Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-04 / 31. szám

kritizálja az apáczáb eljárását és ezt mondja a többi közt: Tekintve, hogy Lecaunet kisasszony keresete oly kihágásokon és visszaéléseken alapszik, a melyek vétség számba mennek, tekintve, hogy a panaszos leány be tudta bizonyítani, hogy a kolostorban való sok évi tartózkodása alatt rákényszerítették a nehéz munkára, a mely aláásta egészségét, hogy különösen táplálkozása elégtelen volt, és tekintve, kogy a kolostorba való önkéntes belépés nem szüntetheti meg a felelősséget: mindezeknél fogva meg kell indítani a vizsgálatot a Lecaunet kisasszony által előadott panasz tárgyában. A bírósági vizsgálat bő anyagot talál az előzetes közigazgatási vizsgálat adatai­ban. Ezek szerint a kolostor legelső párisi divatárnkeres­kedések számára dolgozott és munkájáért nagy összegeket kapott, de munkásnőinek semmit sem fizetett. Az ügyész a tárgyaláson azt mondta, hogy ezek a teremtések bol­dogok volnának, ha az intézet elhagyásánál annyit kap­nának, mint a rabok kényszermunkájukért a fegyház elhagyásánál. Lecaunet kisasszonynak, a ki tizenhét esztendőt töltött a kolostorban, e számítás szerint legalább hétezer frankot kellene kapnia. A kolostor eredetileg eltévedt leányok számára volt berendezve, de később szegény gyermekeket is befogadtak és így lassanként munkásházzá alakították át. * Luther levele fiához. Luthernek legújabban egy levele került napfényre, a melyet Koburgból 1530 június havában intézett négyéves Jancsi nevű fiához. Az érdekes levél, mely Luther kedély világának poétikus bensőségé­ről tesz tanúbizonyságot, a következő: „Áldás és béke a Krisztusban, én szívből szeretett fiacskám! Örömmel látom, hogy jól tanulsz és szorgalmasan imádkozol. Ha hazamegyek, szép vásárfiát viszek majd számodra. Isme­rek egy gyönyörűséges szép kertet, tele gyerekekkel, a kiknek aranyos kis kabátjuk van és a fák aljában piros almát, körtét, cseresznyét, meg szilvát számolgatnak. Vidáman énekelnek és ugrálnak; mindegyiknek szép lovacskája van aranyos nyereggel, ezüst kengyelvassal. Megkérdezem azt a bácsit, a kié a kert, hogy kik ezek az apró-cseprő gyerekek? Azt mondja, hogy azok, a kik szívesen imádkoznak, tanulnak és jó magaviseletűek. Azt mondom aztán én: ejnye, jó ember, nem jöhetne-e az én fiam is, Luther Jancsika ebbe a kertbe? Erre így szól az ember: dehogy nem, ha szívből imádkozik, tanul és jól viseli magát, eljöhet bizony Lipussal és Justussal együtt. (Melanchton és Justus gyermekei). Aztán, ha mind együtt lesznek, fütyülnek, dobolnak, hegedülnek, tánczolnak és kis puskákkal lövöldöznek. Meg is mu­tatta ez a jó emberi a kertben azt a mezőt, a hol a gyermekek játszanak, s a hol aranyos sipok, dobok, és szép ezüst puskák lógtak le a faágakról. Még nagyon korán volt, a gyermekek nem reggeliztek és ezért nem is láthattam, hogy hogyan tánczolnak. De mégis mondtam az embernek, hogy megírom én ezt azonal az én kis Jancsi fiamnak, mert tudom, hogy szorgalmasan imád­kozik, jól tanul, meg jól is viseli magát; majd ő is eljut H0RNYÁN8ZKY VLKOR CB. ÉS KIR. I ebbe a kertbe, de magával kell hozni a nénit is. A mire így válaszolt az én emberem: No jól van, hát csak írd meg neki. Azért hát kedves kis fiam, tanulj és imádkozzál hűségesen és mond meg Lippusnak meg Justusnak, hogy ők is úgy tegyenek Akkor aztán találkoztok egymással a kertben. Üdvözöltetem a nénit, csókold meg az én nevemben is. Anno 1530. szerrető atyád Luther Márton. Sajtóhiba-igazítás. A Prot. Egyh. Isk. Lap" 30-ik száma 1-ső lap 2-ik hasábján felülről a 10-ik sorban „világosság" helyett : „világiasság" s a 29-ik sorban „ex ecclesiae" helyett: „ex ecclesia" olvasandó. Pályázati hirdetés tanári állásra. Az államilag segélyezett mezőtúri ev. ref. főgimná­ziumnál nyugdíjazás folytán megürült rendes tanári állásra pályázat hirdettetik. E tanszék tárgyai a magyar nyelv és történelem, esetleg ha ezen szakcsoportra pályázók nem jelentkeznének, magyar-latin nyelv és irodalom. Ezen tanszék javadalma 2400 kor. törzsfizetés, mely sorrendi előlépés folytán 3200 koronáig emelkedik; továbbá 400 kor. lakbér és 200 kor. ötödéves korpótlék. Pályázhatnak a magyar nyelv és történelemből, továbbá a magyar és latin nyelvből képesített ev. ref. vallású okleveles tanárok, esetleg még oklevelet nem nyert tanárjelöltek is. Egyenlő képesítés mellett bármelyik szaknál előny­ben részesül az, a ki vagy a franczia nyelvet, vagy a gyorsírást tanítani képes. Pályázók születési bizonyítványnyal. végzett tanul­mányaikról, képesítésökről, eddigi szolgálatukról, egész­ségi és hadkötelezettségi viszonyaikról tanúskodó okmá­nyaikkal felszerelt kérvényüket /. évi augusztus 15-éig az Igazgató-tanács elnökéhez adják be. A megválasztandó rendes tanár egy próba-év után nyerheti el az intézetnél való állandósíttatást, a mely időtől fogva az orsz. tanári nyugdíjintézetnek tagjává lesz s fizetése után az 5%-os fentartói nyugdíjilleték V3 -át fizetni tartozik. Okleveles pályázók hiányában e tanszék az 1883. évi XXX. t.-cz. 30. §-a értelmében helyettes tanárral töltetik be, kinek fizetése 1600 kor. és 200 kor. lakbér, vagy utóbbi helyett lakás természetben az egyház rendel­kezése szerint. A megválasztandó köteles szakán kivül más tárgyak tanítását is elvállalni s az intézeti teendők egyéb ágaiban is részt venni. Az állomás 1901. évi szeptember 1-én elfoglalandó. Mező-Turon, 1901. július 25-én. Jakucs Gábor, m. k. 1 — 2 az ig.-tanács elnöke. Felelős szerkesztő : Szöts Farkas. Főmunkatárs : Hamar István. ARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents