Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-22 / 51. szám

pénzen vásárolják a lelkeket. Ez a nemtelen eljárás azonban nem marad megtorlás nélkül, mivel a megvádolt papok és gyülekezetek perbe fogják a klerikális lapok szerkesztőit, s már eddig is több esetben méltó bünte­tésben részesültek a vakmerő rágalmazók. Egy újabb eszközt akar nyerni a Los von Rom ellen a klérus a csehországi német püspökség czélbavett szervezésével. Csehország e szerint egyházilag szétválasz­tatnék egy cseh és egy német püspökségre. Meglehet azonban, hogy ez a terv, a mely a mozgalom meggát­lását czélozza, végeredményében mégis annak erősítésére szolgál. Ismerve ugyanis a csehek németellenes irány­zatát és a germanizáczió iránt való gyűlöletét, nem lehe­tetlen, hogy a német püspökség terve s felállítása fel­kelti köztük a Rómától való elszakadás mozgalmát még olyan vidékeken is, a melyek eddigelé „immúnisak" voltak. Ugyancsak szívesen segítő társaiként fogadná a klerikalizmus a Los von Rom ellenében a Francziaor­szágból menesztett és most, nem hazát (mert hiszen előttük a haza ismeretlen fogalom), hanem működési teret kereső kongregácziókat is. A Los von Rom politikai pártja azonban éber figyelemmel kiséri a kongregácziók betelepülését és nem mulasztja szavát felemelni ellenök a Reichsrathban. Erélyesen követelik nemcsak azt, hogy a bejövő szerzetrendek és kongregácziók települési en­gedélyt kérjenek, hanem egyenesen azt is, hogy törvény­hozási úton tétessék preventív intézkedés a sötétség papjai és papnőinek Ausztriába bevándorlása megaka­dályozására. Ha ezek a követelések nem nyerhetnek is teljes kielégíttetést a hivatalosan pápista Ausztriában, de azért mégis meg van nehezítve a szerzetrendek és kongregácziók beözönlése, miután legalább is a kormány­tól kell települési engedélyt kérniök, a Los von Rom poli­tikai pártjának ébersége pedig sakkban tartja a kor­mányt és lehetetlenné teszi reá nézve a települési enge­délyek bőkezű osztogatását. Bár a klerikalizmus mindent elkövet ellene, azért a Los von Rom diadalmasan halad előre Ausztriában. A mozgalom kezdetben csak Bécsben és Csehország német ajkú vidékein terjedt, ma már azonban teljes­séggel nem helyi jelentőségű, hanem Ausztria összes tartományaira kiterjedő evangéliumi reformáczió, a mely­nek eredményei gazdag aratást Ígérnek. Különösen hatal­mas eredményeket ért el a Los von Rom a folyó esz­tendőben. Október 10-én már a negyedik helyen érte el az áttértek száma az ezeret s Bécshez, Gráczhoz, Turn­hoz, Aussighoz sorakozott e tekintetben Gablontz is. Csehországban a folyó év harmadik negyedében (július —szeptember) összesen 884 egyén tért át az evangé­likus egyházba, s így a folyó évben áttértek száma, csak magában Csehországban 7462-re emelkedett. Cseh­országon kivül azonban Ausztria többi tartományaiban is folyton erősödve halad előre a mozgalom, s Karinthiá­ból, Stájerből. Morvaországból is sok százakra menő áttérésekről adnak számot a kimutatások. Az áttérők folytonos szaporodása szükségessé teszi a templomok, imaházak és prédikáló állomások szerve­zését. És a tekintetben is örvendetes a haladás. Igy csak az utóbbi néhány hónapban temploinavatások voltak Stainzban, Oderbergben, Hartfelden, Klostergrabban, Grottauban; harangavatások Grottauban, Trebnitzben; templom-alapkőletétel Gabelben; templomépítő-bizottság alakult Horschowitzban, a hol 4 család kivételével az egész község áttért az evangélikus egyházba. Prédikáló állomások szerveztettek Woratschenben, Jechnitzben, Padersamban, Radschitzban, Oberhallabrunnban, Weiten­steinban. Istentiszteleteket tartottak újabbban Kotlachban. Topolschitzban, Treibachban, Schoppenhof-Altkinsberg­ben. A gyülekezetek szaporodása az egyházi adminisz­tráczió bővítését is szükségessé teszi. így folyamatban van a csehországi és a mürzzuschlagi egyházkeríiletek­nak két-két szuperintendencziára felosztása. A Los von Rom mozgalom tehát, minden gyaláz­kodás és minden akadályok daczára diadalmasan viszi előre egész Ausztriában az evangélium és a lelki szabad­ság zászlaját Örömmel tölthet el bennünket az osztrák protestantizmus ilyetén erősödése; egyetlen óhajtásunk csupán az, hogy ez a mozgalom mind inkább megtisz­tuljon minden hozzá nem tartozó elemtől s hozza föl egész Ausztriára az evangéliumi világosság, szabadság és erkölcsi tisztulás napját! Sz ... i. irodalom. ** Arany László összes müvei. Közrebocsátja Gyulai Pál. I.—V. kötet. Budapest, Franklin-társulat, ára 20 korona, kötve 30 korona. — Arany László 18 éves korában lépett fel az irodalomban egy kötet nép­mese gyűjteménynyel; 20 éves korában műfordítási kísérleteivel keltett föltűnést, majd tanulmányai révén emelkedett írói hírneve; de költői működésének fény­pontjaként két műve emelkedik ki, ú. m. a Délibábok hőse és a Hunok harcza. De költői művet 1873 óta nem írt; a Hunok harcza volt hattyúdala. — Végig tekintve összes művein, kétségtelen, hogy munkásságá­nak mindenik ágában vannak becses dolgok. A költészet terén a Délibábok hőse és a Hunok harcza a legkiválóbb két alkotás. A D. h. egy gunyoros korkép, a melyben Arany László a maga korának ifjúságáról fest keserű igazságú, elevenbe vágó, de hü és egyes vonásaiban kedves képet, A mű hőse Hübele Balázs, az álmok után szaladgáló, szalmaláng lelkesedésű magyar ifjúság per­szonifikácziója; az a könnyen lelkesülő és hamar kihűlő természet, a ki sokba fog és semmit sem végez. A Hunok harcza lényegében satyra, de epikai rajz és ódai hevület vegyülnek be. Alapeszméje: a világnak sietős munkája van, minden nemzet fut-fárad, csak a magyar marad a régi, nem bántja a tettvágy, sem a verseny heve, se a kitartó szorgalom. Ezt az eszmét a hunok és a gótliok harczának keretébe illeszti bele, a mely Csaba és Aladár részéről a levegőben is folyik, s mely ősi harcz a Csaba utódaként feltüntetett magyarokra is súlyos örökségül rá szállott. Csak a küzdőtér és a harczoló fegyver változott meg s a küzdelem leszállott a bányák üregébe, a gyárak termeibe, s a gépek odújába. Fel hát a mun­kára. Ez a két költemény nemcsak az ószmék gazdag­ságánál fogva, hanem a nyelvezet révén is kiváló. Általában Arany László, apja nyomdokain haladva, nagy gondot fordított a költői és irodalmi nyelvre. Bizonyítják ezt műfordításai is. Négy szép műfordítása van: Shakes­peare-től három (A két veronai ifjú, Tévedések játéka, Sok hűhó semmiért) és Moliéretől egy, a Tudós nők, a a mely mintaszerű szép műfordítás. Arany László jeles

Next

/
Thumbnails
Contents