóvására. Felelős szerkesztő: Szőts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István.

Next

/
Thumbnails
Contents