Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-23 / 25. szám

gyalás alá: 1. A lelkipásztorkodásról szóló szabályrendelet tervezete, a melyre nézve az volt az értekezlet véleménye, hogy a lelkipásztorkodást paragrafusokba, szabályrendeletbe foglalni elhibázott dolog, s e helyett jobb volna egy jó pasztorális munka, melyből, főleg a a fiatalabb lelkészek útmutatást nyerhetnének. Ez a munka pályázat útján volna készítendő, vagy fordítandó, és ennek jutalmazására az értekezlet 100 koronát fel is ajánlott. 2. A vallástanítás tervére vonatkozó egyetemes szabályrendelet tervezete, a melyet az értekezlet el is fogadott, azzal a hozzáadással hogy a tanítóképző intézetek növendékei kezébe kimerítő vezérkönyv adandó, és hogy a középiskolai vallásoktatás érdekében a bibliai olvasókönyv mielőbb elkészítendő. 3. A belmissziói egylet megalkotása kérdése, a melyre nézve kimondta az értekezlet, hogy a belmissziót üdvösnek tartja ugyan, de azt a lelkészi értekezletek által irányítandónak tartván, belmissziói egyesület megalakulásához a maga részéről nem járul. 4. Az egyházi adózás kérdése, a melyre nézve kimondották, hogy az egyházi adózás országos rendezése a kerületnél és az egyetemes gyűlésnél sürgetendő. 5. A lelkészfiakat segítő egyesület ügye, a melyben kimondotta az értekezlet, hogy mint tag belép a megalakítandó egyesületbe. Lelkészi értekezlet. A nívjyhonü evangélikus papság f. hó 12-én, Szárdon tartotta meg értekezletét. A megelőző istentiszteleten Adamovics Samu hodrusbányai lelkész prédikált, Krupecz István udvarnoki lelkész pedig agendázott és az úrvacsorát osztotta ki. Az. érte kezlet tárgyai voltak a kül- és a belmisszió, a modori kerületi leányiskola, a selmeczi evang. tanítóképző, a konfirmácziói oktatás, a Luther-társaság, a tankönyvvállalat, a lelkészfiakat segítő egyesület, az ipolysági templomépítés kérdései. Legnagyob vitát azonban a megújított nagygeresdi egyezség keltett, a melyet Koncsek László referens úgy mutatott fel, mint a mely a két prot. egyház között az unióra törekszik és a lutheránus felekezeti öntudatot igyekszik elhalványítani. Erősen zúgolódtak a miatt, hogy az egyezség a gyülekezetek meghallgatása nélkül köttetett meg; de a hevesebb kisebbséggel szemben a higgadtabb többség elvégre is azt, a határozatot mondotta ki, hogy bár az egyezség megkötésénél formahiba történt, annak rendelkezéseibe mégis belenyugszik. Végül Bújna Márton bakabányai lelkész tartott felolvasást tót nyelven a belmisszióról. Egyházkerületi tanácsbiró választás. A dunamelléki ref. egyházkerület kiküldött bizottsága a mult hét végén bontotta fel az egyházkerületi lelkészi tanácsbiróra elrendelt szükebbkörű választás gyülekezeti szavazatait. A tanácsbiróságra, csaknem kétszeres szótöbbséggel Szöts Farkas theol. akad. tanár, lapunk főszerkesztője választatott meg. A Baldácsy prot. alapítvány igazgató-tanácsa június hó i2-én Budapesten, a ref. egyház épületében, az alapítvány helyiségében tartotta meg gyűlését. Jelen voltak Szász Károly püspök a dunamelléki; Antal Gábor püspök és Tisza Kálmán főgondnok a dunántúli ; Kun Bertalan püspök és Ragályi Béla a tiszáninneni; Kiss Áron püspök és Zsigmond Sándor a tiszántúli; dr. Bartók György püspök és br. Bánffy Dezső főgondnok az erdélyi ev. ref. egyházkerületek részéről ; Zelenka Pál püspök és Szentiványi Árpád a tiszai; Laszkáry Gyula felügyelő a dunáninneni ; Sárkány Sámuel püspök és Fabinyi Theofil a bányai; Trausenfels Emil és Schmidt Károly az erdélyi ágost. ev. egyházkerületek részéről ; Ferenez József püspök és Bedő Albert a magyarhoni egyetemes unitárius egyház részéről, s ezen kivül báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő, az alapítványi igazgatóság alelnöke, dr. Győry Elek alapítványi igazg. jegyző és Stand Lajos, az alapítvány ügyvivője. Az ügyviteli szabályzat értelmében a közgyűlés elnökéül Tisza Kálmán, jegyzőjéül dr. Győry Elek választatott meg. Az alapítványi igazgatóság jelentését, úgy az ügyvivőnek ezen jelentéshez csatolt s az alapítvány vagyoni állását, számadását és helyzetét feltüntető jelentését a közgyűlés általánosságban helyeslőleg vette tudomásul. Az igazgatóság által a jelentésben előterjesztett javaslatokat elfogadta, s az 1900. évi számadásra nézve a felmentvényt megadta. Megállapította az 1901. évre vonatkozó költségelőirányzatot, a mely szerint a bevétel 186,325 korona 52 fillért, a kiadás 61,505 korona 75 fillért, és így az évi többlet 124,819 korona 77 fillért tesz ki. Ez összegből 5600 korona tőkésíttetvén, 88,000 korona a kerületeknek, félévi egyenlő részletekben, külön-külön és pedig rendes osztalékképen 6000 korona, rendkívüli osztalékul pedig 2000 korona, összesen tehát 8000 kor. fizettetik ki; 31,219 kor. 77 fillér pedig, mint az 1902. évre áthajló pénztári maradvány fog átvitetni. A közgyűlés ezután alapítványi ügyvivő azon előterjesztését tárgyalta, a mely szerint 1901. okt. 19-én, mint az alapítvány megalkotásának negyedszázados évfordulóján kizárólagosan néhai br. Baldácsy Antal emlékének és az általa alkotott alapítvány méltatása czéljából ünnepélyes közgyűlés tartását hozta javaslatba. Többek hozzászólása után elhatároztatott, hogy az ünnepélyes közgyűlés jövő 1902. évben, a rendes közgyűléssel egyidejűleg tartassék meg, s erre vonatkozólag minden egyes egyházkerület, a közgyűlés jegyzőkönyvének átküldésével kerestessék meg, a czélból, hogy ezen közgyűlés ünnepélyessége a kerületi közgyűlések hozzájárulása által annál inkább kidomborodjék. A győri ev. egyházmegye lelkészei, Horváth Sámuel esperes elnöklete alatt tartották meg értekezletöket Tétben, f. hó 6-án. Legelső sorban a Bancsó Antal soproni theol. tanár által szerkesztett Fegyelmi szabályzatot tárgyalták és a tárgyalás alapjává elfogadták. Elhatározták, hogy az évi három Kántor-nap közül egyet lelkészi és tanítói értekezlettel egybekötve és a tanítói karral együtt úrvacsorázva ünnepelnek meg. Ezután a Gyurátz Ferenez püspök által az értekezletek elé terjesztett kérdőpuntokat tárgyalták és adták meg azokra a válaszokat. Az egyes kérdéseknél mint előadók Madár Mátyás, Hörényí Lajos, 50*