Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-19 / 20. szám

felfogással. Nem rendszeres dogmatikai munka ez, hanem igazi empirikus összefoglalása az élő keresztyén hit főbb tételeinek ; rendszerbe foglalása azon tanoknak, a melyeket a szószékről is hirdetnünk kell, nem ködfátyolszerű elmosódással, hanem dogmatikai határozottsággal. Ezeket a lelkébe felszívódott és ott határozott alakot öltött tanokat, Krisztusról, helyettes elégtételről, megigazulásról, megszentelődésről, egyházról, a kegyelmi eszközökről, feltámadásról, örök életről tárja elénk ez a költőpap, írói nevén Jan Maclaren, tetszetős, élvezhető formában. Ez a kitűnő lelkész nemcsak mint egyházi író, hanem mint egyik legnépszerűbb elbeszélő is szolgálja az egyházat. Hisz az egyháznak nagyon is kell méltányolni azokat, kik a szépirodalom útján terjesztik a keresztyénség örökéletű eszméit. Mert hiszen, a kik Isten igéjét, a mint azt a szószékről hirdetjük, Ízetlennek találják, még azok lelkületéhez is esetleg hozzáférhet a múzsa választott kegyencze. Angliában egy egész iskola szolgálja a keresztyénség szent ügyét könnyed tollával. Az ú. n. angol és skót idyllisták: Barrie, Jan Maclaren, Lyall, Dawson, Croker stb. ez irány legkiválóbb képviselői. A London és más füstös, ködös nagy városokban élo közönség mohón kap e könyvek után, melyekből az angol és skót falusi élet részben már eltűnt fénye és bája árad feléje. Gondolom olyan benyomást tesznek az angol olvasó közönségre az ilyen, a falusi egyházias életből merített elbeszélések, mint a minőt mi érzünk, ha kezünkbe veszsziik a mi kedves, de fájdalom csak egy „Baksaynkaf. Kevesebb predikácziós könyvet és több Baksayt, Szabolcskát! Persze a túlságig vivés e téren is ízetlenné lesz. Egy amerikai lelkész, Sheldon új, rendszert honosított meg az igehirdetés terén. Hetenként csak egy predikácziót mond, de vasárnap esténként ilyen vallásos beszélyekkel traktálja híveit, Ezek egy része könyvalakban is megjelent „ín His Steps" — az 0 nyomán — czím alatt, és e számtalan kiadást ért elbeszélések, bár bizarr és szocziálista eszmékkel vannak átszőve, mégis megkapó alakban buzdítanak az intenzivebb keresztyén életre és Krisztus feltétlen követésére. Érdekes, mélyhatású író a néhány év előtt feltűnt Coulson Kernahan is. „God and the art", „The child, the wise man and the devil" különös czímű, tárgyú és tárgyalási!, némileg Tolstoira emlékeztető munkáiban hirdeti ez a fiatal író az Isten és Krisztus nélküli élet sivár haszontalanságát. Az angol keresztyén ifjúsági írók száma egész légió. Hiszen nem is lehet magasztosabb czélja írónak, mint foglyul ejteni az ifjúság szivét, nemcsak a haza, hanem az egyház, vagy jobban mondva a Krisztus iránti szeretet és törhetlen hűség részére. E sok ifjúsági író közül különösen kitűnik Frank Bulién, az új Defoe, mint őt most nevezik. Egy „self made man" ez, mintáz angol mondja. Mint kifutó egy mosóintézetben töltötte keserves gyermekkorát; innen nagybátyja, egy durva tengerész útján hajóra került. Husz éven átjárta kisebbnagyobb hajókon, ezer veszély között a világtengereket. Ez az egyszerű tengerész bámulatos mestere a tollnak. Szinte hihetetlen, honnan vette, kitől tanulta azt a szép, erőteljes nyelvezetet, melylyel a „Krisztussal a tengeren" czímű munkájában kalandiait, a tengerész élet örömeit és szenvedéseit leírja. Leírja e könyvében, mily sok gúnyt kellett elszenvednie erős hitéért, mely pedig neki oly sok szenvedés és nélkülözés elviselésében erőt adott. Bizony a tanulatlanokon és gyengéken mutogatja meg Isten sokszor az ő bölcseségét és hatalmát. Még egy szót az angol írónőkről. Csodálatos mily nagy ezek száma. És ha második George Elliot és Charlotte Bronte nincs is a most élők között, mégis a vallásos problémákat is fejtegető ilyen írónők, mint Mrs. Wood, Corelli, Annié Swanstb. előkelő helyet foglalnak el az angol irodalomban. Ez utóbbi szerkesztője a kitűnő „Woman at home" — a női otthon — czímű folyóiratnak. Ezen elterjedt lap példányképe a jól szerkesztett evangéliumi szellemű női hírlapnak. De, és ez utánzásra méltó dolog, több előkelő egyházi lap is ad teret egy-egy iigyes írónőnek, ki a nőknek szóló rovatban csevegi el az őket közelebbről érdeklő hasznos és épületes mondanivalókat. B. Pap István. irodalom. ** „A szarkaláb" ós a „havasi rózsa" magyarázata. írta és a „Sárospataki Református Nőegylet" második nyilvános ünnepélyén 1901 márcz. 10-én felolvasta Tóth Pál, a miskolczi felsőbb leányiskola igazgatója. Kiadja a sárospataki ref. nőegylet. 24 lap, ára 20 fillér. — Ez a szépen, lendületesen írott füzet Tompa két virágregéjének sikerült magyarázata. A szarkalát) az állhatatlanságnak, a csapodárságnak, a ledérségnek hű képmása. A havasi rózsában egy független, eszményi lélek van fölmutatva, a kinek sorsa mostohának látszik a körülményekkel könnyen megalkuvó emberek előtt, de a kinek otthonjához való törhetlen ragaszkodásában az eszményi hazaszeretetet dicsőíti Tompa. A költői színezéssel és ethikai reileksziókkal teljes felolvasás érdekes olvasmány, de a vallásosság és egyháziasság ügyén keveset lendít. Már pedig a sárospataki ref. nőegylet, úgy tudtuk, a református hitbuzgóság élesztésének áll a szolgálatában. (F.) ** Az „Erdélyi Protestáns Lap" szerkesztésével a kerület igazgató-tanácsa Nagy Károly theológiai akadémiai tanárt, a lap eddigi ideiglenes szerkesztőjét bízta meg. ** A kérdezett énekeskönyv ügyében következő felvilágosítást kaptunk : Az egyházi áhitatosságra szánt énekes könyv czime: Bádjadt lelkeket élesztgető csendes muzsika, azaz néhány kegyes ének. Készítette Ecsedi Miklós makói prédikátor. Debreczenben nyomatott Kutasi Imre könyvnyomdájában 1894. Az én példányom 50 ének mindössze. Én Makón, egy piaczon áruló könyvkötőnél vettem. Makón nagyon használt énekek. Ssalay József, lelkész. ** Aranyos köd a czíme Gaal Mózes legújabb könyvének. Az író édes anyjára, gyermekkorára vonatkozó emlékeit meséli el apró, megkapó, hol könyekre fakasztó, hol mosolyra keltő történetek keretében. A szegénység, gond és örök reménység szürke világára a visszaemlékezésnek aranyos köde borul; ezen át nézi Gaal Mózes a multat. Szépnek látja és visszakívánná újra. Nincs ezekben a történetekben semmi mesterkéltség • igazság és melegség ömlik el rajtok. Őszinte vallomástétel, melyből az édes anya képe szelíd, nemes vonások-40*