Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

zási tervezet nem terjed is ki mindazon pontokra, a melyeket a kerületi gyűlés mult évi határozata mint rendezendőket kijelölt; de az mégis az első komoly lépésnek tekintendő a kibontakozás útján és reményt nyújt arra, hogy ha a még most függő, vitás és a pol­gári bíróság ítélete alá bocsátott kérdések is megoldást nyernek, az egyház a még most rendezés nélkül hagyott részeket is rendezni fogja. Az, egész rendezés a halasi egyház autonomikus jogkörébe tartozik, — épen azért egyházmegyei bizottság kiküldése lehetetlen. Indítványozta tehát a tervezet helybenhagyását, azzal a hozzáadással, hogy elvárja a gyűlés, hogy a halasi egyház törvényes tényezői a mult évi kerületi határozatnak még most függőben hagyott pontjait is a lehető legsürgősebben foganatosítani fogják. A bonyolódott ügy minden részletének feltüntetése azonban oly hosszú időt vett igénybe, hogy annak tár­gyalásába a gyűlés már nem is mehetett bele, hanem azt következő napi ülésére halasztotta. * * A 23-iki ülés tehát, néhány kisebb fontosságú ügy elintézése után a halasi ügyet vette elő. Szilády Áron, a halasi egyház lelkésze szólt hozzá legelső sorban is. Jó félóráig tartó beszédében pontról pontra vette tár­gyalás alá a kibontakozási tervezetet s igyekezett meg­győzni a gyűlést a felől, hogy az nemcsak hogy nem terjed ki az összes rendezendő ügyekre, de a melyekre kiterjeszkedik is, abban sem reális. Nem reális, mert 7 esztendőről törli a tartozásokat s ezzel mintegy kitörli ezt a 7 esztendőt az egyház életéből; továbbá az ügyet oly ingatlanok eladásával kívánja rendezni, a melyek iskolai alapítványi vagyont képezvén, el nem adhatók, és végül az elköltött alapítványok testituálására a gimnáziumi épület bár egyenértékében egy oly alapot jelöl meg, a mely tulajdonképen nem létezik, hanem csupán mint egyszerű nyilvántartási számtétel szerepel a költségvetés bevételei és kiadási rovatában. Vélemé­nye szerint tehát a tervezet nemhogy a kibontakozást segítené elő, sőt ellenkezőleg, még inkább zavarokba bonyolítja az egyházat. Kéri ennélfogva az egyházme­gyei határozat helybenhagyását. Az így megindult, s tovább két óránál tartott vitá­ban hozzászóltak a kérdéshez Ádám András, Tisza Kálmán, Szilassy Aladár, Hegedűs Sándor, Mészáros János és Nagy Dezső ügyész több ízben is. Az egyházmegye hatá­rozatát azonban csak Mészáros János védelmezte még; a fel­szólalók többi része pedig általában arra az áll áspontra helyezkedett,' hogy ha a kibontakozási tervezetn ek van­nak is hiányai, — mégis hagyassék helybe, némely megszorításokkal. Nem látták ugyanis tanácsosnak, hogy némely függő kérdések miatt megakaszszák a rende­zésre irányuló törekvést; mert félő, hogy e megakasztás szárnyát szegné a rendezési szándéknak és a magát megmakacsolt egyház csak újabb bajoknak és zavarok­nak tétetnék ki, a melyek azt a tönk szélére sodornák, így a gyűlés az előadói véleményt fogadta el, s az egyházmegye határozatát feloldván, a kibontakozási ter­vezetet megerősítette, de azzal a megszorítással, hogy az eladni szándékolt ingatlanok eladását csak azon esetben engedi ineg, ha igazoltatik, hogy azok nem ala­pítványi természetűek. Adná az Isten, hogy a kerületi gyűlés ne csalód­nék a halasi egyház törvényes tényezőihez fűzött remény­ségében és hogy ez a sok keserűséget, sok áldatlan küzdelmet okozott ügy végre lekerülhetne gyűlésünk zöld asztaláról! A halasi ügy elintézése után a kecskeméti jog­akadémiáról szóló jelentést hallgatta meg- a gyűlés Dr. Kovács Pál jogakadémiai igazgató előterjesztésében. A jelentésből, a mit a gyűlés helyeslőleg vett tudomásul, megemlítjük, hogy az akadémiának a mult tanévben, az első félévben 105, a másodikban 110 hallgatója volt; a jelen tanévre pedig 143 iratkozott be. Az első alap­vizsgát 22, a másodikat 39 joghallgató tette le. A jog­tudományi államvizsgát 18, az államtudományi állam­vizsgát 9 jelentkezett állotta ki jó sikerrel, Az intézetnek volt 7 rendes, 1 rendkívüli, 1 helyettes és 4 magán­tanára. Ezután Lévay Lajos aljegyző terjesztett elő több tanítói díjlevelet, a melyeket a gyűlés kedvezőleg inté­zett el, kivéve az uj-verbászit, a melyet, miután nem is ment keresztül a törvényes forumokon, meg aztán csak németül volt kiállítva, visszatett az egyházhoz, azzal az utasítással, hogy járjon el ez ügyben a törvényeknek megfelelőleg és csatoljon a díjlevél mellé magyar for­dítást is. Majd a közalapi ügyek következtek, szintén Lévay Lajos előterjesztésében. Nagykőrös, Czegléd közalap­általányát elfogadta a gyűlés, Kispestét pedig 50 koro­nában szabta meg. Több egyház folyamodott tőkesegélyért; de miután a konvent kimondta, hogy ez idő szerint újabb segélyeket nem adhat, a folyamodó egyházak csupán előjegyzésbe vétettek, kivéve Szolnokot és Sár­bogárdot, a melyeknek kérvényei pártolólag terjesztettek fel a, konventhez. A Lévay által referált ügyek közül megemlítendő­nek tartjuk még, hogy Csűrös István budapesti gimná­ziumi vallástanárt rendes lelkészjellegűnek ismerte el a gyűlés és felavatandónak jelentette ki. Egyszersmind kimondta, hogy a gimnáziumi rendes vallástanárokat rendes lelkészjellegűnek tekinti és felavatja. Lévay Lajos után Fábián Mihály referált néhány ügyet, a melyek közül elvi fontosságú volt Nagy Ber­talan zalátai lelkész kérvénye az iránt, hogy miután a f-baranyai egyházmegye határozata szerint ő is fizetés­leengedést adott híveinek, de nem levén kongruás lel­kész, veszteségei az állam által nem térítettek meg, — térítse meg azokat vagy a kerület, vagy a konvent Az egyházmegye pártolólag terjesztette fel a kérvényt, s fedezeti forrásul az államsegélyt és a konvent által a hívek adóterhének csökkentésére teremtett alapot jelölte meg; egyszersmind kimondatni kérte azt is, hogy a többi, leengedést adott, de nem kongruás f.-baranyai lelkészek­nek is joguk van veszteségük kárpótlásának kérésére. A közgyűlés a jogosultságot félig-meddig el is ismerte és az illető lelkészeket arra utasította, hogy veszteségeik kárpótlásáért az államsegély pénztárhoz folyamodjanak. Mészáros János referálta ezután az áttért római katholikusokból alakult maradéki gyülekezet ama kórel­mét. hogy részére, fentartási segélyül évenként 600 kor. adassék és hogy a beskai misszió területének egy része hozzá csatoltassék. A kérelem utóbbi részét a gyűlés, nehogy a szépen fejlődő beskai missziót meggyengítse, nem teljesítette; az első kérés elintézését pedig a misz­sziói bizottság körébe utalta. Végül Szilády Áron terjesztette elő Jurányi Gusz­táv volt amerikai ref. lelkész bekeblezés iránti, valamint arra vonatkozó kérelmét, hogy minősítési fokának meg­állapításánál amerikai szolgálati évei is beszámíttassanak. A gyűlés mind a két kérelmet teljesítette. * * sh

Next

/
Thumbnails
Contents