Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-21 / 29. szám

az egyes tankeriileteken beliil lehetőleg egységes legyen; 2. Hogy a miniszteriunj egyes fontosabb tanügyi kérdések előkészítésénél rendelkezzék teljesen megbízható, a szükséges tudományos képzettséggel és gyakorlati tapasztalattal bíró informatív közegekkel (miáltal a Közokt. Tanács működése is előkészítve és megkönnyebbítve lenne); 3. A tanári testületeknek is lenne egy forumok, a mely előtt esetleges terveiket kifejthetnék. — Szervezése a következő lenne : 1. Tagjai a főigazgató elnöklete alatt az illető tankerület gimnáziumainak és reáliskoláinak igazgatói és minden egyes iskolától 1—1 r. tanár 1—1 évre megválasztva. Jegyzői a rangban legfiatalabb igazgató és tanár. 2. Ideje és helye: évenként egyszer a húsvéti szünidőben legfennebb 2 napi tartammal, a tankerület más-más városában. 3. Tárgyai: a) a minisztérium által kitűzött, általános tanügyi kérdések; b) a főigazgató által kitűzött és főleg az illető tankerületben egyöntetű eljárás elérésére vonatkozó tanügyi és adminisztratív kérdések; c) az egyes tantestületek által fölvetett tanügyi kérdések (kizárva az egyes igazgatók vagy tanárok személyes ügyeit). 4. Tárgyalás : az egyes kérdések decz. l-ig a főigazgatónak írásban bejelentendők, ki azokat decz. 15-ig közli az értekezlet összes tagjaival s egyúttal az igazgatók közül 1—1 előadót kinevez. Az egyes tantestületek hivatalos úton nem tárgyalhatják a kérdéseket ; de privát megbeszélés útján akár igazgatójuk, akár választott képviselőjük véleményét irányíthatják. Az értekezlet jegyzőkönyvét a főigazgató júl. l-ig a minisztériumhoz fölterjeszti. 5. Költségek: az elnöklő főigazgató, valamint a tényleg megjelenő igazgatók és tanárok útiköltségei megtérítendők és napidíjakat is kapjanak. — Kívánatos, hogy a jegyzőkönyvek évenként 1—1 kötetben a minisztérium által kiadatnának, melyeket az értekezleti tagokon kívül az összes középiskolák és a felekezeti stb. intézetek főhatóságai is megkapnának. — Az ily módon szervezendő igazgatói értekezletek a személyes érintkezés, eszmecsere, idegen intézetek megismerése révén üdvös hatásúak lennének. A tetszéssel fogadott értekezést a kör „Tankerületi értekezletek" czím alatt Fischer Miklósnak amaz indítványával fogadta el, hogy az értekezleten tanácskozási joggal és a maga költségén bármely más tanár is megjelenhessék ; továbbá, hogy az értekezletre küldött igazgatók és tanárok ne utasítás, hanem képviseleti alapon vegyenek részt az értekezleten. 5. Kiss Ernő ref. főgimnáziumi igazgató a pápai körben (f. é. jan.) szintén az igazgatói értekezletekről tartott felolvasásában a kérdést azon oldalról világítja meg, hogy: az egyes tanárkarok küldjenek-e képviselőt amaz értekezletekre? Felolvasó abban a véleményben van, hogy mindazon igazgatói teendőket, a mikbe az egész tanári testület belevonható, ki kellene venni az igazgatók kezéből és visszaadni a tanári karoknak. Ez lelkesítőleg hatna azokra, emelné a testületi szellemet, közös érdeklődést keltene föl az iskola közös iigyei, érdekei iránt, mikor a testület minden egyes tagja érezné, hogy az ú. n. vezetői tisztből minden egyes tanár kiveszi a maga részét a tanári gyűléseken, és nemcsak rendelkeznek vele, hanem maga a tanári testület intézkedik gyűléseiben a teendők felől. Sehol sem lehet kevésbé nélkülözni a testületi szellemet, az összetartozás érzetét, mint a tanári karokban és épen azért igen helyén levő, hogy a tanárkarok részéről is küldessenek képviselők az igazgatói értekezletre, mert az ő meghallgatásukból és a munkálatba belevonásukból csak haszon várható iskoláink tanügyének emelésére nézve. — Előadó javaslatához a kör egyhangúlag hozzájárult. 6. Az ung-beregi körben (f. é. márcz.) Románecz Mihály főgimnáziumi igazgató tartott igazgatói értekezletekről nagy gonddal és részletességgel készült felolvasást, mely a Tanáregyesületi Közlöny f. é. 25. számában egész terjedelemben megjelent. Felolvasó — a történeti rész levezetése után — az igazgató konferenczia első és egyetemes feladatának tartaná, hogy egy-egy iskolai év tapasztalataiból bölcs tanulságokat vonna le s döntés czéljából elvi határozatokat kezdeményezne a miniszternél és e fontos munkába közösen bevonná a tanárvilágot is képviseletileg; második és közvetett feladatának azt tartaná, hogy a tanároknak mintegy igazgatói, illetőleg miniszteriumbeli magasabb tisztviselői iskolául szolgáljon. A munkakör thémái lennének pl. a] Az iskola fegyelmi vezetésére vonatkozólag : felügyelet a 10 perez alatt; felügyelet reggel 8. s délután 2 óra előtt; felügyelet az iskolán kívül s a szünidőkben ; a tanulók lakás- és egészségi viszonyai ; a szülőkkel, kosztadókkal való érintkezés ; a tanulók kiilső megjelenése; mulatságai: korcsolyázás, táncztanulás, színházba járás; valláserkölcsi nevelés, templomba-járás egyöntetű szabályozása ; a hazaüas nézőpontok érvényesítése ; igazgatói látogatások; a kollegiális szellem ápolása; a tanárok nyilvános élete, társadalmi s irodalmi tevékenysége stb. — b) Az iskola tanulmányi ügyeire vonatkozólag: tanárköri élet; ellenőrző módszeres tanácskozások ; a tanterv s tanmenet megtartásának ellenőrzése; a tanárok egyöntetű eljárása, írásbeliek és rajz pontos kezelése ; rendes tanórákon kívül , való órák meggátlása ; a tananyag okvetetlen elvégzése; módszeres utasítások különösen fiatal tanárok részére; a tudományoskodás meggátlása az iskolában; rövidség, világosság az előadásban; rövidség, jellemzetesség a szabad gyakorlatoknál (hoszszadalmasság eltiltandó)'; a jegyeztetés megszüntetése; a referáltatás helytelensége stb. — c) Az iskola adminisztratív vezetésére vonatkozólag: iktatók egyöntetűsége; irattár kezelése; tárgymutató szerkezete; a körözött kizáratások pontos jegyzéke stb. Mindezeken kívül volnának még pl.: a túlterhelés; a középiskolai nevelés-tanítás ideális iránya ; a főigazgatói intézmény centralizácziója; a tanárok fegyelmi vizsgálatainak demokratikusabb és humánusabb alapon való újjászervezése (1-ső fórum, az eddigi, 2-ik az igazgatói konferenczia, 3-ik a minisztérium); a tanárság helyzetének mielőbbi javítása erkölcsi és anyagi szempontból; az igazgatók eddigi subtilis helyzetének, decorumának és hatáskörénekemelése, a mi maga után vonná a főigazgatókét is; az egységes középiskola és a tanári pragmatika nehéz kérdései stb. Ennek kapcsán a kör a felolvasó által előterjesztett következő indítványt fogadta el : 1. Az igazgatói konferenczia intézményét a felolvasásban tárgyalt feladatokkal és munkakörrel mielőbb meg kell teremteni. 2. Ha az Országos Közoktatásügyi Tanácsot továbbra is meghagyják, maradjon meg ennek ezután is véleményező jellege; ez esetben az igazgatói konferencziát a kezdeményezés joga illeti meg. Ha a Közoktatásügyi Tanácsot megszüntetik, az igazgatói konferenczia kezdeményező és véleményező jogot is gyakoroljon. 7. Az előbbi értekező ellenében Kardos Albert a debreczeni körben, (f. é. máj.) élénken és hatásosan tartott felolvasásában (egész terjedelemben megjelent a Tanáregyesületi Közlöny f. é. 33. számában) fölöslegesnek tartja ezt az új intézményt; mert az igazgatói értekezletre ruházandó fontosabb teendőket sokkal nagyobb hivatottsággal elvégzi az Országos Közoktatásügyi Tanács; sőt veszedelmet is lát az igazgatói értekezletben, mert könnyen megbéníthatja működésében és fejlődésében a