Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-16 / 11. szám

11. szám. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 173 kérdése. Az egyes választókerületekből a protestáns választók, leginkább a lelkészekkel élükön, kérvényekben hívják fel a képviselőket a nagy kérdés szóba hozására és a törvény végrehajtásának szorgalmazására. — A mozgalmat magát helyeseljük, mert valóban itt van az ideje, hogy e nagy kérdés, egyházunk javára megoldassék. De a prot. egyházak a törvénynek sem szó szerinti végrehajtásába nem mehetnek belé, sem azt nem fogadhatják el, hogy csak egyszerű budget-tételen nyugvó és alamizsnaszerű államsegélylyé zsugorodjék a törvény végrehajtása. Nagyon szükséges tehát, hogy mind a felszólító választók, mind a felszólalni szándékozó országgyűlési képviselők a prot. egyház vezérfiaival és főleg a közegyházat képviselő konventtel egyetértésben járjanak el. Csak így lehet helyesen formulázni, hogy mit kíván a magyar protestantizmus az 1848. évi XX. t.-cz. alapján; csak így remélhető, hogy kivánt czélhoz jut a jogosult mozgalom. A budapesti ref. egyháztanács folyó hó 12-én, Hegedűs Sándor főgondnok és Papp Károly lelkész elnöklete alatt ülést tartott, a melyen először néhány személyi ügy intéztetett el. Bálint Sándor gyárigazgató, presbiter letette a hivatali esküt; Nagy Dezső (műegyetemi tanár) beválasztatott a főgimnázium igazgató-tanácsába ; egyházmegyei lelkészi tanácsbiróul Petri Elek theológiai tanárra, lelkészi főjegyzőül Benkö István rákospalotai lelkészre szavazott az egyháztanács. A bástyautezai házat, melynek az egyház részleges hagyományosa, önkénytes árlejtésen 45,000 koronáért megvásárolta az egyháztanács és a fizetendő vételár-részlet fedezésére a Baár-alapitványból vesz rövid lejáratú 4%-os kölcsönt; a ház kezelésével André N. számvevőt bízta meg. Az újonnan alakult „Bethlen Gábor kör" folyamodványára a presbitérium havi egyszeri használatra felolvasó és zene-estélyekre ingyen átengedi a főgimnázium dísztermét, de a kért anyagi segélyt egyelőre nem szavazta meg számára. A Baár-alapitvány kezelő-bizottságát felhatalmazta az egyháztanács, hogy a takarékpénztárba helyezett pénzéből 200,000 koronára 5%-os orsz. központi hitelszövetkezeti kötvényt vásárolhasson. Az új vallástanitási tantervre a konventhez a következő véleményét terjesztette föl az egyháztanács. A tanterv a középiskolákra nézve két-két évfolyam csoportosításával és váltogató rendszerrel a fővárosban is életbeléptethető. Az egyházi éneklés a vallási órák keretében tanítandó és a kötelezővé teendő ifjúsági istentiszteleteken gyakorlandó be. A tanítónő- és óvó-képezdék számára saját tantervet kellene készíteni, a melyben a vallástanítás módszertana és az egyházszervezet és a liturgia ismertetése is helyet foglaljon. Ezekre a tárgyakra, valamint a fővárosi népiskolák vallási tárgyaira nyilvános pályázat útján külön tankönyvek készítendők s a pályabirák felerészben a fővárosi hitoktatók közül választandók. A ref. egyetemes konventet az elnökség f. évi április hó 28-ra hívta össze Budapestre. Ez évi egyetemes konventünk elé nagy várakozással nézünk, mive igen sok fontos ügy kell, hogy tárgyalás alá kerüljön üléseiben Legfontosabb lesz ezek közt mindenesetre a zsinatra való előkészületek megtétele részletes előmunkálat alakjában. Egyházmegyei gyűlések. A felső-zempléni reform, egyházmegye f hó 25-én Sátoralja-Ujhelyen, — az ungi ref. egyházmegye pedig f. é. április hó 2—3. napjain Ungváron tartja meg tavaszi közgyűlését. Yallásos estélyek. A komáromi vallásos-estélyek, a melyek a téli hónapok alatt két hetenkint tartattak, f. hó 5-én, a nyolczadik estélylyel befejezést nyertek. Az utolsó estélyen, közének és Antal Gábor püspök imádsága után Tuba János országgyűlési képviselő tartott felolvasást; Burghardt Adél és Galambos Erzsike vallásos költeményeket szavaltak, a földmíves kántus pedig karéneket adott elő. Végül Antal Gábor püspök tartott záró beszédet, a melyben összefoglalta az estélyek rövid történetét és reá mutatott azokra a jó eredményekre, a melyeket azok a gyülekezet valláserkölcsi életében létrehoztak. A szép estélvt a gyülekezet közéneke rekesztette be. A jelenvoltak és általában az estélyek látogatói azt óhajtanák, hogy jövőre az estélyek ne két hetenkint, hanem hetenkint tartatnának. — A lelki éhség és szomjúság immár nyilatkozik, — igyekezzünk hát azt lehetőleg kielégíteni! — A brassói ref. gyülekezetben szintén f. hó 5-én volt vallásos estély, a melyen Péchy Árpád lelkész tartott fölolvasást; Fink Tibor. Török Sándor és Jakab György tanulók pedig költeményeket szavaltak. A műsort, melyet nagy közönség hallgatott végig, zene- és ének-előadás rekesztette be. A r. kath. autonomiai kongresszus, f. hó 10-én tartott záró ülésében bevégezte tanácskozásait és csak akkor fog még összeülni, a mikor a király közölni fogja a megalkotott és hozzá felterjesztendő szervezeti munkálatra vonatkozó elhatározását. Az utolsó ülés, formai okok következtében kitérve a román görög katholikus zsinat amaz átiratának tárgyalása elől, melyben az, a kongresszuson meg nem jelenése okát felfe jtette és a maga részére külön autonomiát kiván, harmadszori olvasásban elfogadta az autonomiai szervezetet, megállapította a király hoz intézendő felirat szövegét és megválasztotta a király elé járulandó küldöttséget. A fölirat azzal kezdődik, hogy köszönetet mond a kongresszus összehívásáért. Azután hangoztatja a kongresszus irányadó elveit, majd így folytatja. „A kongresszus legfontosabb tárgya a katholikus vallás-, tanulmányi-, egyetemi s egyéb, jelenleg a kormány kezelése, illetőleg vezetése alatt álló alapok és alapítványok s azokból föntartott katholikus intézetek kérdése, melynek az 1848-dik évi alakulás következtében szükségessé vált rendezése s a legfőbb kegyúri jog természetével az ország törvényei által biztosított vallási egyenjogúsággal mindenben összhangzatos megoldása a katholikus egyház önkormányzatának szervezésére irányuló főtörekvésnek létoka, kezdettől fogva legfőbb czélj'a volt. Ha mind a mellett a katholikus kongresszus elfogadott szervezeti javaslatában nem kötötte ama teljesen kielégítő megoldás előfeltételeihez az önkományzat szervezését, ezt azért tette, mivel számot vetve a tényleges állapotokkal s az azokból való kibontakozás nehézségeivel, nem akarta tovább késedelem veszedelmének