Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-09 / 23. szám

ben sem találjuk meg azt a sok mocskolódást, szitkot és durvaságot, a mit társai munkáiban". E korszak leg­szenvedélyesebb hitvitázója a jezsuita Sámbár Mátyás, a kit Samu ekként jellemez: „A mint lelkében az ellen­véleményt legkevésbé sem tűró' természet uralkodott, ugyanaz érezhető munkáin is. Nem tudott megállani az elvek küzdelmeinél; a személyeskedést a legnagyobb túl­ságra vitte. Szinte megdöbbentő, milyen elkeseredetten, mi­lyen ádáz dühvel ront elleneire, s fölindult lelke oly vasta­gon fogat a tollával, hogy a papiros is majdnem fölkiált a sok gorombaság és durvaság alatt. Pedig munkái igen gaz­dag ismeretet árulnak el és a dialektikában oly ügyesen forgatja a fegyvert, hogy társai közül egy sem múlja felül". Sámbár ellenfelét, Pósaházi János sárospataki tanárt ekként jellemzi szerző: „Olyan hajlíthatatlan, alkudni nem tudó természet, mint Melius. Erős tehetség, fára­dási nem ismerő buzgó lélek. Vitatkozó társai között a legtermékenyebb. A veszekedő vitatkozásokat kárhoz­tatja; de a vita hevében Ő is oly kérlelhetlen és kímé­letlen, mint Sámbár. 0 nála találjuk a legnagyobb és legigazabb hazaszeretet megnyilatkozását". — Matkó Ist­ván könnyű felfogása, elméssége és különösen tőről met­szett magyaros, népies és erőteljes irálya által tűnik ki. — Kis Imre jezsuita nem annyira mocskolódó, mint Sámbár, nem oly népies, és erőteljes stílusú, mint tár­sai ; de tanult elme és ügyes vitatkozó. — A csinos kiállítású füzet törekvő fiatal ember műve és tárgyánál fogva közelről érdekelheti e lap olvasóit, ** A Magyar Könyvtár Radó Antal szerkesztésé­ben és a Lampel (Wodianer) czég kiadásában a vállalat 241—245. számaként Mikszáth Kálmán legjobb regényét, Szt Péter esernyőjót adta ki. Valósággal jelentős irodalmi esemény ez a Mikszáth-regény a M. K.-ban, mert egyértelmű azzal, hogy a legnagyobb élő magyar humorista, a kinek műveit eddig csak drága, díszes kiadásban lehetett meg­szerezni, most már minden magyar embernek közkincsévé válik a Magyar Könyvtár olcsó kiadása révén. Mikszáth csodás humora e regényében szinte korlátlanul buzog. A regény változatos epizódjait, a legszomorűbbakat is, megaranyozza a humor napsugara, s olvasás közben, a hol meghatottan könyeznünk kell, ott is át-átcsillan könyeinken a mosoly. Szent Péter esernyője Európa­szerte szenzácziós feltűnést keltett; csak most jelent meg angol nyelven is. Ugyanezen sorozatban Mikszáth regé­nyén kivül folytatja a vállalat a 240. számban a Magyar Könyvtár képes, magyarázatos Petőfi kiadását, s közli Petőfi elbeszélő költeményeinek II. részét, Radó Vilmos bevezetésével és Telegdy László és Neogrády Antal képei­vel. A M. K. eddig megjelent számai részletfizetésre is kaphatók. Teljes jegyzékkel ingyen szolgál minden könyv­kereskedés. Megrendelhető egyes füzetenként: Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udv. könyv­kereskedésében, Budapesten, VI., Andrássy-űt 21. sz. alatt és minden könyvkereskedésben egyház. Templomavatás. A pettyéni (nagybányai egyház­megye) ref. gyülekezet pünkösd második napján avatta fel szent rendeltetésére új templomát. A gyülekezet igaz keresztyéni buzgósággal áldozott a szent czélra, s az adakozásban jó példával a gyülekezet gondnoka, Böször­ményi Sándor járt elől, a ki a szószékre 400 koronát adományozott. A felavató istentiszteleten és az este ren­dezett mulatságon 600 korona gyűlt be az építési költ­ségek fedezésére. Legyen az új templom az Úr tiszta igéjének hajléka! Papi értekezlet. Az alsó-nógrádi ev. papság, a mint az Evang. Egyh. és Iskolában olvassuk, mult hó 7-én tartotta meg értekezletét Balassa-Gyarmaton, Wladár Miksa főesperes elnöklete alatt. Az értekezlet legelső sorban is a konfirmáczió tanítás időtartamának kérdését tárgyalta és kimondta, hogy a tanítás lehetőleg nyolcz hétig tartson. Az internátussal ellátandó egyetemes tanító­képezde felállítását újból szükségesnek jelentették ki. A lelkészi könyvtárak felállítását elvben helyeselték, de az erre vonatkozó indítványt a gyülekezetekhez bekül­dendőnek ítélték. Sajnálattal vették tudomásul, hogy az egyetemes gyűlés a megújított nagygeresdi egyességet a gyülekezetekhez nem küldötte le s ebben a fontos kérdésben azok meghallgatása nélkül határozott. A vegyes­házassági egyezkedések körül éber őrködésre hívták fel a lelkészeket. Kimondták, hogy az 1848. XX. t,-czikk végrehajtását tovább is sürgetni fogják Az egyetemes közoktatási bizottság vallástanítási tantervét és az iskolai bizottságok megalakítására vonatkozó javaslatát elfogad­ták. A tankönyv vállalat kérdését, hozzászólás végett a gyülekezetekhez küldették le. Végiil egy tót agenda kiadásának a kérdését tárgyalták, valamint azt a kérdést, hogy a nyugalomba vonult lelkészt és tanítót köteles-e gyülekezete temettetni'? Az előbbi kérdés, miután már munkában van egy tót agenda: tárgytalanná vált; a másik kérdésben pedig az volt a vélemény, hogy a zsi­nati törvénynek a lelkészek és tanítók temettetésére vonatkozó rendelkezése érvényes a nyugalomba vonult lelkészekre és tanítókra is. A tiszántúli egyházkerületi egyházi értekezlet nagy választmánya mult hó 28-án ülést tartott Debre­czenben. A jelentések meghallgatása után tárgyalták a debreczeni theol. akadémia tanárkarának a tudományos theológiai irodalom fellendítésére vonatkozó javaslatát, s elhatározták, hogy azt egész terjedelmében közzé teszik a Debr. Prot. Lapban. Megalkották továbbá az ügyviteli szabályzatot, s annak alapján a választmány jegyzőjévé és titkárává dr. Erdős József theol. tanárt választották meg. Végül kimondták, hogy ebben az esztendőben az értekezletet nem fogják megtartani. — E határozat indo­kait nem ismerjük s azokról nem is szólhatunk ; de magát a határozatot szerencsésnek és érthetőnek semmi­képen sem tarthatjuk. Eltekintve attól, hogy magának a

Next

/
Thumbnails
Contents