Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

ván, a konvertálás nem történhetett meg. Elismerésre méltó és vigasztaló azonban, hogy a gyülekezet hajlandó magát még az eddiginél is nagyobb adóperczenttel meg­terhelni, csakhogy adósságaitól szabaduljon, s így remény lehet arra, hogy lassanként majd csak kibontakozik súlyos helyzetéből. Dömsödön, a mindkét fél megelégedésével végrehajtott lelkészcsere következtében megszűnt a baj és az új lelkésznek, H. Gózon Gyulának tapintatos veze­tése mellett a gyülekezeti élet szép csendesen visszatér régi rendes medrébe. Kisebb zavarok vannak Úszódon a gondnok-és Foktőn a kántorválasztás miatt; ezek azon­ban nem veszedelmesek és remélhető, hogy a biróság meghozott határozatai itt is visszahozzák a jó békes­séget. A lelkészválasztások és a tanítóválasztások tudo­másul vétele, a megválasztottak beerősítése és annak kimondása után, hogy a gyűlésen tárgyalandó ügyek 8 nappal megelőzőleg okvetlen felterjesztendők az espe­reshez, a gyűlés a tanügyi előadónak, Tóth Pálnak az iskolákra vonatkozó jelentését hallgatta meg és vette örvendetes tudomásul. Az egyházmegye 27 gyülekezeté­ből 12 tart fenn felekezeti iskolát. A tanítók száma 53, s közöttük 49 képesített. A 6—12 éves tankötelesek száma 3859, s közülök, 99"43% tényleg iskolába is jár. A 13—15 éves tankötelesek száma 1367, s köziilök 73*44% látogatja az iskolát. A községi iskolákba járó református tanköteles gyermekek száma 2712, a kik közül 94 18% jár iskolába. Az iskolák vagyonának összege 421,164 korona; jövedelmünk 97,390 korona 56 fillér, kiadásuk 96,965 korona 56 fillér. A tanítók fizetésére fordított összeg 61,828 korona. • A gyűlés többi tárgyai közül felemlítjük még a következőket. Fülöpszállás iskola-államosítási ügye ki­egészítés végett a gyülekezethez visszakiildetett. Az egyházkerület tűzkár biztosítási rendszabályát, tekintettel arra, hogy a gyülekezetek legnagyobb része már más társulatnál van lekötve s a szerződések ez idő szerint való felbontása lényeges veszteséggel járna, — nem fogadták el, bár egyébkint igen előnyösnek ítélték is. Az egyházi adóhátralékok közigazgatási úton behajtása ügyében tudomásul vették a kerületi gyűlés utasítását és elrendelték, hogy az adókivetés presbiterialis ülésben történjék, tabellárisan kitüntettessék, közszemlére tétes­sék és a felszólamlások elintézése után hitelesíttessék s két példányban kiállíttatván, az egyik példány az espe­resi hivatalhoz, nyilvántartás végett beküldessék, hogy hogy mindezeket megtéve, bármikor igazolható legyen a végrehajtás eszközlésére felhívott polgári hatóság előtt a kivetés törvényessége és érvényessége. Egy régibb statutum emlékbe idézése mellett kimondatott továbbá, hogy az egyházi adó befizetésének határideje augusztus 15-ke, a melyen túl a befizetés a polgári hatóságok útján szorgalmazandó, és pedig akképen, hogy legelső sorban, a kivetés törvényességének és a befizetés ese­dékességének igazolása mellett a községi elöljáróság hívandó fel a behajtás eszközlésére, a mit ha az meg nem tenne: az ügy, az esperes útján az alispáni hiva­talhoz terjesztendő fel. A kerületi leánynevelő-intézet kérdését rokonszenve­sen fogadta a gyűlés és kimondotta, hogy a lelkészeket és gyülekezeteket adakozásra hívja fel. A belmissiói egyesület alakítására való felhívást, hozzászólás végett letették a gyülekezetekhez. A nagygeresdi megújított szerződést elfogadták. A felső-borsodi egyházmegye át­iratát, melyben Szuhay Benedek „Zsinati teendőink" czimű dolgozatát tárgyalásra ajánlotta, köszönettel tudo­másul vették; a tárgyalásba azonban — sajnálatunkra — nem mentek bele, hanem csupán azt határozták, hogy Szuhay dolgozatát a majd megválasztandó zsinati képviselők figyelmébe ajánlják. A tanítóegylet jelentését tudomásul vették, s azon óhajtását, hogy a tanítói nyug­díjtörvény revíziója alkalmával a kántori javadalom is nyugdíjalapul számíttassék, pártolólag terjesztették fel a kerületre. A ráczkevei gyülekezetnek megengedték, hogy régi temetőjét eladja; de azzal a kikötéssel,hogy annak ára mint tőke kezeltessék és alkalomadtán földvásárlásra fordít­tassék. H. Gózon Gyula dömsödi és Kerecsényi Zoltán dabi lelkészeknek, az egyházi földeken telepített sző­lőkre nézve 1914. év végéig haszonélvezeti jogot adtak, azzal a feltétellel azonban, hogy hivatali változás esetén az utódnak kötelesek lesznek a szőlők után a szokásos földhaszonbért megfizetni. A puszta-kerekegyházi gyüle­kezetnek templomépítésre 400 koronát szavaztak meg az egyházmegyei pénztárból, s ezenkívül még a gyüle­kezeteket is felhívják adakozásra. A tanítói és a lelkészi gyámegyleti jelentések és számadások tudomásul vétele és a segélykérvények el­bírálásával gyűlés tárgysorozata kimerült. Közben azon­ban, dél után 1 órától 3 óráig, barátságos közebéd mel­lett frissítették fel magukat a gyűlésnek az óriás hőségtől bizony elbágyadt tagjai. Az ebéden, természetesen nem hiányoztak a felköszöntők sem. Ebéd után, az utóbb említett ügyek elintézésével, a XC. zsoltár eléneklésével és esperes imádságával be­záródott a közgyűlés és a biróság ülése következett. Két ügy került elintézés alá : az uszódi gondnok- és a foktői kántorválasztás ügye. Az elsőben a biróság vizsgáló bizottság kiküldését határozta el ; az utóbbiban pedig a választást megerősítette. Végül még megemlítjük, hogy a gyűlés megala­kította az időszaki bíróságot is. Rendes tagokká Gyenes József, Tóth Gábor és Eötvös Sándor, — póttagokká Baky István, Kálosi József és Szilágyi Lajos választat­tak meg. Kívánjuk, hogy minél kevesebb dolguk legyen. H. I.

Next

/
Thumbnails
Contents