Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

ben gazdag élet előtt. S ezért volt ez csak a mi ünne­pünk. Pedig ez az élet nemcsak ily kisebb körben fo­gyasztotta önmagát; nemcsak azon gyülekezetek és hívek javáért, felvirágzásáért ós boldogságáért égette lelke szent tüzét, a kiknek és a melyeknek mint pap immár 50 éve enyhitgette, gyógyítgatta fájó sebeit, és javít­gatta, építgette düledező romjait; nemcsak a gömöri ev. ref. egyházmegyét szolgálta 40 óv óta tollával és taná­csával egyaránt; nem is csak nekünk volt 20 éve már fáradhatatlan tevékenységű, kiváló buzgalmú és erélyű vezérünk, a gömöri ev. ref. egyházmegye hajójának mély bölcseségű kormányzója; nemcsak e „keveseken volt ő hív", - holott ezek egyenként is, de együttvéve még inkább egész embert követelnek: de hív volt a több reábizottakon is. A sárospataki főiskola nehéz, törődő gondjaiban is 30 éve osztakozik már, és a tiszáninneni egyházkerület évlapjai szintén hosszú időtől óta fény­lenek nevétől; sőt egyetemes magyar ev. ref anyaszent­egyházunk történetébe is be van az írva, mint egyik törvényhozóé. Tudom, hogy ezek is szerettek volna odajönni és tenni neki tisztességet, mint a hogy mi magunk is óhaj­tottuk volna azt. De esperesünk, ismert szerénységénél fogva, midőn ki nem térhetve többé bizalmunknak és szeretetünknek felé áradó sugarai elől, engedett az egy­házmegye óhajának, hogy őt megtisztelhesse — kikötötte, hogy ez az ünneplés csak a legszűkebb körben, a ma­gunk körében tartassék. így elmaradt a fényből sok, de nem maradt el a lélekből semmi. Ott voltak azok mind, — ha nem sze­mélyileg, legalább lélekben — a kik a mi esperesünket tisztelik, becsülik és szeretik, a mint erről az ünnepély folyama alatt és után érkező táviratok nagy száma bizonyságot tett; de nem volt senki, kit nem a benső vágy hozott volna. A tornallyai ev. ref. templomban tartott közgyűlé­sen, a gyülekezeti ének elhangzása után maga az ünne­pelt esperes — ki 70-ik életévét is épen szeptember 1-én töltötte be — lépett a szószékre és emelkedett imában az egek urához, hálát adva a gondviselésnek drága kegyelmi ajándékaiért. A szivet, lelket megindító imát követő énekvers után Farkas Ábrahám egyházmegyei gondnok a gyűlést nyitotta meg, s mindjárt az ünnepelt felé fordulva, igazán jellemző szép beszéddel üdvözölte a jubilánst az egyház­megye, közelebbről annak világi tagjai nevében. Majd Gsabay Pál lelkész-értekezleti elnök szólt a lelkészeket" testvérei, saját édes gyermekeiként szerető, azoknak jellem- s erkölcsi épsége felett híven őrködő szaktárshoz, igazán úgy, mintha csak egyenként olvasta volna ki a gömöri ev. ref. lelkészek szivének érzelmeit, lelkének gondolatait. A gömöri ev. ref. tanítói kar részéről az egylet elnöke, Szombathi Pál üdvözölte, a tanítói kar tisztele­tének tolmácsolásával. A tornallyai egyházat képviselő presbitérium és az egész gyülekezet mindenikének szivé­ből szólva Kusza Béla azt a munkás alkotást emelte ki, melylyel a tornallya—királyii egyházat úgy szólván romjaiból építette újra és tette, új alapokra fektetve, virágzóvá. Végül a tiszai ág. ev. kerületeknek épen Tornallyán időző felügyelője, méltóságos Szentiványi Árpád úr adó­zott a testvér protestáns felekezet tiszteletének és elis­merésének meleg szavakban való kifejezésével az ünne­pelt iránt. Mindezen üdvözlő beszédekre a jubiláns férfiú külön-külön válaszolt meggyőző bensőséggel. Az ünnepélyes rész végeztével néhány fontosabb, különösen a közelgő zsinatra egyházmegyénk által fel­terjeszteni óhajtott tárgyat és a rozsnyói lelkészválasz­tás ügyét intézte még el a gyűlés, s azután a „Fehér ló" vendéglőbe gyülekeztek közebédre a tisztelők, köztük a város értelmisége és a szomszéd falvak más felekezet­beli lelkészei. Itt a felköszöntők sorát Molnár József egyházme­gyei ügyész nyitotta meg, emelvén poharát a jubiláns esperesre; aztán Vattay László egyházmegyei főjegyző az egyházmegye világi tagjaira és különösen Farkas Ábrahám egyházmegyei gondnokra; Osváth Dániel vil. főjegyző a más felekezetek megjelent képviselőire, kik­nek nevében Dráveczki méhii római kath. plébános az esperesre, Putnoki Mór országgyűlési képviselő szintén az esperesre, és még több mások is reája, vagy má­sokra. S bizonyára nem kevésbé voltak kedvesek azon táviratban érkezett üdvözletek, melyek közül különösen is kiemelendő szelídlelkű fopásztorunké, Kun Bertalan püspöké, és a melyek szintén az ebéd folyamán olvas­tattak fel. Bűzi Márton. külföld. Külföldi szemle. A Gusztáv-Adolf-egyesület ez évi nagygyűlését októ­ber 1 — 3. napján a pápás Köln városában fogja meg­tartani. Valódi ősrégi vára e város a pápás katholicziz­musnak, a hol a Gusztáv-Adolf-egyesiilet hit- és szeretet erejére valóban nagy szükség van. Itt méltó helyen tehet bizonyságot az ev. protestantizmus elvi egységéről és békés érzületéről. Hisz csendes ós intenzív szeretet­művével már régóta magára vonta a művelt világ figyel­mét és rokonszenvét. Az ünnepi istentiszteleten az egy­házi beszédet a háromság templomban Bogge udvari lelkész és ismert nevű egyházi író, majd másnap a Krisztus templomban Beck bayreuthi egyházi tanácsos, s a gyermek-istentiszteletet Bohrig lelkész fogja tartani. Zenésített liturgiái istentisztelet is lesz a Krisztus tem­plomban. A nagygyűlés két egymásután következő napon lesz megtartva a szeretetadományok átadása kíséretében. Mivel az eperjesi ítélet alkalmából némely hazafiatlan tót és német elemeink mesterségesen szítot­ták ellenünk Németországban az ellenségeskedés tüzét,

Next

/
Thumbnails
Contents