Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-02 / 9. szám

zelotizmus melyre Krisztus evangéliuma rá nem ismer. „ Berlin és a r. katholiczizmus'1

mindenesetre érdekes és tanulságos kérdés az összehasonlításra. Hisz1 tudvalevőleg Róma Berlin vidékén („auf márkischen Sande") véli megvívhatni a protestantizmussal való nagy csatáját. S tényleg, sok protestáns ember nem is tudja, mily erős gyökeret vert a pápás egyház Poroszországszivében, s mily számosak ott az ő követői. E tekintetben az idők, rövid 150 év alatt, a lakosság óriási szaporodásától eltekintve, nagyon megváltoztak. Kezdetben a római császári követségnél volt * a pápás egyháznak egy kis imaháza, s csak Nagy Frigyes ismeretes tolerancziája alatt özönlöttek többen Berlinbe az összes országok lakosaiból. Mecenati Jenő volt az, a ki I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt 1747-ben rakta el az első berlini r. kath. templom, az úgynevezett Hedvig-templom alapkövét, de csak 1773-ban avatta azt föl a porosz főherczeg jelenlétében az ermelandí püspök. Az arról szóló krónikában ez a jellegzetes megjegyzés olvasható: „E templom fölavatása ép azon a napon ment végbe, a melyen 233 évvel azelőtt a róm, kath. vallást nyilvánosan eltörölték". Valami istenítéletet láttak tehát abban a r. katholikusok, hogy épen ezt a napot választották. Azonban hosszú évtizedekre volt még szükség, míg a pápás katholiczizmus Brandenburgot és annak fővárosát is elárasztotta. Ma Berlin és az egész brandenburgi tartomány minden főpontján találkozunk a r. katlioliczizmussal, sőt Charlottenburgban egy külön r. kath. tankerületi felügyelővel. Igv Berlinnek van 187,866 r. kath. lakosa 1.597,235, s Brandenburgnak 118,265 r. kath. lakosa 2V2

millió ev. lakosságból. Szaporodásának statisztikája a következő adatokból vehető ki: 1871-ben volt Berlinnek 51,729,1880-ban 80,805,1890-ben 135,407, 1895-ben 155,363 és 1900-ban 187,866 r. kath. lakosa, a kiknek van jelenleg 22 istentiszteleti lielyök, és pedig 9 templomuk és 13 kápolnájuk. Átlag tehát 8550 r. kath. lélekre esik egy-egy istentiszteleti hely, míg az evangélikusoknál csak 26,500 lélekre. Az egyházi gondozás tehát előnyösebb a berlini pápás, mint a protestáns egyházban, mivel a kerek 1.600,000 evang. léleknek mindössze 60 istentiszteleti belylyel kell megelégednie. Berlin környékén vannak önálló r. kath. egyházközségek, és részben már saját templomaik vagy kápolnáik a következő helyeken: Charlottenburg, Wilmersdorf, Siidende, Schöneberg, Steglitz, Grosslichterfelde, Tempelhof, Rixdorf, Köpenick, Oberschöneweide, Boxhagen-Rummelsburg, Friedrichsberg, Lichtenberg, Weissensee, Pankow és Reinickendorf Aránylag a legerősebb a r. katholiczizmus Charlottenburgban, a hol 189,290 lakosból 13,559, Wilmersdorfban 3600-ból 1232, Fridenauban 12,000-ből 600, Steglitzben 22,300-ból 1150, Zehleiulorfban 8994-ből 300, Schönebergben 99,517-ből 5938, Gr. Lichterfeldeben 22,485-ből 1115, Tempelhofban 10.000-ből 600, Rixdorfban 76,817-ből 5154, Köpenickben 22,000-ből 1036, Rummelsburgban 17,500-ból 1500, Lichtenbergben 44,000-ből 27,500, Weissenseeben 32,000-ből 2600, Pankowban 21.000-ből 750, Reinickendorfban, 15,500-ból 775, Oranienburgban 6637-ből 239, Bernauban 7722-ből 404, Potsdamban 53,041-ből 4753, Brandenburgban 39,826-ból 2258, Spandauban 48,111-ből 7145, Mauenben 7894-ből 453, Neu-Ruppinban 15,521-ből 696, Eberswaldeben 18,288-ból 728, Kürtsinben 15,570-ből 1358, Landsbergben 28,236-ból 1447, oderai Frankfurtban 54,170-ből 3881, Kotthusban 35,217-ből 2149, s Gabenben 29,416 lakosból 1274 a r. kath. lélek. Legszembetűnőbb az, hogy Berlin nélkül van a brandenburgi tartománynak 118,265 r. kath. lakosa, a melyből 80.572 lélek a potsdami kerületre esik. De e statisztikának tanulságait főleg a pápás propaganda munkája világítja meg kellőleg. Az 1850 óta fenálló Vincze-egyletnek több mint 20 fiókja van a német fővárosban és annak környékén. Továbbá szolgálja e propagandát a két tekintélyes kórház, a kisdedóvás s a nagyszámú női szerzet Berlin különböző város-részeiben; a férfi szerzetesek közül pedig ugyancsak buzgólkodnak a dömések, a ferenczrendiek, az irgalmas testvérek s az aleoiánusok, a kik főleg a r. kath. legényegyletek szervezése körül fáradoznak. — Valóban komolyan meggondolandó jelenség, hogy napjainkban Berlin és környékének 224 ezer róm. kath. lakosa van. Azért hát videant consules ! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Ókori Lexikon. A Franklin-Társulat kiadásában megjelenő, Pecz Vilmostól szerkesztett Ókori Lexikonnak megjelent a 17-dik füzete, mely a munka I-ső kötetének 65—68-ik íveit foglalja magában. A füzetet 13 ábra díszíti, melyek közül négy hungarikum. A füzet ára 1 korona ; a folytatólagos füzetek, július és augusztus kivételével a hó 15-ike táján jelennek meg. ** Kókai Lajos budapesti protestáns egyház-irodalmi kiadó azon kéréssel fordul Magyarország összes protestáns lelkészeihez, hogy szíveskedjenek a saját kiadásukban megjelent bármilyen czímű egyházi irodalomba vágó munkájuk és dolgozatuk (esetleg tankönyvük) teljes és pontos czímét vele mielőbb közölni. Nagy hiányát érezzük egy minden protestáns művet magában foglaló katalógusnak. Egy ilyennek megszerkesztése czéljából fordul a nevezett czég lelkészeinkhez. A külföldön, különösen a német birodalomban már régóta közkézen forog a „Theologischer Handkatalog", mely nagy szolgálatokat tesz a theológusoknak ós lelkészeknek egyaránt. A kiadó ezt veszi mintául. A közléseket egyenesen czíniére (Kókai Lajos, Budapest IV., Károly-utcza 1.) kéri intézni. ** A Protestáns Szemle februári füzete, Szöts Farkas szerkesztésében a következő értékes tartalömmal jelent meg: A református egyház megalakulása Erdélyben. Pokoly Józseftől. Jézus a Jordán vizénél. Dr. Masznyik 18