Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-17 / 46. szám

gyűlésének megnyitása volt. A trónbeszédet megelőzőleg hivatalos ünnepi mise volt a királyi vár kápolnájában; de a többi bevett egyházak templomaiban nem hangzott fel sehol sem az Isten áldását és segedelmét kérő fo­hászkodás, s protestáns képviselőink is, noblesse obiige, a hivatalos misén kellett hogy résztvegyenek. A második alkalom a közös hadsereg és a m. kir. honvédség ujon­cazinak felesketése volt. Ünnepélyes, hivatalos misék voltak ugyan ekkor is ; de a többi bevett egyházaknak nem volt szavuk ebben a nagyfontosságú aktusban sem, hanem protestáns és zsidó ujonczaink a szentség fel­mutatása mellett kellett hogy térdre ereszkedjenek és esküdjenek a császár-királynak és a hazának megvédel­mezésére. A szégyennek és a méltó felháborodásnak pirja borítja el arczunkat ezek regisztrálása alkalmával, s türtőztetnünk kell tollunkat, hogy úgy ne írjon, a mint lelkünk érez eme törvénytelenségek és a kiszámított, czélzatos mellőztetések láttára. Elfojtjuk tehát méltó fel­háborodásunkat; de ama kijelentésünk mellett, hogy a leghatározottabban tiltakozunk a törvény ilyetén kiját­szása és lábbal tiprása ellen, egyetemes konventünkhöz, mint az állammal való érintkezés közvetítőjéhez és a reánk vonatkozó országos törvények végrehajtásának ellenőrzőjéhez fordulunk, azzal a komoly kéréssel, hogy ezeknek a törvénytelenségeknek és szántszándékos mei­lőztetéseknek vessen elvégre véget. A türelemnek vége kell hogy szakadjon, s kell hogy elvégre érvényesülje­nek országos törvényeink. Nem alázatos peticziókra van itt már szükség, hanem jogait ismerő önérzetes fellé­pésre. Miben áll a belmisszió? Erre a ma nagyban tár­gyalt s kiilönbözőképen magyarázott kérdésre szépen és a mi fő, gyakorlatilag feleltek meg október 31-én a Kis Tükör karczagi olvasói. A reformáczió emléknapján ugyanis lélekemelő ünnepély mellett szeretetvendégséget rendeztek a városi szegényházban, a mely alkalommal a szegényház 17 lakóját és ezen kivül 130 szegény és árva iskolásgyermeket vendégeltek meg. A házigazdai tisztet Czina János presbiter és ifj. Nádasdi József tel­jesítették. A szeretetvendógséget megelőző ünnepélyen, közének után Fazekas Gyula gimnáziumi vallástanár beszélt a reformáczióról, utána pedig a Kolozsvárról, dr. Kecskeméthy Istvánné társaságában az ünnepélyre eljött Kenessey Ida tartott felolvasást a biblia női alak­jairól. Volt még egy szavalat is; végül pedig közének zárta be az ünnepélyt, a melyen a nagyszámú közön­ségen kivül részt vett a város polgármestere is. Az ünnepély után a szeretetvendégséget tartották meg, a melynek emlékére a megvendégelt gyermekek egy-egy Koszorú-füzetet, a szegényház lakói pedig egy bibliát és több vallásos könyvet kaptak közös használatra. A szeretetvendégséghez az ennivalókat a karczagi gyülekezet hívei hordták össze és pedig oly nagy mennyiségben, hogy elég lett volna két annyi embernek is, mint a mennyi a vendégségen részt vett. A mint értesülünk, a buzgó hívek karácsonykor ismét rendeznek ilyen sze­retetvendégséget. — íme, ez a belmisszió, a mely nem paragrafusokban van megírva s nem hatósági rendeletre történik, hanem önként, a szeretetnek a lélekbe irt nagy parancsolata értelmében. Adjon Isten egyházunknak sok ilyen élő hitű és buzgó szerelmű egyháztagot! A south-cliicagói magyar ref. gyülekezet elöljáró­sága legközelebb elhatározta, hogy mivel újabban East-Chicagóban nagy számmal telepedtek le református magyarok, de azok a nagy távolság miatt nem látogat­hatják a south-chicagói templomot, — módokat keres arra nézve, hogy havonként legalább kétszer East-Chicagoban is tarthasson istentiszteleteket. Harsányt Sándor lelkész a maga részéről készségesen ajánlkozott az istentiszteletek tartására, s így, ha sikerül a gyüle­kezetnek templomot nyernie, az istentiszteletek advent első vasárnapjától kezdve két hetenként meg fognak tartatni. ISKOLA. Zsilinszky Mihály kultuszminiszteri államtitkár 40 esztendeje, hogy mint tanár, író, országos képviselő, főispán, államtitkár és egyházkerületi felügyelő a köz­pályán működik. Tisztelői ebből az alkalomból jubileu­mot akartak rendezni a közszeretetben élő férfiú tisz­teletére, de ő szerényen kitért a zajos ünnepeltetés elől; nem térhet azonban ki az iránta * való szeretet meg­nyilatkozása elől. A budapesti theologiai akadémia taná­rai e hó 14-én üdvözölték Zsilinszkyt, mint az intézet volt növendékét. A küldöttségben részt vettek Farkas József, Petri Elek, Szabó Aladár és Szőts Farkas taná­rok, a kiket Zsilinszky a nála szokásos szivélyessóggel és melegséggel fogadott. Az üdvözlő beszédet Farkas József, a tanári kar szeniora tartotta, a mire az egy­kori növendék meghatottan válaszolt. Különösen kiemelte, hogy napjainkban a két evangéliumi egyház között test­véries érzületet tovább is ápolja az intézet, mert az ma életsziikség a magyar protestantizmusra nézve. Szász Károly püspök, gyöngélkedése miatt személyesen nem mehetvén el, levélben gratulált a közszeretetben élő államtitkárnak. — Mi e helyről, mint Lapunk régi dol­gozó társát is tisztelettel ós szeretettel üdvözöljük Zsi­linszky Mihályt s szívből kívánjuk neki: ad multos annos1 A nem állami tanárok vasúti kedvezménye ügyé­ben a kassai tanári kör szintén állást foglalt. A kör egyhangúlag kimondotta, hogy nemcsak méltányosnak, de jogosnak is ítéli, hogy a vasúti kedvezményben a nem állami tanárok is részesíttessenek, s elhatározta, hogy a kedvezmény kieszközlésére úgy a kerület ország­gyűlési képviselőjét, Beöthy Ákost, mint a tanáregyesület központi elnökségét felkéri. Iskolai aranykönyv. A mint az erdélyi ref. igaz­gató-tanács legutóbbi gyűléséről szóló tudósításból ol­vassuk, Lészay Ferencz igazgató-tanácsos, elhunyt leánya emlékére 6000 korona alapítványt tett a kolozsvári szeretetház javára, — báró Kemény Kálmánné pedig a marosvásárhelyi egyház szűknek bizonyult polgári leány-

Next

/
Thumbnails
Contents