Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

kormány s a katonai hatóság erélyesen küzd az alkoholizmus ellen, addig a világhírű Grandé Chartreuse-féle liqueurgyár óriási dimensiókban űzi a maga forgalmát. Ötezer literes hordókban vannak az ő gyártmányaik felhalmozva s minden egyes palaczkon 2 frankot nyernek a szerzetesek. Nyereségüket jótékonyczélokra fordítják, vagy pedig Rómába a vatikán pénztárába szolgáltatják. Erélyesebb intézkedésekre és nagyobb ellenőrzésre volna itt szükség a népélet e borzasztóan pusztító bajának eloszlatására vagy legalább is enyhítésére. így hát a grand signeur-ök nemzete politikai társadalmi és egyházi tekintetben egyaránt óriási hullámzásoknak van alávetve, s hiányzik a megállapodás és a következetesség a czélok és az eszközök tekintetében. A német ker. diákegyesület, a melynek azonban semmiféle nép- vagy czentrumpárti mellékíze nincsen, aug. 11-ik napján tartja Wernigerode városában Xl-ik rendes közgyűlését. A keresztyénségnek a diákság körében való terjesztése és népszerűvé tétele képezi ez egyesület egyik legszebb feladatát, mely egyesület az egyetemek összes fakultásaiból és testületeiből kapja a maga tagjait. Az előadásokból megemlítjük a következőket : „Jézus Krisztus dicsősége" Káhler hallei tanártól ; „Az istenfiak életének dicsősége a földön" Viebahn stettini tábornoktól ; „A szilárd keresztyénség megvalósításának nehézségei az egyetemi években" Heine tanártól s „A diák és az erkölcsiség" Föllnertől. E keresztyén ifjúsági egyesület már is igen szép működést fejtett ki, és nagyban hozzájárul a ker. vallásosságnak és erkölcsiségnek az ifjúság körében való megszilárdulásához. Bárcsak nálunk a budapesti egyetemen is terjedne még nagyobb arányokban a ker. ifjak egyesületének és tömörülésének. eszméje, úgy azonban, hogy az az egyesülés valóban a keresztyénséget és ne a néppárt zavaros és reakczionárius politikáját szolgálja. Bajorországban a pápás világuralom ügyét a nagyszámú kolostorok szolgálják, s azt olvassuk, hogy azok a kolostorok folyton gyarapodnak és meggazdagodnak, így megvették az elszászi dömések 197,000 márkáért az ebrachi kolostor apátjainak egykori vadászlakát, hogy abból nevelőintézetet létesítsenek misszionáriusok számára. Továbbá a Würzburg melletti oberzelli kolostort, a König és Bauer-féle gyorssajtó rotácziósgépgyár nagyhírű czégének helye, „az isteni megváltó leányának" s „a szent isteni gyermek kath. leány egyesületének" kongregácziója vette meg 400,000 márkáért. — Végül Felső-Bajorországban a prot. Cramer-Klett báró az ettali és wessobrunni szekularizált kolostorokat igen csekély áron a benedekrendieknek engedte át, sőt a mint olvassuk, még további nagyobb áldozatokra is kész a rendek megtelepedése ügyének előmozdítására. Rég mondották már, hogy a kath. egyház hálóit képezik a rendek és kolostorok, a melyekkel a pápás világuralom csakugyan behálózza az egész világot, S aztán mégis mondják Rómában, hogy Krisztus fóldi helytartójának „uralma nem e világból való", s mint vatikáni fogoly a hívek szegényes Péter-filléreire szorulni kénytelen. Á lippe-detmoldi protestantizmus életrevalóságáról és főleg dicséretes missziói buzgalmáról örvendetes dolgokat olvasunk az „Alig. Ev.-Luth. K.-Ztg." múlt számában. Nevezetesen az ev. lutli. egyházközségek az elmúlt 1900-ik évben 9807 márkát gyűjtöttek a pogány misszióra, a mi 10 ezer lélekszám mellett csaknem 1 márkát tesz ki fejenként. Legtöbbet a bergkircheni (3671 márka), aztán a lemgói (2714—1861 márka), salzufleni (1005) s végiil a detmoldi egyházközség (556 márka) gyűjtött. De a fejedelemség ref. egyházközségei is szépen gyűjtöttek, a mennyiben 130 ezer hivő. 17,500 márkát áldozott pogány külmissziói czélokra, a mi fejenként 13 fillért tesz. Az átlagot tekintve, ilyen összeget egyetlenegy német ev. tartomány egy ház sem tudott gyűjteni, mely buzgalom bizonyára elismerésre és dicséretre méltó. Sajnálatos körülmény, hogy mi prot. külmisszió ügyére elég gondot nem fordíthatunk, a mennyiben még a messze elágazású belmissziónak is csak a kezdetén vagyunk. Pedig Németország mellett Francziaország példájából is tanulhatnánk. Poroszországban a berlini főegyházi tanács értesítése szerint az 1899-ik évben 40 új lelkészi hivatal alakult, vagyis kevesebb az előző éveknél (50—[—46). Ezenfelül 133 lelkészi állást a patronátusok s 136-ot az egyházközségek töltöttek be. A jelzett évben a keresztelések száma volt 553,439 az esketéseké 132,639, az egyházi temetéseké 262,397, a konfirmáltaké 331,426 s a kommunikánusoké 6.151,325. A lakosság szaporodásához képest a keresztelések, esketések és egyházi temetkezések száma emelkedett, ellenben a kommunikánsoké apadott. Száz születés közül 9610% volt a keresztelés száma az előző évnek 95'56%-val szemben. Tisztán ev. házasságokból 97"49°/0

volt a keresztelés maximuma, míg a vegyes és törvénytelen házasságokból született gyermekeknél a keresztelés aránya nem volt oly kedvező. Az egyházi esketések aránya (92'92°/0

) is kedvező, míg a vegyesházasságok egyházi megáldásának aránya apadóban volt. A kollekták összege 1.469,748 márka az előző évnek 1.373,846 márkájával szemben, vagyis a kollekták összege az elmúlt évben 95,902 márkával emelkedett. Az egyházi czélokra szánt adományok és hagyományok összege 3.766,147 márka; az előző évben csak 3.209,996 márka. Ez összegek legnagyobb részt egyházi építkezésekre és a szegénységi és betegségi czélok fölsegélyezésére volt szánva. Valóban „facta loquuntur!". A hannoverai Stefanssti/t, az utolsó üzleti évben 18,906 márka többlettel zárta le számadásait. Az elmúlt évben 136,555 márka bevételt mutat fel, vagyis 17,766 márka többletet. Azonban új feladatok előtt áll, a melyek újabb tetemes áldozatokkal járnak. Szeretet adományokban és kollektákban gyűjtött 35,000, a templomi kollektákból befolyt 20,285 márka. Öt kisebb legátum 1765 márkát eredményezett. A testvérintézetbe 70 jelentkezőből 27 próbatestvér vétetett föl, 11 újból elhagyta áz intézetet, kettő a baptistákhoz tért át, és néhány régebbi testvért el kellett bocsátani. Új munkaköreiből megemlítjük a lindeni, winseni, monakói és döhreni egykázközségi diakonát, a south-shieldsi tengerész-otthont, a göttingai árvaházat, a hageni szegényházat s a hannoverai ifjúsági egyletet, ezen felül két testvér néptanítónak ment Délafrikába. A kórházban 134 beteg közül 18 meghalt. A gyermekudvarban 104 fiú volt elhelyezve. A növendékeket gazdasági és iparágakra készítik elő. Impozáns épületeiben és kényelmes helyiségeiben lázas munkásság észlelhető a keresztyén szeretet szolgálatában. Az intézet közel Hannovera városa mellett elkülönített helyen van, és a messze távolból könnyen felismerhető. így építi meg az Úr ez úton is a maga országát a földön és az emberek között. A szászországi testvérintézet Moritzburgban nem rég adta ki az 1900-ik évről szóló jelentését. Mentőháza, a melyben szegény, hontalan, testileg és lelkileg elárvult fiuk és leányok nyernek ellátást, körülbelől 85 gyermekeket gondoz Szászország összes vidékeiről. A házban, az udvarban, a kertben és a mezőn foglalkoztatják a gyermekeket a könyörülő ker. szeretet szellemében. Különösen a férfi diakónia ügyének ápolását és fejlesz-