Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-16 / 7. szám

gélyt nyújtanak a Zambezi-telep misszionáriusai számára. Bertrand kapitányt a király 0 felsége is fogadta és a legutóbbi udvari bálra meghívatta. — Isten áldása legyen e derék ember munkáján. Vajha a keresztyén missziói érzék nálunk is fölébredne és megkezdené a keresztyén hitéletnek azt a regenerálását, a mely a külmissziói munkásságot követni szokta! Lelkészválasztások. A leibitzi evang. egyház Kü­becher Albert surándi lelkészt, — a bábonyi (Máramaros-Ugocsa) ref egyház pedig Biki Ferencz gyulai lelkészt választotta meg, egyhangú meghívás útján lelkipász­torává. Lelkészi jubileumok. Ringlauer Gusztáv, a raj­kai evang. egyház lelkésze és a mosoni egyházmegye esperese mult hó 26-án ülte meg lelkipásztorkodása 25-éves jubileumát. Az ünnepélyes istentisztelet után gyülekezete értékes aranykehelylyel ajándékozta meg szeretett lelkészét. — Lelkészkedésének szintén 25-dik évét töltötte be a mult hó 22-én Sárbcrt Albert, a lim­bachi evang. egyház lelkipásztora. Ez alkalommal szép ováczióban részesítette a jubilánst a bazini lelkészi olvasókör is, és mint az esperességnek is hosszú idő óta jegyzőjót, egy író-készlettel lepte meg. Orgona-avatások. Bridgei ortban levő amerikai ref. egyházunk énekkara egy orgonát szerzett be és ajándékozott a gyülekezetnek. Az orgona felavatása, szép ünnepély keretében, mult hó 26-án történt meg. — A miskolczi ev. ref. egyház Kossuth-utczai templomának új orgonáját e hó 9-én avatták föl. A felavató ünne­pélyes istentiszteletet Nagy Ignácz végezte, az orgonán pedig Lányi Ernő, a városi zeneiskola igazgatója, Bach Sebestyénnek egy hires orgonadarabját adta elő. Azon­kívül közreműködött még a városi zeneiskola vegyes­kara is, két alkalmi ének előadásával. Debreczeni hírek czíme alatt a Debr. Prot. Lap legutóbbi száma egy, a helyzetet közvetlenül nem isme­rőkre nézve eléggé rejtelmes hírt közöl. Ugyanis a kö­vetkezőket írja: „Sajátságos izgalomban van ez idő sze­rint az ős kálvinista Róma. Valami szokatlan láz vett erőt a lelkeken s mindenki belesáppadva beszél a ki­élesedett felekezeti érdekekről, s arról a sejtelmes mo­rajról, melynek zúgása a közelgő vihar előpostája. Nem tudjuk, — ez a vihar kitör-e csakugyan, vagy elvonul felettünk áldásthozó tavaszi zápor alakjában. De ha kitör s pusztítani fog, annak nem lesz senki más az oka, hanem a makáriai püspök, Wolajfka Nándor úr, ki addig-addig kavargatta a boszorkány-üstöt, míg annak, sötét szellemei, úgy látszik, végre is felrázták álmából a türelmes protestáns öntudatot". — Nem tudjuk, hogy igazán mi készül Debreczenben ; de kíváncsian várjuk a dolgok fejlődósét. Róm. kath. propaganda. A míg mi protestánsok szinte összetett kezekkel várjuk, hogy valami felsőbb vagy külső hatalom segedelmünkre jöjjön, s legfelebb a reverzálisokat megengedő törvény eltörlése felett ábrán­dozunk, azalatt a római katholikus papok és püspökök kiszámított tervszerűséggel hódítják el előlünk a tért mindenfelé. Mi már többször rámutattunk arra a nagy­jelentőségű munkára, a melyet a római katholikusok az iparos és kereskedő ifjúság körében végeznek, iparos­tanoncz-, iparos és kereskedő legény-egyesületek alakí­tása által; de bizony e tekintetben még semmi hasonló munka nem képes megindulni közöttünk. Pedig a pápás hódítás egyre terjed. Mint az Erd. Protestáns Lap írja, Majláth püspök, a ki nem régen állítólag kijelentette, hogy fogadalmat tett Erdély rekatholizálására, legközelebb kivitte, hogy a kolozsvári inas otthon és az ipartestületi legény-egylet római kath. inas otthonná és római kath. legényegyletté alakult át. S igen jellemző a dologban, hogy e rekatholizálásnak a leghangosabb szócsöve a kolozsvári „Ellenzék", a melynek főszerkesztője Bartha Miklós egy kálvinista, szerkesztője pedig Magyary Mihály egy unitárius egyháztanácsos. Valóban szépen haladunk. Vájjon mikor ébredünk már fel csendes szunnyadozá­sunkból ? ! Egyházmegyei választások. A papai ref. egyház­megye gyülekezetei a megüresedett világi tanácsbirói állásra dr. Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőt, az egyházmegye főjegyzőjét, — az alsó-borsodi ref. egyház­megye gyülekezetei pedig világi főjegyzővé Beák Gyula tisza-keszii földbirtokost választották meg. Egyházi estélyek. A mint az Erdélyi Prot. Lap írja, a székely-földvári, maros-szentkirályi, mező-kövesdi, mezŐ-paniti és a bedei ref. gyülekezetekben egész rend­szeresen tartanak a lelkészek vezetése alatt egyházi estélyeket. Különösen praktikusan és másoknak is ajánl­ható módon járnak el a marosszentkirályi, mező-kövesdi és mezŐ-paniti lelkészek, a kik, a tanítókat is munka­társaikká vévén, egyesült erővel szolgálják a czélt és vasárnap M.-Szentkirályon. kedden M.-Paniton, szerdán M.-Kövesden felváltva tartják az estélyeket. Ezt a módot melegen ajánljuk másoknak is, különösen pedig az egymáshoz közel fekvő gyülekezetek lelkipásztorainak. Az erők egyesítése és az egymás felváltása mellett meg­oszlik a munka terhe, a siker pedig annál nagyobb. ISKOLA. A tanítónők számának apasztásáról szóló minisz­teri rendeletről megemlékeztünk lapunk mult heti szá­mában, s azt a megjegyzést fűztük hozzá, hogy az a tanítónőképezdéket nem érinti. Óhajtandó volna azon­ban, hogy a miniszter ezekre is kiterjeszsze figyelmét, és pedig sokkal inkább, mint a férfi tanítóképezdékre; mert, ha figyelmesen. körültekint, reá jöhet arra, hogy a tanítónők nem a férfi-, hanem a női tanítóképzőkből özönlenek a közpályára oly nagy számmal, hogy a mi­niszter szerint az már „komoly társadalmi bajra vezet­het". A tanítónői oklevélgyárak a női tanítóképezdék, és pedig a r. kath. apácza-zárdai tanítónőképezdók, a melyek pedig a legtöbb esetben sem a törvénynek 14*

Next

/
Thumbnails
Contents