Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-08 / 36. szám

dunáninneni ifjút lát el, nagyobb összeget szavaztak meg. Örömmel jelentjük, bogy a Pozsonyban közismert és népszerű intézmény mellett az egész kerület lelkesen tüntetett és egymásután tett ajánlatot a segélyezésre nézve. Megjegyezzük, hogy az intézmény keletkezésekor legtöbb érdemet szerzett a dunáninneni püspök, a ki kerülete nevében legelőször ajánlott fel két ingyenes helyet az Otthon számára. A ker. leányiskola Modorban 1902. szept. elején megnyílik s ezzel az anyagiakban szegény kerület ismét nagy áldozatot hoz a művelődés oltárára. Egyszersmind tanítóképző-intézet szervezését is kitűzte czéljául; a gyülekezeteket adakozásra szólította föl a népiskola ügyének ilyen módon való emelésére. Örvendetesen vette tudomásul a gyűlés, hogy Magyar-0várótt, Trencsén-Teplitzben, Pöstyénben az igehirdetés ügye rendben van, s a kerület Masznyik Endre indítványára lelkes éljenzés között mondott köszönetet Kőhler pöstyéni uradalmi számtartónak a fiókegyháznak lelkipásztorhoz illő gondos vezetéséért, A Luther-társaságot újból ajánlották a hívek figyelmébe. A segélyosztó Baldácsy- és közalapi-, Reischelbizottságok javaslatát elfogadták ; szintúgy helybenhagyták az évi számadásokat és költségelőirányzatokat. Vitát keltett még a selmeczi liczeum igazgatásának és kormányzó-tanács szervezésének kérdése, a melyben a gyűlés Raab, Hándel, Farbaky és Trsztyénszky felszólalása után a tanári karnak nagyobb befolyás engedését javasolta. A gyűlés végén folyó ii«yeket és felebbezéseket tárgyaltak. A nagyszalontai ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A nagyszalontai ev. ref. egyházmegye augusztus 29-én tartotta nyári rendes közgyűlését, a tagok élénk részvétele mellett, mit a tárgyalás alá került több fontos ügy nagyon is indokolttá tett. A gyűlést reggel 9 órakor Szélt Kálmán esperes buzgó imádsággal megnyitván, a gyűlési képviselők igazolása s a tanácskozás sorrendjének megállapítása után az esperesi jelentések kerültek sorra. E jelentésekből, mint az egyház iránti nemes érdeklődés szép tanúbizonyságát, kiemelendőnek tartunk két adományozást. Az egyiket az erdö-gyaruhi községi elöljáróság tette, mely az erdőgyaraki ev. ref. szegény egyháznak, iskolai terhe könnyebitésére a folyó évben 1000 koronát vett fel költségvetésébe, kilátásba helyezvén, hogy ezen összeget a következő években is állandóan folyósítani fogja. E nemes tett önmagát dicséri s érte a gyűlés az erdőgyaraki elöljáróságnak hálás köszönetét nyilvánította. Úgyszintén hálás köszönettel vették még a tulkai bérlő társaság 3600 koronás adományát, melyet az árpádi ev. ref. egyház javára tett oly czélból, hogy annak kamataiból az egyház közszükségei fedeztessenek. Ezután a nagyváradi leány internátusról szóló jelentést vették tudomásul, a jövő évi költségvetéssel együtt; majd a Nagyváradon felállítandó ev. ref. tanítóképzőintézetre indított gyűjtés eredményét vették tudomásul, mely szerint a bihari egyházmegyéből 4257 kor. 49 fül., a nagyszalontai egyházmegyéből 3119 kor. 92 fill., az érmelléki egyházmegyéből 392 kor. 14 fill., más egyházmegyékből 1635 kor. 84 fill., összesen tehát 9387 kor. 61 fillér fizettetett be. Szép eredmény, a melyet a már engedélyezett sorsjáték hihetőleg sokszorosítani fog. Ezután a gyűlés legfontosabb tárgyai kerültek sorra. Az ev. ref. népiskoláinkat felekezeti iskolákul fentartó alapra vonatkozólag kimondotta egyházmegyénk, hogy bár az ilyen alapra iskoláink megtarthatása végett nagy szüksége volna egyetemes egyházunknak, de mivel arra pénzünk nincsen s így az alap létesítése a hívek újabb és pedig nagy mérvű megterheltetésével járna, az alap létesítését jelenben lehetetlennek tartja. A másfelekezetü iskolába járó ev. ref. növendékek vallásos oktatása és annak díjazása tárgyában a 159—1896. sz. egyházkerületi végzésében foglalt javaslatot óhajtja életbe léptetni egyházmegyénk, mely szerint az elemi iskolások vallásos oktatásáról az illető ev. ref. egyház presbitériuma gondoskodjék; ha pedig az iskola nem más felekezeté, hanem az államé vagy községé, a vallásos oktatás díjazásáról az iskolát fentartó állam vagy község gondoskodjék, az egyház által választott vallástanítókat alkalmazván. — A magasabb fokú iskolákba járó növendékek vallásos oktatásáról és ezen oktatás díjazásáról az egyetemes ev. ref. egyház gondoskodjék, a vallástanítókat az államtól kérendő és nyerendő segélyből fizetvén; a vallástanítók fizetését az elemi iskolákban heti 1 órára 50 koronában, a magasabb intézeteknél 80 koronában óhajtván megállapíttatni. A lelkészi özvegyek és árvák csonka és kegyeleti évére vonatkozólag azt határozta a gyűlés, hogy a csonka év hat hónapban állapíttassék meg, mely idő alatt az alkalmazott helyettes lelkészt lakással és élelemmel ellátni a csonka év jövedelmét élvező család köteles; míg fizetése, mely 40 koronánál havonta több nem lehet, a kongruás egyházakban az állami kiegészítésből nyerendő káplántartási átalányból, nem kongruás egyházakban pedig az egyházmegye közköltségéből fedeztessék; ezen 6 hónap alatt azonban az újonnan választott lelkész tartozik hivatalát el is foglalni. A kegyeleti évet, miután az országos lelkészi özvegy- és árva-gyámintézet kárpótolja azt, megszüntetendőnek véleményezik. Az 1903-ban tartandó zsinat tárgyaira vonatkozólag a gyűlés Széli Kálmán esperes következő indítványát fogadta el egyhangúlag: „Mindenekelőtt azon óhajtását fejezi ki egyházmegyénk, hogy a közelebbi zsinaton egyházi törvényünknek azon részei vétessenek módosítás vagy pótlás alá, a melyek az idők folyamán szerzett tapasztalat folytán magyarázatot igényelnek, vagy a változott viszonyok következtében új intézkedést tesznek szükségessé. Ezen általános megjegyzés után: első sorban szabályozandónak tartjuk az egyházi adózás vagy teherviselés ügyét; kapcsolatba hozva azt az 1848: évi XX. t.-cz. szellemében országos törvény által folyóvá teendő államsegélylyel; oly módon, hogy a most folyamatban levő munkálatokban kimutattatván a magyarországi ref. egyház egyes egyházainak összes szükséglete s ezzel szemben az egyes egyházak tagjainak, az állami egyenes adó alapján, a vagyonosság tekintetbe vételével eszközölt osztályba sorozása útján reájok kivethető személyi és vagyoni adó maximális összege; az ekképen hiteles okmányokkal igazolt szükséglet és fedezet egybevetésénél az egyes egyházakban mutatkozó hiányok egész összege képezze a magyarországi ev. ref.