Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

alkalmi imáját. A kollégium tanárkara és ifjúsága évenként kétszer tart ilyen deprekácziói ünnepélyt. Az elsőt a reformáczió emlékünnepén szokta évről-évre tartani. Az urvacsorát Liptai Lajos és ifj. Draskóczy Lajos ev. lelkészek szolgáltatták ki a kollégiumi kommunikánsoknak. Az országos ifjúsági tornaverseny ma és holnap tartatik meg Budapesten. A résztvevő vidéki ifjúság már a hét végén bevonult a fővárosba s egyes iskolákban szállásoltatott el. Reméljük, hogy iíjuságunk gazdag élvezetet szerez , a versenyeket végig szemlélő nagy közönségnek. s reméljük, hogy protestáns iskoláink újra kitesznek magokért. Legnagyobb örömünk azonban az volna, ha a jutalmul kitűzött zászlót a mi iskoláink valamelyike vinné haza diadallal. egyesület. A Nagypénteki Református Társaság f- 1901. évi május 24-én, pénteken, d. u. 3 órakor a II. Fazekas-téri ref. templomban Haypál Benő ref. lelkész és társasági alelnök által tartandó istentiszteleten megjelent és hálát adott Istennek a Társaságra árasztott áldásaiért. Az istentisztelet végeztével közgyűlést tartott, a melynek sorrendje ez volt : 1. Megnyitó beszéd Hegedűs Sándorné védő asszonytól. 2. Elnöki előterjesztés dr. Kiss Áron elnöktől. 3. Gondnoki tájékoztatás a Társaság anyagi ügyei felől. Takách László gondnoktól. 4. jelentés az Erzsébetház benső életéről Makay Lajos int. igazgatótól. 5. Intézeti ügyek. Költségvetés. A kertész állandósítása. Indítványok. A gyűlés lefolyásáról jövőre részletes tudósítást közlünk. A budapesti ref. ifjúsági egyesület választmánya f. hó 23-án ülést tartott Szilassy Aladár elnöklete alatt. Az ülés fontosabb tárgyai a következők voltak : Az egyesület által kitűzött pályatételre: Milyen szórakozások engedhetők meg a ker. ifjúsági egyesületekben? — három dolgozat érkezett be s közülök egy, a melynek írója a felbontott jeligés levél szerint Fleischer Gyula jogszigorló, a pályadíjra (2 drb 10 koronás arany) érdemesnek ítéltetett. A pályanyertes dolgozat az „Ébresztődben egész terjedelmében közöltetni fog. Csűrös István titkár jelentést tett az egyesület belső életéről, s örömmel vette tudomásul a választmány, hogy újabban sikerült kirándulások rendeztettek és az egyesület tagjaiból egy énekkar alakult. Az énekkar vezetésével a választmány Isoz Kálmánt, a kar megalakítóját bízta meg. Szintén örömmel értesült a választmány arról is, hogy az „Ébresztő" önerején is képes magát fentartani és az egyesületnek külön költségébe nem kerül. Elhatározták, hogy a közlönyt a jövő évre is fentartják és annak szerkesztésére továbbra is Csárös Istvánt kérték fel. Ugyanabban a házban, a hol most van az egyesületi helyiség, egy alkalmasabb lakás ajánltatván, a választmány felhatalmazta az elnököt annak kibérlésére, s egyszersmind elhatározta, hogy a helyiségbérlet fedezésére gyűjtést fog indítani. Végül melegen búcsúzott el a választmány elnökétől, Szilassy Aladártói, a ki folyó hó 25-én indult el amerikai hosszú útjára, vivén magával a bostoni ifjúsági egyesületi kongresszusra a budapesti ifjúsági egyesület üdvözlő levelét is. Isten vezérelje útján s hozza vissza szerencsésen ! Az eperjesi ev. theol. belmisszió egyesület e hó 15-ikén tartotta második vallásos estélyét. Kapi Gyula alkalmi bevezető („Hálájával hű szivemnek") és befejező (ClII. zsoltár) énekét az ő vezetése mellett a tanítóképző-intézet adta elő. Majd Csengey Gusztáv theológiai tanárnak „Az árnyék" ezimű alkalmi költeményét hű érzéssel és vonzó előadással neje szavalta el. Az 1604. évi XXII. törvényezikknek izgalmas, de rendkívül tartalmas történetét, a kellő tanulságokkal ellátva Gömöry János főgimn. tanár tollából Porkoláb Gyula olvasta fel. A hallgatóság épült és tanult sokat a lelkes felolvasásból. Végül Szaboleska Mihály „Magyar pap" cz. kedves költeményét Jeszenszky Gyula theológus szavalta el hatásosan. Az egyesület következő estélyein Csengey Gusztáv theol. és dr. Mikler Károly jogakad. tanár lesz a felolvasó. A theológusok vallásos estélyei iránt eléggé élénk a közönség érdeklődése. (Sz.) különfélék. * Római katholikus szoeziális kurzus. A mult évben tartott r. kath nagygyűlés megbízta a r. kath. körök országos szövetségét, hogy a szoeziális kérdés elméleti és gyakorlati megismertetése czéljából évenként szoeziális kurzust rendezzen. Az első ilyen kurzust folyó hó 20—22-én tartották Budapesten a római katholikus kör dísztermében A megbeszélt thémák a következők voltak: A szoeziális kérdés és a papság. Az agrárkérdés Magyarországon. A földművelő osztály védelme. A r kath. körök mint gazda-körök. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a falusi nép szolgálatában. A kisiparos-osztály helyzete és védelme. Az iparos ifjúság egyesületei. A munkás kérdés Magyarországon. Munkás védelem. Keresztény munkás-egyletek. Keresztény kharitász. Kharitativ működés a nagyvárosokban. A thémák előadói a r. kath. társadalom kiváló férfiai voltak. — íme a magyar r. kath. egyház felismeri a társadalmi kérdések megoldásába való beleszólás szükségességét és ezen a téren is igyekszik magát nélkülözhetetlennek felmutatni. Mi protestánsok vájjon mikor ébredünk annak tudatára, hogy életünk és hivatásunk nemcsak az adminisztráczióban határozódik, s hogy a szoeziális kérdések megoldása terén tulajdonképen nekünk kellene vezetnünk és nem a pápistaságnak?! * Nyilvános vita a fülbegyónás felett. Mantuában érdekes nyilvános vitatkozás folyt le nem régen, a mely szinte a reformáczió korabeli vitatkozásokat idézi fel emlékezetünkbe. Battista Rosa, a mantuai r. kath. szeminárium rektora a fülbegyónásról tartott egyházi beszédet, s e miatt Giudici, az evangélikus lelkész nyilvános vitatkozásra hívta ki a fülbegyónás kérdése felett. A rektor, miután egyházi felsőségei engedélyét