Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-21 / 29. szám

ség ügyének — mondá — minden időben többet ártottak belső mint külső ellenségei. Ezen „belső ellenségek" közé lehet számítani az újabb időben gomba módra termő fantasztikus tanokat hirdető és valló szektákat. A buddhista tanok befolyása alatt keletkezett a theozofusok társasága; alapítója és feje az orosz származasú Mme Blavatsky volt. Ilyen fantasztikus, chiliasztikus tanokat valló szekta az amerikai Doivie által alapított zionisták felekezete. Isten főprófétája és angyala ő és mint ilyen a szószéken tarka-barka ruháján szárnyakat hordva hirdeti ábrándjait. A másik ily ábrándos, sőt veszélyes szekta a szintén Amerikában alakult „keresztyén tudósok" gyülekezete. Ezek próféta nője Mrs. Eddy, bostoni nő, ki évenként egyszer mutatja magát a hozzá zarándokló híveknek. Ez évben a hívek száma egy angol lorddal is szaporodott, ki, mint mondja gyógyíthatatlan betegségéből a „keresztyén tudomány" előírta imádkozás és szertartások által gyógyult meg. Kétezer tagja van e társaságnak : Mundus vult decipi! Június hó elején volt a „britt és külföldi unitárius egyesület" gyűlése, illetve az unitáriusok nemzetközi értekezlete. Dr. Stoford Brooke kiváló unitárius lelkész, Tennyson kitűnő életírója volt ez alkalommal az ünnepi szónok. Beszédéből idézzük a következőt. „Vannak közöttünk, kik egy Krisztus nélküli keresztyénség, mások, kik a nélküle való theizmus után vágyódnak. En részemről azt tartom, hogy az olyan keresztyénség, a mely ignorálja vagy ócsárolja alapítóját, ennek szellemét, romlása és halála felé siet, az emberi szív nem feledheti el Jézust". Szép beszéd ez, csakhogy nem logikus. Mert a ki, mint ez a szónok is tagadja Krisztus Istenségét, annak szájában az ilyen szavak értelem nélküli frázisok. ;-< -«i ^aíiftsgdi öa»bi é^ioi »•>*•?.?»,. > Következetesebb beszédek is hangzottak el e gyülekezetben. Egy Wallas nevű küldött azon szavait, hogy a keresztyénség nem képes a nemzetek közötti viszony erkölcsi problémáját megoldani, és hogy e czélból Buddhához kellene fordulnunk, nagy tapssal jutalmazta az unitárius gyülekezet. Közöttük különben többen vannak, a kik hevesen tiltakoznak a keresztyén név ellen, egyszerűen monotheistáknak vallva magukat. A „Christian Endeavour— keresztyén törekvés — egyesület ez évben Scheffieldben tartotta kongreszszusát. Czélja ez egyesületnek a keresztyéni hit és élet ápolása a felnőttek és különösen az ifjúság körében. IIusz évvel ezelőtt alapította az első „keresztyén törekvés" egyesületet Amerikában egy Clark nevű lelkész s most úgy ott mint Angliában számos egyesület van, különösen a methodisták buzgólkodnak ily egyesületek alapítása körül a mult évben is 530 új egyesület lőn alapítva. Az ír presbyteri egyháznak 573 gyülekezete, 662 lelkésze és 40 segédlelkésze van. Az egyház vagyona 1V2

millió font, évi jövedelme 200 ezer font. Tart fenn 824 iskolát és 1082 vasárnapi iskolát, a melyben mintegy 100 ezer gyermek nyer oktatást. A legutóbbi statisztikai kimutatások szerint az összes ír egyházak megfogytak, legjobban megfogyott a katholikus egyház. Írország lakossága különben az 1846-ik év óta körülbelül felényire olvadt, míg akkor lakosainak száma 8 millión felül volt, addig a legutóbbi népszámlálás adatai szerint csak négy és fél millió. Az ír katholikus vallású farmerek csapatostul vándorolnak ki a szép zöld szigetről, keresve jobb hazát Amerikában és a koloriákon. Hogy Írországban a vallási és nemzetiségi különbség szülte százados gyűlölködés mily nagy az angol és ír népfaj között, annak szomorú bizonysága az, hogy Belfast városában újból kitört a mult hóban a nyilt tettleges ellenségeskedés az angol protestáns és az ír katholikus munkások között. Egy róm. kath. tüntető és kihívó körmenet volt az olaj a hamvadó tűzre, de még bizonyára vannak ott is mindkét részen gyűlölködést szító bajnokai a sötétségnek. Sok gúnynak, üldözésnek volt kitéve Angliában és mindenütt az „Üdv hadserege", illetve ennek „tábornoka" Booth. Fura szervezete, lármás, nevetséges módszere van e „hadseregnek", de ettől eltekintve, mindenki kénytelen elismerni, hogy a ker. egyház vagy egyesület sem tett annyit az evangéliumnak a társadalom nyomorultjai" körében való terjesztése körül, mint e bizarr társulat, melynek igazán önfeláldozó férfi és női munkásai vannak, kik nem rettennek vissza semmi nehézségektől sem. Most e sokat gúnyolt tábornok egy nagyszerű tervet valósított meg a szoeziális bajok orvoslására. Evek során át gyűjtött pénzen nagy földterületet vásárolt Ausztráliában az angol kormánytól és most a „legsötétebb Angliából" telepíti, ki száz meg száz családot. Valóban, a ki látta e „legsötétebb" Angliát, London keleti város részeit annak lehet csak fogalma e jótékony terv áldásos voltáról. Családok, emberek kiknek hajlékuk nincs, kik munka nélkül, kenyér nélkül, éhesen, legtöbbnyire ittasan ténferegnek az utczákon, fognak ez új hazában munkát és megélhetési módot találni. A „tábornok" egyik fia fogja e kolonia felett a felügyeletet gyakorolni. Bizonyára sokan, sokáig fogják áldva emlegetni Krisztus e hű „katánájának" nevét! B. Pap István. irodalom. ** Tompa Mihály, a költö-pap. — Életrajz Tompa Mihály arczképével és a rávonatkozó irodalom repertóriumával. írta S. Szabó József debreczeni kollégiumi tanár. — Budapest, Hornyánszky Viktor csász. és kir. udvari könyvnyomdája 1901. Ara 2 korona. A kiváló szerzőnek a „Protestáns Szemle" hasábjairól ismeretes nagyérdekű munkája. Kedves, megkapó rajza annak a szelíd, borongó lelkű, istenes, nagy költő-papnak, a kinek neve örök büszkesége egyházunknak, nemzetünknek. Szebb, közvetlenebb Tompa-életrajzot még nem olvastunk. S. Szabó József egyike azoknak, a kik méltán hivatottak a Tompa életének megírására. Ismeri a költő életének legaprólékosabb mozzanatát és összeköttetéseit, otthonos a vidéken, a melynek szépségei Tompa lelkét elringatták és édes-bús dalokban megszólaltatták ; ismeri a költő egyházi és szépirodalmi működését és a rávonatkozó irodalmat tüzetesen, a korszellemet és eseményeket, a melyeknek ismerete elengedhetetlen egy nagy elme alkotásainak kellő, tárgyilagos megértéséhez és méltatásához. Ott él maga is abban a világban, a mely alapja, háttere, mozgatója és magyarázója a Tompa költészetének. Tompa képe mélyen vésődött lelkébe, s a nagy költő-pap kedély világának minden vonása, az emberileg tökéletes Isten-, haza- és emberszeretet, a természet iránti rajongó vonzalom, a családi élet örömének és fájdalmának bensőséges átérzése, mind-mind hivatott tolmácsolóra táláltak S. Szabó 58*