Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-27 / 43. szám

Máskor nem mint tanító, hanem mint igazi pásztor jelensz meg a nép közt. Visszaterelni mégysz az elorzott nyájat a Sátán házából. Vigyázz! itt nem engedelmes bárányokra találsz. Hívó szavadra gúnykaczaj felel; ha fenyegetni mersz az Űr ítéletével, ők lesznek a hatalmasok. Urad­dal együtt csak szitkokra lelsz; mint a fészkében megzavart clarázshad, úgy zsonganak körül. De meg ne rettenj! El ne fuss! Saulból lett Pál apostol! Jeruzsálemben, hol az Urat megfeszíték, nem három ezren tértek-e meg?! Légy olyan mint Péter! Emlékezz csak vissza, hogy midőn elfogták a Mestert, a többi tíz tanít­vány mincl szerteszét futott, csak egyedül Péter maradt ott küzdeni érte. Majd lehet, te is egyedül maradsz az ellen táborában, s a lelkekre borult éjszakának virra­datát várni hosszú leszen. Ugy érzed, úgy ta­pasztalod, szavad elhangzó szó lett a pusztaság­ban, melyre visszhang a megbűvölt szivekből többé nem felel. Zászlódat a kereszttel, melyet eddig horclozál, nem lengeted tovább. Az ellen katonái, mint Pétert, majd téged is ekkor közre fognak. Az egyik kérdezve, a másik gúnyolva majd neked is mondja; »Ez is Ő vele volt«. És majd, mint Péter, te is meglepetve válaszolsz: »Ember! nem tudom mit beszélsz; nem ismer­tem őt«. A Mestert így megtagadod ! Ekkor is légy olyan mint Péter! El ne hagyd a házat, hol az Úr vagyon. Ne félj, vir­radni kezd, s az Úr reád is rád tekint, s míg megbánva vétkedet, tekintetére könyekkel vála­szolsz, Urad visszahí. De tán legnehezebb leszen végezni harma­dik tisztetek, ha vigasztalni kell. A földi természet csak viszonzást ismer, de nem tudja mi a kegyelem. Bűnös jő elétek, ki magát sokszorosan beszennyezé, s ti néktek fe­lette ítélkezni nem lesz szabad. Az örvényt, mely elragadá, már elébb mutattad; szavadra nem ha­jolt, de most, midőn segélyért kiált, szemrehá­nyás helyett kezed kell nyújtanod. Vaj' ki tudja, lesz-e szivedben ennyi szánalom?! Majd máskor a szegény tárja fel neked ag­godalmait. Szived itt kész volna segítni, ámde hol van a kincs, hogy véle enyhíteni tudnád annyi embernek szükségeit? Szomorkodó is jő majd hozzátok: árva, el­hagyott, özvegy, kiknek bánatában osztozni köny­nyű, de vigaszt találni annál nehezebb! Óh ne légy kicsinyhitű! Tégy úgy mint Péter! Emlékszel-e rája, midőn az Ínséges kol­dús hozzá kiáltott, mivel emelte fel, mivel gaz­dagítá ? »Sem aranyam, sem ezüstöm nincsen ne­kem. A mim van, azt aclom te néked. A názáreti Jézusnak nevében mondom: kelj fel.cc Ne te adj bűnbocsánatot, ne te adj kincset, ne emberi szóval vigasztalj; hanem a mit vettél, csak azt osztogasd. A Krisztusban lett kegyelmet hirdesd, — elég leszen! Oh mondjam e még, hogy mint tanítók legyetek hívek az evangéliumhoz, mint pásztorok bátrak a Krisztus oldalán, mint vigasztalók a Megváltó kegyelmével felruházottak, mint az vala Péter?! Szóljon-e ajkam még biztató szót ? Nem ! Nem mondok többet! Ha nagy dolog is az, mi­ben sáfárkodnotok kell, ón hallom a szót, az Úr­nak lelke mondja, melyet Pál is hallott egykor: »Elég tinéktek az ón kegyelmem !« Amen. Dr. Vásárhelyi József. iskolaügy. i. Iskolai értesítők az 1900—1901. tanévről. Úgy tekintem az iskolai Értesítőket, mint a takarék­pénztárak s más intézetek évzáró számadásait, melyek­ben a tőke nagyságáról, forgalmáról, az elért eredményről vagy eredménytelenségről nyerhetünk tiszta képet, a mely ismét az intézet helyes, vagy helytelen vezetéséről tesz bizonyságot. Iskoláink vezetői, jobb sorsra érdemes tanáraink, egyházunk gyermekeinek szellemi kincse: tőkéje felett őrködnek, hogy e tőke évről-évre meghozza gyümölcsét, kamatját, az ifjúság, az egyház és a haza számára. A tőke gyümölcsözése, a kamat-kimutatás ott van az Értesítők statisztikai adataiban, a melyek kézzelfogható­lag bizonyítják a tőke milyenségét és a tőke után járó osztalékot, vagyis a kamatokat. Hát a tőke ugyan nagy, nagyobb, mint az előző iskolai évben volt; de a kamat gyenge, szintén gyen­gébb, mint az előző évben volt Igen, mert, mint az üzletvilágban nem minden pénzt, vagy tőkét kísér áldás és szerencse, sőt sokszor maga a tőke is elvész a rosz, hűtlen kezelés, vagy más mélyreható okok következté­ben: a szellemi tőke emelkedése és hanyatlása is sok mindentől befolyásoltatik. A vezető tisztek, a tanárok ébersége és ügyessége, a rájok bizott tőkének felisme­rése és ügyes kihasználása, továbbá a tőke nagysága és főként milyensége az az alap, a melytől az ered­mény függ. A tanárok, az Értesítők bizonysága szerint, minden lehetőt megtesznek arra nézve, hogy az év bezártakor minél jobb eredményt mutassanak fel; a mi természetes is, mert hiszen a nagy közönség és főként a szülők nem annyira a gyermekeket, mint inkább a tanárokat kritizálják, s a kevés vagy épen a rosz érédmónyf a vezetők rovására szokták feljegyezni. És melyik tanár 85*

Next

/
Thumbnails
Contents