Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-23 / 12. szám

iskolákban tanítását : semmi ellenvetése sem volna az ellen, ha a főváros tanácsa törölné a tantervből a német nyelv tanítását. Hát az bizonyos, hogy a dolog nem a miniszteren, hanem a városi tanácson fordul meg. Ennek kellene megemberelnie magát; de hát ahhoz úgylátszik, se elég bátorsága, se nagy kedve nincsen. Majláth püspök munkája az iskolákban. Erdély „püspöke", a ki nyíltan hirdeti, hogy Erdélyt vissza fogja téríteni az egyedül üdvözítő (?) pápás anyaszentegyházba, nagy buzgalommal folytatja rekatholizáló működését. Jezsuitával, városról városra menve, lelki gyakorlatokat tartat, s e lelkigyakorlatokba bele vonja a középiskolák ifjúságát is. A jezsuitákkal való eme misszionáriuskodás ellen, úgy látszik, hiába emelgetjük fel tiltakozó szavunkat, csak nem akarják meghallani azok, a kiknek a törvények és a nemzeti és vallási békesség őreinek kellene lenniök. De ismételve is tiltakoznunk kell ellene, annyival inkább, mert most már nemcsak a felnőttekre, hanem a serdülő ifjúságra is kiterjesztette vészes hálóját, és pedig nemcsak a felekezeti béke, hanem az iskolai tanulmányi rend megsértésével is. A mint az Erdélyi Prot. Lap írja, a nagyszebeni lelki gyakorlatok alkalmával kieszközölte Majláth püspök, hogy az állami, főgimnázium r. kath. növendékei, a lelki gyakorlatokban részt vehetés végett 8 napig felmentettek az iskolába járás alól. Azt kell tehát kérdeznünk a kultuszminisztertől: tud-e erről a visszaélésről és hajlandó-e annak egyszersmindenkorra véget vetni ? Az erdélyi ref. egyházkerület igazgató-tanácsa legutóbbi ülésében tárgyalta a vallástanitási tanterv módosítása és az iskolai imádkozás bevezetésére vonatkozó kollégiumi véleményeket, és az intézetenkénti különböző gyakorlat némi egyeztetését szükségesnek ítélvén, dr. Bartók György püspök elnöklete alatt bizottságot küldött ki Kenesse,y Béla főjegyző és dr. Sárkány Lajos tanügyi előadó személyében a beérkezett javaslatok megvizsgálása ós legalább is a főbb elvekben kívánatos egyöntetű eljárás módozatainak javaslatba hozása végett. A békési ref. főgimnáziumon egy különös alapítvány tétele van készülőben, a hogy ezt a Debr. Prot. Lapban olvassuk. A mint ugyanis a nevezett lap írja, a gimnáziumi vallástanár kezdeményezésére gyűjtés folyik a végre, hogy a békési ref. főgimnázium részére egy olyan stipendium-alapítvány tétessék, a melynek kamatai egy olyan VIII. osztályos tanuló jutalmazására fordíttassék, a ki a hazai protestáns egyháztörténelemből a legjobb eredményt érte el és e mellett magát derék, vallásos ifjúnak tünteti fel. Az alapítványhoz eddigelé össze is gyűlt mintegy 300 korona. Különösnek neveztük ezt az alapítvány-tevő tervet, s azt hisz- ' sziik, hogy méltán is. Mert vájjon nem nagyon különös dolog-e az, hogy egy protestáns főgimnáziumon, a melynek lényegéből és rendeltetéséből kifolyólag a tudomány érdeke mellett legelső sorban egyházunk veteményes kertjeként kellene szolgálni, külön stipendium-alapítványt kell tenni, hogy a protestáns iskolai képzés, illetve annak örvendetes eredménye jutalmaztassék ? Távol van tőlünk, hogy a békési ref. főgimnázium vallástanárát szándékáért megrójuk; sőt ellenkezőleg, a legnagyobb elismerésünket fejezzük ki vele szemben. Csupán arra kívántunk reá mutatni e tényből kifolyólag, hogy protestáns középiskoláinkban mily kevéssé érvényesül a tanítás és a nevelés terén a protestáns és az egyházias szellem; mert íme már odáig jutottunk, hogy külön jutalomra ítéljük érdemesnek azt a protestáns tanulót, a ki egyháza története iránt nemesebb érdeklődést és vallásos életet tanúsít. Alig hiszszük, hogy ezt a helyzetet valaki egészségesnek minősíthetné. Azért: videant consules! EGYESÜLET. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság „Koszorú" czímü kiadványainak sorában az idén is ad ki tíz újabb füzetet, mely czélra mindenkitől szívesen vesz kéziratokat, s a közölt munkát kis nyomtatott ívenként 40—50 koronával honorálja. Feltételek a következők: A munka elbeszélés legyen, minden irodalmi kívánalomnak megfelelő, és teljes az evangélium lelkével és hitépitő belső erővel. E mellett igaz magyarán szóljon. Terjedelme egy nyomtatott ívnél kisebb és másfél ívnél nagyobb nem lehet. A kéziratokat a „Koszorú" szerkesztőjéhez, Kecskeméthy István theol. tanárhoz kell küldeni Kolozsvárra f. é június l-ig. Budapest, 1902. márczius havában Szőts Farkas, a M. P. I. Társaság titkára. A Budapesti Református Ifjúsági Egylet márczius hó 19-én este 7 órakor a ref. főgimnázium (IX., Lónyayutcza 4/c) dísztermében 3., 2. és 1 koronás belépti jegyekkel felolvasó- és zeneestélyt tartott a következő műsorral: 1. Magyar Concert Ouverture. Zongorán játszták Kovács Lajos és Isoz Kálmán. 2. Előadást tartott Kossuth Lajos életének érdekesebb mozzanatairól Farkas József theol. tanár. 3- Szavalt Szentmiklóssy Imre. 4. Hubay Jenő: 6 Poemes Hongrois. (I. és VI. tétel). Hegedűn játszta lovag Dobrzijniecky Lajos. 5. A reformátori jellem. Irta és felolvasta Csűrös István. 6. Költeményét olvasta fel Sörös Béla lelkész. 7. Kossuth induló. Sipos Antal átirata szerint zongorán játszta Kovács Lajos. — Az estély erkölcsileg fényesen sikerült. Kiválóan értékes volt Farkas József felolvasása, a mely Kossuthot és korát vallásilag pompásan jellemezte. Közönség aránylag csekély számban volt jelen a szép estélyen. A komáromi prot. jótékonyegylet a napokban tartotta meg évi rendes közgyűlését özv. Szépe Pálné elnöklete alatt. Dr. Szily János titkári jelentése szerint az egyesület 1430 kor. erejéig segélyezte az iskolásgyermekeket; az elaggott öregeket pedig 623 kor.-val. Az egyesület alaptőkéje 39,232 kor.; összes vagyona pedig 45,337 korona. A ref. templom renoválására 1000 kor.^ az ev. egyház orgonájára pedig 250 koronát adott az egyesület az elmúlt évben.