Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-10 / 45. szám
segélyképen 7680 koronát nyert; építkező egyházak részére 1440 korona új segély szavaztatott meg 5 egyházközség részére, és ezen kivül kiutaltatott a 12,800 koronát tevő rendszeres missziói segély és a lelkészek tőkeképző segélye czímén 4620 korona, összesen tehát 26,958 korona. 2. Az országos özvegy-árva gyámintézet végrehajtóbizottságának jelentéséből örömmel konstatálja, hogy az 1898. és 1899-ik évekről tavaly kimutatott hátralékok tetemesen csökkentek; de az 1900-ik évi járulékoknak az erdélyi egyházkerületben csaknem 50-%"a maradt kifizetetlenül, a mely feltűnő nagy hátraléknak oka abban található föl, hogy a kongruasegélyek után kivetendő újabb belépési járulók és tagsági díj kivetési módozata és mérve tekintében általában mindenütt nagy zavar uralkodott. Tekintve azonban, hogy az idei konvent most már végérvényesen kimondotta, hogy az állam által nyújtott fizetés-kiegészítési összegek után is kötelesek a lelkészek egyfelől a 10%-os belépési járulékot, másfelől a 21 /2 °/o"o s tagdíjat is megfizetni, és egyúttal utasítást is adott a járandóságok mikénti előírására nézve: remélhető, hogy a tájékozatlanság minden irányban megszűnvén, az 1900-ik évi tetemes hátralék annál is inkább gyors kiegyenlítést nyer, mivel a már folyóvá tett kongrua-javadalmakból a gyámintézeti tartozások levonása könnyen eszközölhető. A lelkészi gyámintézet vagyona az 1900-ik év végén 1.172,000 kor. 97 fillért tett," 1901-ik évi költségvetése 257,943 kor. 71 fillér fedezettel és 91,600 korona szükséglettel, tehát 166,343 kor. 71 fillér fölösleggel zárul. Az erdélyi egyházkerület területéről már 43 özvegy és 64 árva részesül a gyámintézet kiváló jótéteményében, együtt 26,002 kor. 55 fillért élvezvén özvegyi, illetve árvasegély czímén. 3. Az általános papi nyugdíjintézet, felállítása kérdésében a dunántúli, dunamelléki és tiszántúli egyházkerületek már elkészítették és benyújtották a konventre javaslataikat; de ezekkel érdemileg nem foglalkozhatott az egyetemes konvent, míg az erdélyi és tiszáninneni kerületek véleményei is be nem érkeznek, minek megtörténte után már a jövő évi konventre javaslat fog készíttetni e nagyfontosságú kérdés érdemi tárgyaltatása czéljából. 4. Az 1898: XIV. törvényezikk némely rendelkezéseinek magyarázata és általában az állami fizetéskiegészitós végrehajtása körül fölmerült bonyodalmak elintézése nem csekély részét képezte az idei konvent munkálkodásának. Megállapította ugyanis a konvent mindenek előtt a kongrua-segélyek utalványozási módjára vonatkozó szabály-tervezetet, melynek ismeretes rendelkezéseit mellőzve, csak annak fölemlítésre szorítkozik a jelentés, hogy ezzel kapcsotatosan fölkéretett a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, hogy a lelkészi állások kongruáját az özvegyi és kegyeleti évre is szolgáltassa ki. Fölterjesztést intézett az egyetemes konvent az iránt is a vallásügyi minisztériumhoz, hogy a lelkészek által fizetendő országos közalapi járulékoknak levonásba hozatala, illetve ez összegeknek államsegélylyel való pótlása engedélyeztessék. Végül ajánlattal terjesztette föl az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsának ama kétrendbeli kérését is, melyek egyikében az önálló működést folytató helyettes lelkészek részére is kérte az állami fizetéskiegészítés folyósítását, — másikban pedig az iránt folyamodott, hogy a törvény intenczióinak megfelelően nemcsak az egyházközség részéről nyújtott fizetés után eső, hanem az 1200, illetve 1600 koronáig kiegészitett egész javadalomra kivetendő állami adók és egyéb közterhek is vonassanak le a javadalomból, illetve pótoltassanak államsegélylyel. 5. Az egyetemes zsinat összehívását sürgető javaslatok alapján ama vélemény nyert a konventen többséget, mely szerint a zsinat összehívásának időpontja az 1903-ik évre lesz kitűzendő; de miután a zsinat elé terjesztendő munkálatoknak több előkészítő furumon kell keresztülmenniök, már most kiküldetett a konventi elnökség vezetése alatt egy tíz tagú bizottság, és elrendeltetett, hogy az egyházkerületek 1902-ik évi január hó 1-éig terjeszszék fel véleményes javaslataikat arra nézve, hogy mely tárgyakat óhajtanak az esetleg 1903-ban megnyitandó zsinat munkakörébe felvétetni. E határozat alapján az erdélyi egyházkerület már ez évi közgyűlésében kell hogy foglalkozzék e kérdéssel, a tárgysorozat rendjén teendő javaslat szerint. 6. Ugyancsak a tárgysorozat folyamán fogja kérni az egyházkerületi közgyűlést az egyetemes konvent 63 jegyzőkönyvi számú utasításának elintézésére is, melyben arra nézve kiván az egyházkerülettől véleményt, hogy az egyházi adók hátralékainak fölhajtása körül az állami közigazgatási hatóságok segédkezése mely módozatok mellett veendő igénybe. 7. Az adóteher könnyítése czéljából tervbe vett közalapi segélyezés ügyében ez évben sem hozott az egyetemes konvent érdemi határozatot, hanem a közalap költségvetése rendjén e czélra kijelöl 14,000 koronát az előző évi hasonösszeghez csatolta, növelni óhajtva ezt az alapot abból a czélból, hogy e nagyfontosságú adósegélyezós műve annak idején kellő erővel legyen megkezdhető. B) Ügyforgalom és belkörü intézkedések. 1. Az igazgató-tanács ügyforgalmáról az ügykezelés megvizsgálására kiküldött bizottság fog tenni részletes jelentést és e bizottsági jelentésben lesz elbírálva a tisztviselők működésének mórtéke is; ez alkalommal csak annak bejelentésére szorítkozik, hogy a mult évi október hó 1-tŐl kezdve a folyó évi október hó l-ig 5767 íigydarab érkezett iktatóra, a mely szám az előző év adataihoz képest ismét szaporodást jelent. Igazgató-tanácsi ülést a lejárt év folyamán tizenkettőt tartottak, melyek közül 10 rendes, 2 rendkívüli ülés vala. Másodfokú közigazgatási bírósági minőségében az igazgató-tanács 9 ügyben ítélkezett. A rendes üléseken mindannyiszor báró Bánffy Dezső főgondnok elnökölt, ki e czélból és az egyházkerület fontosabb ügyeinek személyes intézése végett minden hónapban több napot töltött Kolozsvárt. A kongruaügy által okozott munkatöbblet végzése czéljából néhány esetben kisegítő díjnokokat volt kénytelen alkalmazni az igazgató-tanács, s ezzel a költségvetés keretét túl is lépte, de e csekély differenczia a kongruaösszegek némi időközi kamatjából megtérítést nyer. Az irodai ügykezelés kérdésével kapcsolatosan az 1900-ik évi konvent fölhívása következtében behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy az egyházkerület közigazgatási és tanügyi adminisztrácziójának megfelelő ellátása és dotálása érdekében mily összegű államsegélyre volna szüksége és igénye ? Áz egyházmegyék részéről beérkezett idevonatkozó adatok fölhasználásával indokoltan kimutatta az egyetemes konventhez intézett föliratban, hogy az egyházmegyei hivatalnokok javadalmazására 54,000 korona; az egyházkerületi főhivatalnokok dotálására 14,400 korona; a központi tisztviselők fizetésére és a központi közigazgatás dologi kiadásaira együtt 28,000 korona; végül a kerületi theológiai akadémiánál és a tanítóképezdénél fennálló tanügyi szükségletekre együtt 31,700 korona volna szükséges; tehát
