Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-23 / 25. szám

gyakorlati képzésére, a mennyiben alig van theológus, ki a prédikálás, belmissziói munkásság, eura pastoralis terén már eleitől fogva ne működnék és ne gyakorolná magát. Mind a négy kollégiumban, illetve egyetemen van az ékesszólásnak külön tanára, és mindegyiken van egy természettudományi tanszék. Szó volt nálunk arról, hogy 3 évre kell redukálni a pap-, illetve a káplánhiány miatt a theol. tanfolyamot. Én nem tudom, hogyan volna ez nálunk kivihető? Hiszen nálunk a theol tanár alig utal­hatja privát tanulmányozásra a hallgatókat, mert a kur­zusokon kivül használható theol. munka magyar nyelven nincs; annyi nyelvismerete pedig kevés tanulónak van, hogy német, angol, holland eredeti forrásokból meríthessen. Az összes angol és skót állam- és szabad egyházak­ban, illetve ezek gyűlésein panaszkodtak a felett, hogy a theológusok száma tetemesen megcsökkent az utolsó évek alatt. Az edinburghi egyetemen p. o. a theol. studensek száma 124-ről 47-re apadt ! Furcsa jelenség ez ott, a hol a pap társadalmi és anyagi helyzete oly előkelő. Szokás, szép szokás, hogy a presbiteri testvéregy­házak gyűléseik alkalmával küldöttségek útján kölcsö­nösen üdvözlik egymást. így maga az öreg dr. Rainy üdvözölte ez évben a Londonban gyűlésező testvér angol egyházakat. De a mi még nem fordult elő: a skót püspöki egyház is magáévá tette ez évben e szép szo­kást. Maga az edinburghi püspök jelent meg ez évben először, fényes küldöttség élén mindkét assemblvn és kérte az „atyákat és testvéreket'" testvéries együttműkö­désre és a kölcsönös, szíves megértés közös előmozdí­tására. Ezen egyházi közgyűléseken kivül a két legna­gyobb misszió-társaság: a London Missionary Society és a CShurch Missionary frociety is május hóban tartotta évi rendes gyűlését. E társaságok budge tjében is érezhető volt az a sok igény, a mely a mult évben az ilyen czé­lokra jókedvűen adakozókkal szemben fellépett. A lon­doni missziói-társaság mérlege nem kevesebb, mint 9 ezer font — 160 ezer korona — deficzittel záródott, annak daczára, hogy a bevétel 180 ezer font — 4 millió korona volt. A társaságnak azonban egy más, alig pótolható „deficzitje" az a nagy veszteség, a mely őt nagy misz­szionáriusának : Chalmers Jakabnak halálával érte. Igazi hivatásszerű misszionárius volt Krisztusnak e vértanúja, ez a „tamaté", — tanító — mint az új guinaeai ben­szülöttek nevezték. 1877 óia lakott ott és működött ezen még jobbára ismeretlen nagy sziget partjain. Le­fordította a szebb angol himnuszokat és az evangéliumo­kat az új-guinaeaiak egy része által használt motu nyelvre. Segédjével és 12 benszülött tamatéval együtt konczolták fel két ellenséges törzs torzsalkodása alkal­mával, kik közé mint kibékítő lépett. Patonnal, Mackay­val, Hannington püspökkel együtt a legnagyobb misz­szionáriusa volt az angoloknak. A Church J"Missionary Soeieiy az anglikán egyház által fentartott misszió-társaság, Indiát és Afrika északi részét látja el misszionáriusokkal. Ennek alkalmazottja volt az Ugandában vértanú-halált szenvedett Hanning­ton püspök. E társaságnak mult évi hiányát, 10 ezer fontot, egy ismeretlen jóítevő a gyűlés folyamán fedezte a titkárnak átadott cheque-kel. A brit és külföldi bibliai társasáig ez évi közgyűlé­sén Northampton marquis elnökölt, a ki örömmel jelen­tette, hogy a társaság alaptőkéje, a mostoha viszonyok daczára, a mult évben mégis 10 ezer fonttal növekedett, és hogy a bibliát, illetve ennek különböző részeit közel 5 millió példányban adták ki. Hangsúlyozta azt, hogy a társaság fennállása óta soha el nem utasított egy indo­kolt kérelmet sem, akár már meglévő példányoknak elajándékozására, akár pedig valami új kiadásra vonat­kozott az. E társaságnak is volt a mult év folya­mán vértanú-halállal kimúlt kedves halottja. Kínában a társaság főíigynökét. nejével és három kis gyermeké­vel együtt gyilkolták meg a boxerek. Mennyi pénz és véráldozat ! De hát „a földre hullott sok drága mag előbb-utóbb sok gyümölcsöt is terem". Angliában van egy ú. n. „Liberation Soeietymely az egyháznak az állam hatalma alól való felszabadítá­sáért küzd, illetve az angol és skót államegyházak állami jellegének eltörlését, az államtól élvezett javaik­nak közczélú intézményekre való fordítását sürgeti Sok anglikán pap és világi ember is tagja e társaságnak Többen felszólaltak a mult hóban tartott gyűlésen hogy a sok helyen oly mostohán díjazott államegyházi papok fizetésének javítására csípjenek el valamit a gaz­dagon dotált püspöki székek és kanonoki stallumok jövedelméből, és tiltakoztak az ellen, hogy például a rochesteri püspöknek százezrekbe kerülő palotát készül­nek építeni akkor, midőn még mindig sok vikárius nyo­morult viskókban lakik. Pedig hát Angliában a canter­buryi érseknek is „csak" 600—800 ezer korona évi jöve­delme van. Tiltakozott e felszabadító társaság közgyűlése azon ismét kisértő merénylet ellen, hogy állami közpén­zekből az íreknek katbolikns jellegű egyetemet állítsanak fel. Balfour miniszter vesszőparipája, kedvencz terve ez az. írek megnyerése és lekenyerezése szempontjából. „Még csak az kell", mondák, „hogy a pozitív tudományok is a jezsuita felfogáson és „morális" észjáráson át szűrődve kerüljenek az amúgy is vakbuzgó ír társadalom körébe". Hogy a konzervatív kormány e cselfógását megelőzzék és elhárítsák, a gazdag ulsteri protestánsok egy feleke zetnélküli egyetem felállítását kezdeményezték. Ulster tartomány, Belfast fővárossal, különben az ír protestantizmus, a presbiterianizmus fészke. Ott Irland­ban a püspöki egyház is szabad egyház, mióta a Glad­stone-kormány állami jellegétől megfosztotta. De e jel­legének megszüntetése, javainak elvétele után ez egyház nemhogy megfogyott volna, hanem számban, tekintélyben, vagyonban meggyarapodott; a hívek egyháziassága, áldo­zatkészsége megnövekedett. Ez egyháznak prímása az armaghi érsek, dr. Alexander, ki tudományával és ékes­szólásával az „ír Chrysostom" melléknevet érdemelte ki. Az ír püspöki egyháznak érseke volt Trensch is, ki Jézus példázatairól és csodatételeiről írt örök becsű magya­rázatokat. B Pap István. irodalom. ** Themistios ós Dudith András ezím alatt Hcgeiüs István egyetemi tanár egy tudományos polemikus érte­kezést írt az „Irodalomtört. Közleményeké-be és azt külön lenyomatban is megjelentette. A tudós értekezés Förster Richárd boroszlói tanárral és társaival szemben azt bi­zonyítgatja, hogy a Themistios görög bölcselő neve alatt ismeretes és a vallásszabadságról szóló hires beszéd csakugyan a Themistios alkotása, nem pedig a Dudith Andrásé; Dudith, a tridenti zsinat idejéből ismeretes egyházi szónok, nem szerzője, hanem csak fordítója a vallási tiii elmet hirdető beszédnek. Hegedűs meggy űző 50

Next

/
Thumbnails
Contents