Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-22 / 38. szám

6 misszionáriusa és 2 segédje Az istentiszteleteket 253 lélek látogatja. Négy iskolájában 101 fiú és 19 leány­gyermeket tanítottak, kik között 96 gyermek a misszió kosztosa is volt. A misszionáriusok többszörös betegsége sok nehézséget okozott a misszió művének. — A lipcsei missziói 1900 évi adománya 490,000 márka, az előző évben volt 496,000 márka. Összes bevétele volt 538,500 kiadása 549,000, az előző évben 500,000 márka. A defi­czit 11,000 márka. A költség legnagyobb része az indiai misszió területre esik, a hol a katechumenok fokozatos emelkedése, a misszionáriusok, a segédek, szolgák és számos építkezések nagyobb költséget igényelnek. Kár, hogy a lipcsei misszió kollégiuma s az unióellenes porosz lutheránusok között diferencziák merültek föl, a melyek­nek kiegyenlítése a jövő feladata. Tudjuk, hogy a lip­csei misszió lelkes és agilis igazgatója a külmisszió müvét hosszas tapasztalatból közvetlenül ismerő dr. Schwartz, ki évekkel azelőtt nálunk Magyarországon is megfordult és több helyütt (így Eperjesen a theológián s az egy­házközségben is) a tanulók missziójáról előadást is tartott. A német belmisszió 31-ik kongresszusát szeptember 23—26. napjain Eisenach városában fogja tartani. Az ünnepi istentiszteleten prédikál dr. Förtsch mellingeni egyházi tanácsos. Az első közgyűlésen az évi jelentés felolvasásán s a folyó ügyek elintézésén kivül előadást tart Seeberg berlini tanár, az ismert nevű doginatörténet­író „Luther állásáról kora erkölcsi ós szoeziális szüksé­geihez s annak példányképszerű jelentősége az ev. egy­házra" czímmel. A különleges értekezleteken Koblinszki eislebeni szuperintendens „a foglyok lelkipásztori gon­dozásáról". Stammler hallei tanár „A polgári törvény­könyvről és a belmisszióról", Schreibcr brémai missziói felügyelő „A női diakónia új útjairól" és Streetz k^oischwitzi szuperintendens „A ker. közösségek feladatáról az egy­házzal és a belmisszióval szemben" értekezik. A máso­dik főgyűlésen Hinzel friedenaui tanár „A művészet szabadságáról" tart előadást. A záró istentiszteleten Lohr udvari főpap és kasseli generálszuperintendens, az esti istentiszteleteken Dibelius drezdai szuperintendens és Bachmann nürnbergi tanár prédikál Mikor fogunk már mi is ráérni ilyen belmissziói kongresszusoknak meg­tartására ! ? Dr. Ssldvik Mátyás. egyház. Lelkészbeiktatás. A most anyásított baróthi ref. egyházközség f. hó 22-én iktatja be hivatalába első lelkipásztorát, Kovács Sándort. A beiktatást Kövér András esperes fogja végezni. Az evang. egyetemes gyámintézet f. hó 21- és 22-én Sátoralja-Ujhelyen fogja évi gyűlését megtartani. A sátoralja-ujhelyi missziói evang. egyház nagy lelke­sedéssel készül kedves vendégei fogadására. A dunántuli ref. egyházkerület f. hó 12 és követ­kezőjnapjain tartotta meg közgyűlését Pápán. A gyűlés első napjának eseményeiről az Iskola rovatban adunk hírt, a második nap legfontosabb és legkimagaslóbb mozzanatát, Tisza Kálmán megnyitó beszédét pedig első czikkünk mutatja be. A gyűlés egyéb dolgairól, sajnála­tunkra csak igen hiányos értesítést adhatunk, mivel azokról sem közvetlen tudósítást, sem hírlapi közlemé­nyeket nem kaptunk. A második napról mindössze azt írhatjuk a hírlapok tudósításai alapján, hogy tárgyalták az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának kérdését, és azt határozták, hogy a törvényszerinti végrehajtása helyett a szükségletnek megfelelő állami dotáczió megadását kívánják; a reverzálisokra vonatkozó törvény megvál­toztatása tárgyában beadott inditányt pedig egyhangúlag elvetették. A szilágy-szolnoki ref. egyházmegye f. hó 15. és 16-án tartotta meg egyházi értekezletét és közgyűlését. A közgyűlés egészen belkörű ügyek elintézésvei foglal­kozott. Az értekezleten Bartha Dezső főjegyző, Vincze Ödön diósadi lelkész és Józsa Gyula ardói helyettes­lelkész tartottak felolvasásokat. A deési ref. egyházmegye f. hó 29-én Deésen tartja meg közgyűlését. A gyűlést megnyitó istentisz­teleten Fehér István szinnyei lelkész mond imát és egy­házi beszédet. Templomavatás. Az új-banovezei (Horvátország) evang. leánygyülekezet f. hó 8-án avatta fel új templo­mát. A felavató istentiszteleten Abaffy Miklós a horvát­szlavonországi egyházmegye esperese, dr. Tirtsch Gergely az új-pázuai anyaegyház lelkésze; továbbá Gretzmacher beskai és Hurbay ó-pázuai lelkészek működtek közre. A horvát-szlavonországi kormány 5692 koronával járult az építés költségeihez. A tolnai ev. ref. egyházmegye f. hó 10-én tar­totta Szegszárdon évi rendes közgyűlését Igen lehan­golta a gyűlést az a körülmény, hogy gondnoka, Szi­lassy Aladár családjában előfordult súlyos természetű megbetegedés következtében a gyűlésen meg nem jelen­hetett. Helyette tehát a társelnöki széket a legidősebb tanácsbiró Ágoston István kir. táblai biró foglalta el. Az esperesi jelentésből örömmel értesült a gyűlés arról, hogy a gyülekezetekben rend és békesség van. Szép szavakban emlékezett meg az esperesi jelentés Szilágyi Dezső egyházkerületi főgondnok gyászos elhunytáról is, s e szomorú tényt jegyzőkönyvében örökítette meg a gyűlés. A tanügyi bizottság jelentését B. Pap István b. elnök terjesztette a gyűlés elé. Az egyházmegye a tanügy iránti meleg érdeklődésének évről-évre kifejezést ad azzal is, hogy az egyházmegye tanügyeit mindjárt az esperesi jelentés után tárgyalja. Az iskolák állapota általában véve jó, csak egy-két esetben kellett a köz­gyűlésnek erélyesebb rendreutasítást alkalmazni. Pár­tolólag terjesztette fel a tanítóegyesületi elnök indítvá­nyára az egyházmegye a solti tanítóegylet méltányos kérelmét a kántortanítók nyugdíjának helyesbítése czél­jából. A gyönki gimnáziumról szóló jelentés következett azután, a melyből örömmel értesültünk ezen fontos, nemzeti és egyházi missziót is teljesítő intézet meg­izmosodásáról. A köz- és gyámpénztár felett nagy gond­dal és lelkiismeretességgel őrködik a két pénztáros Kátai Endre és Molnár Sándor. A gyámpénztárból egy­egy özvegy 450 korona segélyt kap évenként. Elfogadta a közgyűlés úgy a felső-borsodi indítványt, mint a bel­missziói alapszabály-tervezetet, s a belmissziói egyletbe

Next

/
Thumbnails
Contents