Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

kész és a zsinati törvény 209. §-át, a melyben a pályázó lelkészeknek az elnyerni kivánt egyházban vagy környékén való megjelenése és prédikálása szigorúan tiltatik — eltörlendőnek és helyébe a fakultatív próbaszónoklást behozandónak ítéli. Véleményével mi is egyetértünk. A próbaszónoklás, a mellett, hogy a papot hallgató néhány ember visszaéléseit lehetetlenné, másfelől pedig a gyülekezet akaratának érvényesítését lehetővé tenné, sokkal alkalmasabb volna a jelöltek részéről elkövetett korteskedés meg'gátlására is, mint a mai törvény. Az evangélikus egyház meg is engedi a próbaszónoklást, és nem vall kárt vele. A pesti zsinat tágította gyülekezetek választójogát, a mikor a kandidácziót eltörölte; nincs tehát semmi értelme sem annak, hogy a pályázók elé meg olyan korlátokat állítson, a melyeken azok áthágni nem tudnak, hanem a helyett alattok igyekeznek átbujkálni és a törvényt kijátszani. A szilágyszolnoki ref. egyházmegye f. hó 15. és következő napjain tartja meg lelkészi értekezletét és közgyűlését Zilahon. Szeptember 15-én lesz a közgyűlés megnyitása, a mely után istentiszteletre vonulnak át. Imát Visky Pál esperes, egyházi beszédet Demjén Ferencz fog tartani. Délután lesz a lelkészi értekezlet, a melyen az egyházi értekezletté átalakulás kérdésének tárgyalásán kivül felolvasásokat fognak tartani Bartha Dezső, Vincze Ödön és Józsa Gyula. Szeptember 16-án a gyűlés folytatása következik. A tárgysorozaton egészen belkörű kérdések foglalnak csak helyet ós teljesen hiányzanak az általánosabb érdekű és égető kérdések. A felsö-borsodi ref. egyházmegye f. hó 5. és 6-án tartotta meg őszi közgyűlését Lakon, Vadászy Pál esperes és Ragályi Béla gondnok elnöklete alatt. Nevezetes ez a gyűlés a tekintetben, hogy első volt, a mely az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának kérdését nemcsak hogy tárgyalta, hanem e tekintetben önérzetes, bátor hangú felterjesztést is tett a kerületi gyűlésre s általa a konventre. A felterjesztésből kiemeljük a következőket: „A nélkül, hogy türelmetlenséggel vádoltatnánk, kívánatos, — ha csak multunkat megtagadni nem akarjuk — hogy az Önkormányzati joggal bíró egyházi közgyűlések, mint egy ember álljanak az 1848: XX. t.-cz. kibontott zászlója alá. És se gyávaság, mely az ellenséget teszi erősebbé, se széthúzás, mely az erőket gyöngíti, se közöny, mely minden nemes küzdelemnek biztos sírja, ne kösse le ma lelkünket, hanem a "szabadelvű eszméknek bármely felekezethez tartozó kipróbált bajnokait zászlónk alá szólítva, egyetértéssel, Összetartozással követeljük e törvénynek mielőbbi végrehajtását". Szép, bátor, lelkes szavak ezek; de értéküket teljesen lerontja előttünk az, hogy úgy látszik, hogy a felső-borsodiak nem igen vannak tisztában (ez fájdalom, nemcsak velők van így!) azzal, hogy hogyan is kellene annak a törvénynek a végrehajtását követelnünk. Egy másik ügyben, az adóreform kérdésében hozott határozatuk ugyanis így kezdődik: „Addig is, mig az 1848: XX. t.-cz. betűszerinti értelmében megvalósíttatnék stb". Ez azt mutatja, hogy nem igen gondolkoztak még komolyan a felett, hogy mi következnék a törvény betűszerinti végrehajtásával, nemcsak a r. kath., hanem a protestáns egyházakra is. Jó lenne azért, ha gondolkoznának felette, s csak miután jól meggondolták elejét-végét a dolognak, akkor lépnének ki a küzdelem terére és hívnák zászlójuk alá a szabadelvűség minden kipróbált harczosait. Mi kijelentjük, hogy annak a lobogónak, azzal a felírással, a melyet reá a borsodiak és a tornaiak írtak, alá állani nem fogunk. A betű megöl; a lélek az, a mely megelevenít. A belmissziói értekezlet a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság nagygyűlése alkalmából Miskolezon, 1901. évi szeptember hó 20. napján délután 5 órakor az ev. ref. főgimnázium tanácstermében fog megtartatni. Az értekezlet tárgysorozata a következő: 1. Közének. Jövel Szent Lélek Úristen I 1-ső és 9. verse. 2. Ima. 3. Az értekezlet magalakulása. 4. „Mit tehetnek a prot. nők egyházukért?" Irta és felolvassa Dessewfy Emma, a Lorántffy Zsuzsánna-egylet titkára. 5. Szilassy Aladár felolvasása az amerikai ifjúsági egyesületekről. 6. Szilassy Aladár előterjesztése. 7. Esetleges indítványok. 8. Közének „Ki csak Istenre" kezdetű evang. ének ötödik verse. Erre az értekezletre az érdeklődő közönség, nők és férfiak tisztelettel meghivatnak. Szilassy Aladár. A tornai ref. egyházmegye aug. 27-én tartotta meg közgyűlését, Ragályi Géza esperes és Lakatos M. gondnok elnöklete alatt. Az esperesi jelentés az egyházmegye állapotát általában kedvezőnek mutatta fel. Van azonban egy igen nagy baj: a tanügy hanyatlása, a minek oka a tanítók folytonos változása és hiánya. Részletesen tárgyalta a gyűlés a felsőborsodi egyházmegye átiratát zsinatunk legfontosabb teendőit illetőleg. Teljesen elfogadták a 3., 4., 6., 13., 14. és 15. pontot; kihagyandónak ítélték a 10. és 11. pontot, — a többi pontokon pedig bizonyos módosításokat tettek. Az egyházi adózás rendezésével kapcsolatban tárgyalták az 1848: XX. törvényezikk végrehajtásának kérdését is ós kimondották, hogy addig is, míg ez a törvény „betűszerinti értelmémében" * végrehajtatnék, kéressék fel az országgyűlés a közalapi segélynek évi 100,000 koronával emelésére és 10 éven át évenként egy millió korona tőkekópző segély adására. A papi egyenruha kötelezővé tételét és az egyöntetű fegyelmi szabályzatot elvetették. A lelkészi nyugdíjintézet felállítását szükségesnek jelentették ki. Az ungi ref. egyházmegye közgyűlése Reviscsén tartatott meg mult hó 27-én. Sajnosan konstatálta az esperesi jelentés, hogy a vakbuzgóság és a felekezeti türelmetlenség folytonosan emelkedőben van, és igen * Ugyan mikor értjük már meg egyszer az 1818: XX, törvényezikket igazán és mikor szűnünk meg azzal a „betűszerinti" végrehajtással dobálózni? ! A ki ezt a törvényezikket nemcsak hallomásból. de a valósággal ismeri, nem kérheti a betűszerinti végrehajtást, hacsak nyomorultabbá nem akarja tenni a protestáns egyházat, mint a milyen ma. Szerk.