Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-05 / 1. szám

kifejezve, hogy Rónia nagyon is érdekelve van a világi dolgokban. Épenséggel nem vonatkoztathatja magára Róma és az ő egyháza a Megváltó ama kijelentését, hogy „az ő országa nem e világból való". Németországban a legújabb statisztikai adatok szerint 2500 a nyomorékok száma, a kiknek azonban már is több otthonja van. De ehhez a hivatalos számadathoz Ulbrieh lelkész, mint a sziléziai nyomorék-otthon jegyzője a következő szomorú megjegyzést fűzi. Épen befejeztem, a sziléziai nyomorék számlálást ós Sziléziában 2321 tizennégy éven aluli nyomorék gyermeket találtam. Slezvig-llolsteinben pedig Schüfer lelkész 1295 nyomorék gyermekre akadt. A sziléziai összes nyomorékok száma meghaladja a tízezret. Ez adatok szerint tehát valószínűleg igaza van Hoffa wtirzburgi tanár számításának, a mely szerint Németországban az összes nyomorékok száma 500,000, a kik által — ha egy férfi munkáját naponként 2 márkára becsüljük-— naponként 1.000,000 márkamegy veszendőbe. S hol marad még azok ellátásának a költsége! A nyomorékok gondozása tehát egy ép oly szükséges, mint közhasznú intézménye a keresztyén szeretetmunkásságnak. Az Erzsébet-diakonissza- és kórház Berlinben az utolsó évben 154 nővérrel dolgozott a fővárosban s 28 külső állomáson. A kórházban 2208 beteget ápoltak, kik közül 272 meghalt, 2054 felgyógyult s 154 továbbra is a kórházban maradt. A betegek között volt 1297 férfi és911 női nemű; 863 beteget kirurgialig, a többieket belgyógyászatilag kezelték. Ragályos betegség 239, operáczió 436 esetben. A kirurgiai poliklinikán 589 személyt ápoltak, sőt hetenkint 3 napon át a belső betegségeket is így gyógyították. Legújabban egy második operácziós termet is építettek. — íme az áldásos diakonisszaintézmény az emberi egészség szolgálatában, mely távol van minden pápás prozelitáskodástól. így találja meg az ev. irgalom vigasza a maga útjait a betegeknél! Berlin német birodalmi fő- és székvárosának r. kath. lakossága a pápás „Gerinánia" közlései szerint az utolsó népszámláláskor az 1900-ik év végén 187,565 lélekre emelkedett. Az 1895-ben megejtett népszámláláskor volt 154,978 lelke, s így a r kath. lakosság létszáma az utolsó 5 év alatt 32,567 lélekkel emelkedett. Az utolsó 15 év alatt Berlin r. kath. lakossága valósággal megkétszereződött, miután 1885-ben csak 99 ezer r. kath. ember lakott Berlinben. A XlX-ik század 2-ik felében a r. kath. lakosság Berlinben megtizenegyszerezodött, mivel 1852-ben csak 17,447 r. kath. lélek lakott Berlinben. Ar. kath. lakosság emelkedése Berlinben csaknem arányosan történik a prot. lakosság emelkedésével; többlete a r. kath lakosságnak a fővárosba tóduló munkás osztályban keresendő, mely osztály amonarkhia összes vidékéről r. kath. jellegű. A berlini r. kath. hívek 9 parókiára van osztva, amelyeken mindössze 28 pap működik. A herczegérseki r. kath. egyházmegyei területen 1900. deczember 1-én mindössze 316,863 r. kath. ember található, mely létszámból a Berlin városa területén lakókon kivül Brandenburgra esik 100,909 és Pomerániára 27,389 r. kath. lélek. De azért Berlin fővárosa és a protestantizmus elválaszthatatlan egymástól; sőt Berlin épen a protestantizmusnak köszönheti óriási arányú emelkedését és fejlődését. Természetes, hogy ezt a kétségtelen dolgot lehetetlen bevallania a pápás irányú és czentrumpárti Germániának 1 A szász királyságból is érdekes és tanulságos statisztikai adatokról értesülünk. A közelmúlt napokban megjelent „Amtskalender" kimutatása szerint 1900. év végén 163 nyug. lelkész 647,848 márka évi nyugdíjat élvezett, köztük egy lelkész már 1864-ben ment nyugdíjba. Ezenfelül 12 elbocsátott lelkész összesen 10,323 márka nyugdíjélvezetben részesül. Nyugdíjképes lelkészi családtag volt 659, és pedig 483 özvegy 489,073 s 174 árva 33,442 márka évi nyugdíjjal. — Az elárvult l ikészleányok támogatását czélzó egyesületnek 9726.83 márka évi bevétele volt, a melyhez maga a királynő az ú. n. Amália-alapból 300 és magán pénztárából ugyancsak 300 márkával járult. Kiadása volt 7881 márka. Vagyoni állapota 64.545 márka, s ez összegből alapítvány czímén 10,900 márka. Segélyt 93 esetben nyújtott. A neufriedsteini papleányotthonban 12 leányt gondoznak. Valóban szép és követésreméltó példája a német belmissziónak! De Szászországban, és pedig egyik tömör prot. központján, Lipcsében, a pápistaság is mozog és agitál. Nov. 7-ikén Lipcsében egy pápás nagygyűlést tartottak, a melyen a lipcsei és vidéki lelkészek vezetése mellett 1500-an jelentek meg. Egy r. kath. napisajtó létesítése mellett buzgólkodtak, mely „Kath. Kirchenblatt" czíme alatt 1902 ápr. 1-től kezdve naponként fog megjelenni. Egy részvónytársulat szervezi; a részvény ára 200 márka, a lap évi előfizetési ára 6 márka leend. — Valószínűleg az „Evang. Bund" által eszközölt reformáczió-történeti beszéd-cziklus ellensúlyozásául Lipcsében október 27-től nov. 3-ikáig naponként estve 7 órakor a szentháromság templomában r. kath. beszédeket tartottak „az egyedül igaz, kath. ker. hit és lelki gazdagság tanúbizonyságául s a hevesen üldözött és szidalmazott kath. egyház megvédelmezésre". Ezek a beszédek — mondja Luthardt lapja — nagyon is a r. katholiczizmus szellemi inferioritásáról tettek bizonyságot, s egy prot. nagyváros közönsége nem igen követhetné ez alacsony műveltségű lelkészeket. Szellemi és lelkészi tekintetben még legtöbbet értek Lipcse r. kath. lelkészének szónoklatai. De azért az idők jele a pápistaságnak a tömör prot. Lipcsében való kihívó mozgolódása! A román országokban elvesztette a talajt, így hát a tömör prot. vidékeken próbál szeíencsét. „ Jézus és a szocziáiis dolgok" czíin alatt adott ki Feddersen lelkész egy terjedelmesebb tanulmányt Holsteinban, a melyben a jelenkori szoczializmus tömkelegében való tájékozódás czéljából történet-kritikai alapon vizsgálja ezt a modern gazdasági és ethikai kérdést, s a melyet komolyan tanulmányozhatnának az ev. és egyházi jellegű szocziálista árnyalatok egyaránt. A kérdésre vonatkozó írásbeli helyek komoly, mélyen járó és éles értelmű magyarázata alapján vizsgálja, hogy Jézus, ki minden dolgokban és minden időkre szóló mesterünk, milyen állást foglalt el a szocziáiis problémával szemben, s kimutatja, hogy Naumann, a nagynevű keresztyén szocziálista lelkész-író Jézus képének („Jesus alsVolksmann") a legfőbb kérdésekben igaza van. A mű végéhez csatolt függeléknek 37 tételében megrajzolja a ker. embernek a mai szocziáiis mozgalommal szemben való állásfoglalását, s elvi és gyakorlati fontos útmutatásokat ád a ker. ember követendő magatartása tekintetében. Ilyen praktikus intő szózata p. o a következő: „A ker. ember természetszerűleg első sorban individualista, s csak másodsorban lehet szocziálista". De hogyan egyeztethető össze ez a tétel Stöcker amaz ismeretes tételével, a mely szerint „a jó keresztyén lehet jó szocziálista, s a jó szocziálista lehet jó keresztyén" ? A szép készültségit és alapos tanulmányból mi is sokat tanulhatunk. Németország belső életéből közöljük még a következőket : Az erlangeni egyetemen a folyó téli félévben ezernél több a hallgató, mely létszámból 155 a tlieol., 303 a jogi, 250 az orvosi, 137 a bölcseleti és 92 a gyógyszerészeti hallgató. — Berlin lakossága a mult hó