Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-13 / 2. szám

számában czikket irt dr. Károly Gy. Hugó premontrei kanonok s közölve Tompának a könyv letétele ügyében a jászói konventhez irt leveleit, szintén képtelenségnek minősíti és elítéli a „Hazánk" czikkirójának eljárását. Tompa közlött leveleiből világosan kitűnik, hogy a könyv nem vallásos, hanem irodalmi munka. Ez látszik abból, hogy Tompa rendelkezése szerint a könyv a felbontás után „Pestre küldendő kinyomatás végett; jövedelme a magyar tud. akadémiáé". Két levelében is kijelenti Tompa, hogy „Isten, vallás közerkölcsiség, rend, égi és földi hatalmak semmi megbántása benne. Csak az emberiség gyengéit fejtegeti". Érdekesen írja le a czikk azt is, hogy mennyire kétségbe volt esve a már akkor nagy beteg Tompa, a mikor könyvének letételét a „Hon" nyilvánosságra hozta és annak következtében mindenféle gyanúsításnak volt kitéve. Le akarta tagadni^ s a jászói konvent beleegyezését kérte egy oly nyilatkozat kiadására, a mely szerint a letett könyv nem az övé, hanem egy Bauer vagy Paur nevű orvos végrendeletét foglalja magában. Ezt a nyilatkozatot azonban nem adta ki; rövid időn bekövetkezett halála pedig bevégezte az ügyet, mígnem most újra felbolygatta a „Hazánk" czikkirója. Hiszszük azonban, hogy eme felvilágosítások után elhallgat a csúnya gyanú s türelemmel fogja bevárni a nagy közönség a határidőül kitűzött 1918-at, a mikor ki fog tűnni, hogy mi is van abban a nevezetes „fekete könyv"-ben. * Az alkoholizmus ellen. A franczia kultuszminisz­ternek egy nemrég megjelent rendelete, mely az iskolai antialkoholisztikus oktatásra vonatkozik, kimondja, hogy az antialkoholisztikus oktatásra ugyanolyan súly helye­zendő, mint a grammatikára vagy az arithmetikára} S ezeken a szabályszerű órákon kivül valamennyi nyilvános tanintézet olvasmányok s közbeékelt előadások által is köteles előmozdítani ez oktatás ügyét. „Azok az áldozatok, melyeket a tanügy a hazára reá ró, haszta­lanok -volnának, ha egyszersmind nem küzdenénk az alkoholizmus ellen, a mely az általa utóiért individuumok bizonyos bukását s ivadékaik degeneráczióját vonja maga után. Elnépteleníti országunkat, hogy benépesítse a kórházakat, tébolydákat és fegyházakat. A hol az alko­holkonzum emelkedik, ott hanyatlik a katonai szolgálatra való képesség is. Nem elégséges konstansálnunk, hogy az alkoholfogyasztás terén első helyen állunk a nem­zetek között, hanem erélyesen szembe is kell szállanunk a vészszel" (Ev. E. I). * A holt-kéz vagyona Francziaországban. A franczia állam, nagy fájdalmára a pápának és az ultra­montanizmusnak, szekularizálni akarja a kongregácziók javait. Ebből az alkalomból összeszámítják a holt-kéz birtokait. A pénzügyminiszter jelentése szerint csupán a kongregácziók ingatlan vagyona 1100 millió frankot képvisel. Hogy azonban tényleg mily óriási vagyon van a holt-kéz birtokában, arra vonatkozólag Dumoulin a Revue de Revuesben a következő adatokat közli: 1625-ben a holt-kéz az állam összes vagyonának egyharmadrésze volt s évi jövedelme 75 millió frank; 1789-ben 2100 millió frank értékű volt a holt-kéz vagyona s 70 millió frank az évi jövedelme. Az újabb időben a következőleg állott a holt-kéz birtok : 1856-ban közel 7 ezer; 1859-ben 14,660; 1865-ben 17,342,1880-ban 46,520,1900-ban48,689 hektárnyi az a terület, a mely a kongregácziók birtoka volt s birtoka. Az érték pedig? 1880-ban 712,538,980 frank volt, 29.525,390 frank évi jövedelemmel, ma pedig a pénzügyminiszter szerint a föld-érték 1060,530,630 frank. Több egy milliárdnál. Óriási vagyon ez, de szük­ség is volt reá, most Francziaországban nem kevesebb, mint 1231 kongregáczió van, 30,000 férfi szerzetes tag­gal és 130,000 apáczával. Mily óriási elfecsérelt vagyon és mily temérdek ingyenélő csak egy országban is! * Statisztika a jezsuitákról. Abból az alkalomból, hogy a czentrumpárt a „szabad vallásgyakorlat" ürügye alatt vissza akarja csempészni Németerszágba a jezsui­tákat, Zöckler nyomán a következő statisztikát állítja össze a rendről, úgy a múltra, mint a jelenre vonatkozó­lag a Sárospataki Lapok: 1626-banvolt 15,493 jezsuita 803 rend-házban; 1759-ben 2259 személy tartozott a rendhez; 1838-ban, az ismét életre hívás után : 3067 jezsuita volt; 1844-ben: 4133; 1861-ben: 7144; 1876-ban: 9546. Ehhez a statisztikához mi csak azt fűzztik hozzá, hogy jó volna, ha csak ennyiből állana ez a veszedelmes fekete sereg. Lehet, hogy a coadjutores^spirituales és a professzusok csakugyan ennyien vannak, de ki tudná összeszámlálni a világi munkatársakat és azokat a papo­kat, a kiket ezek a maguk szellemében neveltek fel s tettek hűséges szolgáikká?! Az ő kezük alatt nő fel az újabb időben világszerte a papság, s bizony alig akad közte olyan, a ki lelkében nem jezsuita volna. GYÁSZROVAT. Vörös Károly váczi ref, lelkész, a pesti egyház­megye volt főjegyzője, hosszas betegeskedés után, élete 54-ik évében, folyó hó 8-án elhunyt. Nyugodjék békével. Justh Sámuel István szepes-sztrázsai ág. hitv. ev. lelkész, XIII szepes-városi főesperes f. hó január 4-én, életének 73-ik és főesperesi hivataloskodásának 6-dik évében elhunyt. Áldott legyen emlékezete. ADAKOZÁS. A dunamelléki ref. lelkészárvák szeretetháza javára Kontra János csúzai ref. lelkész 18 kor. 47 fillért küldött be. Petri Elek, egyházkerületi pénztárnok. Az Országos I'rotestáns Árvaházra Jóba József magyar-atádi ref. lelkész a Diós-pusztán tett látogatása alkalmával Bogyay lmréné úrnőt adományok gyűjtésére birta, a ki az ismerősei között az árváknak 72 koronát gyűjtött, a mely összeget Jóba lelkész Lapunk kiadó­hivatalához tényleg be is küldötte. Ez összeghez járultak:

Next

/
Thumbnails
Contents