Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
tók használatára. A folyóirat síri beszédeket, versben és prózában irott búcsúztatókat közöl. A vállalat kétségkívül hézagpótló, és ha vallási irodalomnak ezt az elég fontos és eléggé alacsony színvonalon álló ágát irodalmi színvonalra sikerül emelnie: akkor a vállalat nagyon szép hivatást fog betölteni. Mert az ízléstelen, rikító és keresztyén vallási szempontból is sokféle kifogás alá eső prózai és verses búcsúztatók eddigelé nagyobbrészt irodalmi fattyúhajtások voltak. Zih Károlyon és a körüle csoportosuló kántortanítókon áll, hogy ezen a téren is érvényesüljön a jobb ízlés és főleg a keresztyén hitből fakadó vigasztalás követelménye. Az új vállalatra felhívjuk az érdekeltek figyelmét ** A szoczializmus ós a magántulajdon. írta Flórián Károly, a jog- és az államtudományok doktora, az eperjesi jogakadémia nyilvános rk. tanára. Ára 80 fillér. Kapható Révai Samu könyvkereskedésében Eperjesen. Szerző, a kit nem régiben „sub auspiciis regis" avattak doktorrá a kolozsvári tudományegyetemen, ebben a tanulmányában az egyes szocziális irányoknak a magántulajdonhoz való viszonyát fejtegeti. Munkája végén a szoczialista rendszerekkel szemben oda konkludál, hogy az összes szükségletek lehető legjobb kielégítése a magántulajdonjog mellett lehető. egyház. Lelkészválasztások. A harasztosi ref. gyülekezet Újvári/ István maroshidasi körlelkészt, a tószegi egyház Bálint Károly törteli lelkész hívta meg lelkipásztorává. Tanácsbiróválasztás. A dunántúli ref. egyházmegye Őrségi egyházmegyéje az üresedésben volt egyik világi tanácsbirói székre Mező Gyulát, az egyházmegye eddigi aljegyzőjét választotta meg. Lelkészi jubileum. Kozma Adolf alesperes, a tótpelsőczi evang. gyülekezet lelkipásztora a napokban ünnepli meg lelkészkedése 35-ik évfordulóját. Gyülekezete és tisztelői ez alkalomból szívélyesen készülnek üdvözölni a jubilánst. Vallásos estélyek. A körmendi ref. gyülekezetben immár a kilenczedik évben újra megkezdődtek Fülöp József lelkész buzgó vezetése alatt a téli vallásos estélyek. Az első estély f. hó 8-án tartatott meg, a melyen az elemi és polgári iskolai növendékek szavalatain és karénekein kivül Fülöp József lelkész olvasott fel „Az igazságról és az igazság bajnokairól". A vadházasságok ellen. Az erdélyi ref. egyházkerület igazgató-tanácsa, a kolozs- kalotai egyházmegye indítványára felterjesztést tesz a konventhez a mindinkább terjedő vadházasságok megakadályozása tárgyában, arra kérve a konventet, hogy a belügyminiszter által az e tárgyban kiadott rendelet szigorú végrehajtását és egyúttal a vadházasságnak kihágássá minősítését kérje a kormánytól. Valóban ideje volna, hogy állam és egyház a legszigorúbban igyekeznének a vadházasságok rákfenéjének kiirtására. Az állam a társadalmi rend és a közerkölcsök tisztasága szempontjából köteles az irtó munkát megindítani; az egyház pedig hivatásából kifolyólag köteles ezt megcselekedni. Állami törvény és rendelet azonban a bajon nem fog segíteni. A valláserkölcsi életnek kell visszaadni tisztaságát, s ekkor fog a baj igazán orvosoltatni. A munka súlya tehát az egyházra nehezedik; de épen azért elodázhatatlan kötelességünk, hogy a lelkek megtisztításának és újjászülésének munkájához teljes erőnkkel hozzá lássunk. A belmissziói munka megindítása érdekében felhívást intézett az erdélyi egyházkerületi egyházi értekezlet igazgató-választmánya az egyházmegyei értekezletek elnökségeihez és az egyes gyülekezetekhez, felkérvén őket a belmissziói munkáknak a helyi viszonyokhoz alkalmazott megindítására. Különösen felhívja a választmány a gyülekezetek figyelmét az egyházi estélyek tartására, itjusági énekkarok szervezésére, hit erősítő vallásos iratok terjesztésére, az árvák, szegények, munkaképtelenek és elhagyatottak rendszeres gondozására, a városi gyülekezetekben pedig az iparos ifjúság, az inasok és a cselédek lelki és anyagi ügyeinek gondozására. — Ugyancsak most küldi szét a dunamelléki ref. egyházkerület elnöksége is, a kerületi gyűlés határozatából kifolyólag a belmissziói munkálkodás megindítását kérő felhívását, a melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk. E két felhívást s a belmissziónak bennök vázolt módját érdemes lesz összehasonlítaniok azoknak, a kik azt hiszik, hogy a pesti pietista irány veszedelembe sodorja az egyházat. Az egyik felhívás a pesti irányzatot veszedelmesnek ítélő erdélyi egyházkerületi egyházi értekezleti igazgató-választmány által Íratott, a másik pedig a pesti irányzatot képviselő dunamelléki egyházi értekezlet felterjesztése alapján készült; de a ki a kettőt összehasonlítja, el kell hogy ismerje, hogy a kettő között sem elvben, sem gyakorlatban nincs semmiféle ellentét s hogy ennélfogva a pesti irányzat ellen még mindig folyó küzdelem csak üres szélmalomharcz és kákán is csomókeresés. A 131. dicséret érdekében Lénárd Ede szamosdobi tanító-káplán hosszabb czikket küldött be Lapunkhoz. Elmondja, hogy az „Oh felséges Ur, egek királya", kezdetű 131. dicséretet a zsoltár-revideáló bizottság kiszentencziázta, pedig az a dicséret egyik gyöngye a dicséreteinknek, az „Énekeskönyvünknek, Úgy szólva, „IJri imája"; dallama (104. zs.) pedig egyike a legremekebb dallamoknak. Bizonyságul hivatkozik dr. Szabó Aladár theol. tanárra is, a ki ő előtte és Székely József budapesti hitoktató előtt egyszer úgy nyilatkozott, hogy a 131. dicséret egyik legszebb dicséret az egész Énekeskönyvben. „Kérem, az Isten szerelmére, vegye oltalmába ezt a hatalmas dicséretet, Nt. Szerkesztő Úr !" — így a levélíró. Mi pedig készséggel ajánljuk a zsoltárrevizor urak figyelmébe ezt az indokolt figyelmeztetést. A zsurki eset. Tiszaháti czikke nyomán Lapunk is (47. sz.) fölemlítette azt a fölháborító esetet, hogy 100* »