Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-29 / 52. szám

minden változásain át annak a szellemi és erkölcsi világnak a képére alakuljon át és végességéből, tökéletlenségéből kibontakozva annak tökéletességére jusson el. Megtanulhatod az igéből, hogy a te egyéni, emberi létezésed nem az anyagi világnak olyan produktuma, a melynek a természeti erőknek bizonyos összetalálkozása mellett egyszerűen elő kellett állania, és a mely csak addig tart, a míg feltételei adva vannak a természet által, hanem hogy te Isten külön és e földön legtökéletesebb alkotása vagy, felruházva azzal, a mi abból a tökéletes szellemi és erkölcsi világból való, s a mi semmi más földi létezőnek meg nem adatott: okos ós halhatatlan lélekkel, a mely téged Isten képévé és hasonlatosságává tőn e földön. Megtanulhatod abból az igéből, hogy czélod nem az, hogy ideig-óráig lakója légy e földnek s azután visszaolvadj a világmindenségbe, hanem hogy földi testben javára is annak a világnak élj, a melyből lelked származik, s hogy megőrizvén annak tisztaságát s törekedvén ama tökéletes világ felé, munkása légy annak, hogy az anj^agi világ is mindinkább átalakíttass ék Isten ama tökéletes és dicsőséges országává, a melyben 0 leend minden mindenekben. Megtanít az az ige a felől, hogy e látható világ minden változásai felett egy örökkévaló Atya áll, ki várja lelkedet, hogy örök élete és örök boldogságot adjon néki. Megtanít az ige, hogy elvesztetted ártatlanságodat, kárhozatra tetted magadat méltóvá; de Isten örök szerelme váltságot adott neked az ő szent Fiában a Jézus Krisztusban, és hogy ha vele egyesülsz s együtt élsz, akkor a testi halál csak kapu reád nézve, a melyen a boldogságnak és dicsőségnek országába menendesz át. S ha mindezeket megtanulod mennyei Atyád kijelentéséből, akkor nem ejt bánatba az idő szakadatlan rohanása és életed napjainak lefolyása. Tudod, hogy ki e világnak s a te életednek Ura; tudod, hogy mi e világnak és a te életednek végczélja, s az idő elnmlása, a világ változásai és látszólagos tökéletlenségei nem aggasztanak, nem keserítenek; mert tudocl azt is, hogy mindennek forrása Istennek bölcsége és szerelme, s hogy a végczél nem más, mint üdvössége a világnak, üdvössége a te lelkednek, és élet, soha meg nem szűnő, örök és boldog élet az Istenben! Ez az Isten igéjének boldogító felelete. Örökkévalóságot tanít ez is, mint a tudomány; de mily végetlen a különbség a tudomány ós az Isten igéje által tanított örökkévalóság között!' A tudomány által tanított örökkévalóság csak egy megfejthetetlen, czéltalan örök létezés, soha meg nem szűnő változásokkal és örök körforgással; az Isten igéje által tanított örökkévalóság pedig egy czéltudatos fejlődés, a melynek czélja e világ megválása minden végességtől, lelkek megváltása bűntől és kárhozattól, s egy olyan létezés, a melyben kielégíttetést talál a léleknek minden feltörő vágya, beteljesülést minden édes reménysége, magyarázatot minden kételye, s a melyben része az Istennel való életnek örök boldogsága, örök üdvössége. Az elmúlás és az enyészet jelei között legyen ez az örökkévalóság vigasztalónk, s a ránk következő új esztendőben legyen ez lelkünk törekvéseinek czélja. Ha ezt tűzzük czélunkul és ezt elérni igyekezzünk, akkor töltöttük be legszentebb földi hivatásunkat s akkor leend reánk nézve az új esztendő a boldogságnak és a kegyelemnek esztendejévé. K Hamar István. kön y vismelltetés. Mátyás király emlékkönyv, kolozsvári szobrának leleplezése alkalmára szülővárosa, Kolozsvár sz. kir. város megbízásából szerkesztette dr. Márki Sándor kolozsvári egyetemi tanár. Budapest, 1902, az Athenaeum nyomása, nagy 4-edrétben 316 lap, 135 szövegképpel és 14 melléklettel, ára 24 korona. E díszes emlékkönyv a kolozsvári Mátyás-szobor leleplezése alkalmára készült, Köztudomású, hogy a kolozsvári Mátyás-szobor a befejezéséhez közelít, a jövő évben leleplezik. Király és nemzet hazafias felbuzdulásának ós áldozatkészségének együttes gyümölcse a szobormű. Régóta tervezgeti Kolozsvár, 1882 óta gyűjtögeti rá az alapot a szoborbizottság, a mely Hegedűs Sándor elnöklete alatt nagy tevékenységet fejtett ki. Fadrusz János szobrászszal 1894-ben a szerződést 260 ezer koronában megkötötte ; a szobor alapkövét már a millennium évében (1896 szept. 30-án) ünnepélyesen letetette; költségei fedezésére az 1900. év végéig 240 ezer koronát gyűjtött, mely összeghez király O Felsége két ízben 26 ezer koronával járult. A szobor létesítésével kapcsolatban Kolozsvár városa hazafias és hálás kegyelete jeléül Ízlésesen restauráltatta azt az ódon házat, a melyben Mátyás király, Kolozsvár városának legnagyobb fia, 1440 február 23-án született. Az Emlékkönyv is Kolozsvár város ama kegyeletének megnyilatkozása, a melyet a nagy király iránt érez. Ama dicséretes törekvés gyümölcse, hogy ez intelligens város tudományos és irodalmi becsű díszmunkával is kifejezze hódolatát a nagy irodalom-barát iránt, a ki folytonos háborúi között is gyönyörrel és enyhüléssel szentelte az irodalomnak a maga szabad idejét. Szerkesztője Emlékkönyvnek nevezi e művet; de ez az a nagy szabású diszmű, mind becses tartalmánál, mind remek kiállításánál fogva messzi túlszárnyalja az emlékkönyvek szerény fogalmát és keretét. Az Emlékkönyv valóban méltó és maradandó irodalmi emléke Mátyás királynak; méltó a tudós-, a hős, a művészbarát nagy királyhoz, maradandó, mint a szobor, a mely alkalmat adott a megjelenésére. Hazai és külföldi írók és művészek minden tehetségöket és tudásukat egyesítve buzgólkodtak, hogy Hollós Mátyás dicső alakja minél élethűbben s minél fényesebben domborodjék ki a jelen kor előtt; hogy az ingadozás és puhaság e mai korszakában álomból felriasztó példaként