Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-16 / 24. szám
kimeríthetetlen türelme állhatja meg helyét! Tanítanak arra, hogy álljunk össze tömött sorokban, s keressük a szeretetnek azon kapcsait, a melyek közel hoznak egymáshoz, és ápoljuk az egyetértést, hogy egymással karöltve nézhessünk szemökbe az ellenséges indulatú ellenfeleknek és viszonyoknak, s ne legyünk ama pásztor nélküli nyáj, a mely nem tudja, hová s miként induljon előtte ismeretlen czélja felé. Mayer Endre, eperjesi theol. akad. tanár. külföld. Angol egyházi szemle. Május hónap a gyűléskezések hónapja a három egyesült királyságban. Nemcsak a kisebb-nagyobb felekezetek, hanem az egyháztársadalmi intézmények is jobbára e hónapban tartják évi rendes közgyűléseiket. Angliában a sok kisebb felekezet mellett négy nagy szabad egyház van: a methodista, eongregíczionális (independens), baptista és presbiteri egyházak. Népességre nézve is e sorrendben következnek egymás után. A felekezeti statisztika megállapítása azonban Angliában nagy nehézséggel jár. Az állam a népszámlálás alkalmával a felekezeti szempontot teljesen figyelmen kíviil hagyja, s míg a róm. kath. egyház az összes megkeresztelteket tagjai közé számlálja, addig a szabad egyházakban csak a „communion-rol"-ba— úrvacsorával élők névjegyzékébe — beiktatottakat veszik számításba. Ezen szabad egyházak gyűlései egészen más jellegűek, mint a mieink. Mert már az egyházszervezet is a legdemokratikusabb. A baptistáknál és independenseknél, különösen az egyes gyülekezetek a legszélesebb körű autonómiával birnak; egymással egykázjogilag csak laza, vagy épen semmi összeköttetésben nem állanak; az egész egyházat közösen érdeklő ügyeket, mint a bel- és külmisszió lelkészképzés, különböző alapokra vonatkozó ügyeket állandó jellegű bizottságok végzik, s így az évi közgyűlések adminisztráczionális teendője nagyon kevés. A csak egy évre választott egyház-elnök „moderátor" vagy „president" hivatali jogköre és funkcziója csupán a közgyűlésen való elnökségre és némi reprezentálási kötelezettségre szorítkozik A szabad egyházak e szélsőségig menő demokratizmusa bizonyára a római, illetve anglikán egyház egyeduralmi szervezetétől való irtózás gyümölcse. De a demokratizmus nemcsak ezen moderátori intézményben nyilvánul, hanem a közgyűlések szervezetében feltűnő népességében is. A legkisebb egyháznak, a presbiteri egyháznak assembly-je is 400 tagból áll; a többieké 600 tagból; a skót egyesült szabad egyház közgyűlésén pedig nem kevesebb, mint 1040 tag veszen részt! Egész nagy „parlamentek" ezek; adminisztratív teendők végzésére nehézkesek, nem nagyon alkalmatosak, de erre ott, az említett oknál fogva nincs is szükség. Annál több idő jut ezeken a gyűléseken és népességüknél fogva is annál alkalmasabbak egyéb dolgok elintézésére és megbeszélésére. Foglalkoznak ott a keresztyénség örök érvényű feladataival és tanácskoznak az egyháznak a hívekkel és e világgal szemben fennálló kötelességeiről. Bel- és külmisszió, ifjúság nevelése, egyházi vallásos irodalom, papképzés, kollégiumi, népnevelési, mértékletességi stb. ügyeket szoktak tárgyalni, nemcsak financziális szempontból hanem úgy, hogy buzdítólag hassanak a „sokaságra", a tagokra úgy, mint a „kivül állókra". Nagy súlyt helyeznek arra az egyes egyházak, hogy a közgyűlés azon a helyen, a hol épen tartatik, a vallásos buzgóság és áldozatkészség ébresztője és forrása legyen. Az egyházak legkiválóbb egyházi és világi fiai nem annyira az egyházpolitikai és jogi kérdések fejtegetéseiben, alkalmazásában óhajtanak kitűnni, hanem a keresztyénség nagy és magasztos czéljairól értekeznek és ezek kiviteléről tanácskoznak. Olyan formák egy szóval e közgyűlések, mint az Irodalmi társaság, Gusztáv Adolfegylet, Evang. Bund stb. közgyűlései, a hol az adminisztratív dolgok mellett kellő figyelemben részesülnek a „lelkiek" is. Az állammal szemben ezen szabad egyházak természetesen semmiféle nexusban, vagy épen „elszámolási", lekötelezettségi viszonyban nem állanak, s így bátran emelhetnek hangot az államhatalom túlkapásai, igazságtalanságai ellen, mint a minők a búr háborúra, mértékletességi ügyre, iskola, népnevelési ügyre vonatkozó dolgok. — A résztvevő világiak is nem azért ülnek ott, hogy ezzel a Krisztus egyházát „megtiszteljék", hanem mert megtisztelve érzik magukat az által, hogy közreműködhetnek Isten országa építésében. Nem patronusi jogokat vindikálni és mutogatni ülnek a zöld asztal mellett, hanem hogy elől járjanak az egyház igaz és örök czéljai előmozdításában. Nemcsak a/ok lelkében, kik ilyen, vagy amolyan külföldi példákkal ismerősek, hanem minden igaz kálvinista lélekben eleven, vagy legalább is ébredőfélben van az a vágy, hogy a mi egyházunkat is demokratikusabb alapon kell szervezni; különösen a tekintetben, hogy nemcsak épen a kisebb-nagyobb „jogi tudással" vagy vagyonnal bírókat lássunk szívesen gyűléseinken, hanem az olyanokat, is, a kik hű, bátor és buzgó szószólói a keresztyénség, .és a mi magyar kálvinista kSionunk érdekeinek. A májusi gyűléseket Angliában au independcnsek és baptisták együttes gyűlése inaugurálta. E két egyház szervezete teljesen azonos; a különbség köztük csak a keresztségről való felfogásban van. Azért hansúlyozta a kongregáczionálisták moderátora, dr. Parker hatalmas megnyitó beszédében a két egyház szorosabb egyesülésének szükségességét. De nemcsak azt, hanem az independens g yiiiekezetek tömörülésének, egy egységes egyházszervezetbe való beilleszkedésének szükséges voltát is. A baptisták elnöke is az egyház legkiválóbb lelkésze, dr. Maelaren volt, a ki szép megnyitó beszédében a prédikátori hivatal magasztos feladatairól és kötelességeiről emlékezett meg. Mindkét egyháznak hatalmas bel-és külmissziói intézményei vannak. A baptisták missziói működése azonban Kínában, az ottani viszonyok folytán egyelőre teljesen megszűnt. A papképzésre, tudományos képzésre most már a baptista egyház is nagyobb gondot fordít, A kongregáczionális egyháznak, mint Angliában legrégibb szabad egyháznak, négy nagy kollégiuma van. Csak nem régen állította fél az angol tudományosság központjával, az oxfordi egyetemmel kapcsolatban a Mansfield kollégiumot. A methodista egyház „par excellence" missziói egyház. Ennek tökéletesebb, fejlettebb szervezete van, mint az előbbi kettőnek. Az egyes gyülekezetek, vagy jobban mondva: missziói körök (circuits) alkotnak egy kerületet (district). Ezen districtek küldenek az egyetemes gyűlésre (conference) 600 tagot. A belmisszió terén ezen népes egyház a legtevékenyebb. Az „üdv hadserege" után a methodisták a legbuzgóbb terjesztői az evangéliumnak a legalsóbb és legszegényebb néposztályok körében, melyeknek helyzete Angliában, tudjuk, mily szomorú. Legkiválóbb lelkészei : Price Hughes és Mark Guy Pearse. De nemcsak a bel-, hanem a külmisszió