Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-12 / 19. szám

zárták be a szép és kedves összejövetelt, melyről mindnyájan lelki épüléssel távoztak el. A „Tabitha" protestáns jótékony nőegylet folyó hó 8-án a Deák-téri ev. főgimnázium nagytermében tartotta ez évi rendes közgyűlését Tisza Kálmánné védnök és Haberern Jonathánné elnök vezetése mellett. Tisza Kálmánné rövid üdvözlő beszéddel nyitotta meg az ülést, mire Ürményi Ilona másodtitkár előterjesztette évi jelentését, melyből kitűnik, hogy az egyesület vagyona az elmúlt évben 21,164 koronával szaporodott, az államsorsjátékok után kapott százalékból és egyesek adományaiból. Az egylet sokat segélyezett az elmúlt esztendőben is, de — mint a jelentés megjegyzi — az óriási nyomorban a segélyezésnek alig lehetett látszata. Mikola Sándor pénztáros jelentése szerint a bevétel a mult évben 29,080 kor. 88 fillért tett ki, 7953 korona 55 fillérrel szemben. A vagyon: 82,918 korona, mely a Magyar Leszámítoló banknál van elhelyezve. A választmányba beválasztották özvegy Hanzély Lászlónét, mire az ülés véget ért. v különfélék. * Az egyesült skót szabad egyház Edinburgban május 21-ikétől 31-ikéig tartja meg egyetemes nagygyűlését (General Assembly). A gyűlési képviselők, lelkészek és presbiterek száma, a kiknek ülése s szavazata van ezen a nagygyűlésen, 1120. A nagygyűlésre dr. Moody András budapesti skót lelkész úr is elutazik a jövő héten és részt vesz a gyűlésen. Isten áldása kisérje a gyűlés tanácskozásait! * A jezsuiták aknamunkája. Ily czím alatt leplezte le az „Egyetértés" a budapesti egyetemen folyó zavargásokat és mutatta ki, hogy azoknak titkos intézői nem mások, mint a jezsuiták. A nevezett lap ez alkalomból szokatlan erős hangon ír a jezsuiták ellen és a leghatározottabban kijelenti, hogy Magyarországon semmi törvényes létjogosultságuk nincs, sőt ellenkezőleg, az ország törvényei ellenére élnek hazánkban. Meglep bennünket az Egyetértés ez eljárása; mert bátorság kell ahhoz, hogy egy politikai lap ma, a mikor egyházi, társadalmi és állami téren mindenütt ajezsuiták által vezetetett klerikalizmus dominál, olyan kijelentéseket tegyen, hogy a jezsuitákra nézve még mindig érvényben van Mária Terézia kitiltó rendelete. Kijelenti továbbá az Egyetértés, hogy résen lesz és figyelemmel fogja kisérni e szent (?) férfiak működését és tudni fogja a módját, hogy ártalmatlanná tegye őket. Mi pedig azt teszszük hozzá, hogyha az Egyetértés meg van győződve a felől, hogy a jezsuitáknak semmi helyök sincs Magyarországon és visszaélnek a vendégjoggal; ne csak Ígérgesse a velők szemben gyakorlaudó szigorú eljárást, hanem egyenesen követelje alkalmazását ellenök. * Nyilt levél nagyt. Szöts Farkas ev. ref. theol. tanár és szerkesztő úrhoz. Nagytiszteletű szerkesztő úr! A vértesaljai ev. ref. egyházmegyében levő biai ev. reí. lelkészi állás 1900. jún. 10-én megürülvén, arra a hívek többsége alólirottat november 11-én megválasztotta. Mint annyi sok helyen, itt is a kisebbség a választást megfelebbezte. Az esperes úr, a helyett, hogy elnöktársával egyetértőleg a záróra meg nem tartása miatt a választást megsemmisítve új választást rendelt volna el 2—3 hét alatt, a felebbezésben foglalt panaszok megvizsgálását 1901 márczius 28-ig elhalasztotta. Ekkor alaki hiba miatt megsemmisíttetett a választás s az új választás, e hó május 5-re kitüzetett, Azt lehetett gondolni, hogy az oly sokáig húzódó választási izgalmak végre megszűnnek, a mi a gyülekezetre oly áldásos is lett volna. Azonban május 1-én megjött az esperes úr újabb intézkedése, mely szerint tudatja, hogy közbejött akadályok miatt a választás bizonytalan időre elhalasztatott. A közbejött akadály pedig nem más, minthogy a más helyre megválasztott eddigi lelkész még nem mehetett el Biáról, az oda helyezett h. lelkész pedig, a kinek feladata volna a kisebbséget befolyásával többséggé alakítani, még nem érkezett meg. Kérdem azért Nt. szerkesztő urat, lehet-e a törvény világos rendelete eltenére bizonytalan időre halasztani el az újabb választás határidejét, mely már ki volt tűzve ? Lehet-e, szabad-e a gyülekezetet a végnélküli küzdelemnek kitenni, holott a törvény rendeletének végrehajtása békét hozna a zaklatott kedélyeknek? Lehet-e, s hol ezen törvénytelen eljárást helyre hozni? Becses válaszát elvárva, mély tisztelettel maradok a Nagyt. szerkesztő úrnak K.-K.-Félegyháza, 1901. május 6-án. alázatos szolgája Barkász Eálnwn, evang. ref. helyettes lelkész. * Erre a nyilt levélre érdemleges választ nem adhatok. Hogy azt tehessem, behatólag kellene ismernem az ügyet és nem csupán az ügyben közvetlenül érdekelt levélíró előadásából, a mely lehet, hogy nem is eléggé tárgyilagos. Az a kifejezése pl., hogy a „h. lelkésznek az volna a feladata", hogy „a kisebbséget befolyásával többségé" alakítsa : határozattan irányzatos, sőt gyanúsító. — Adolog érdeméből én csak annyit tudok, hogy a biai lelkész választás határidejét az illetékes hatóság az egyház érdekéből halasztotta el. A dolgok új fordulata kilátást nyújt arra, hogy az egymással csaknem késhegyre ment két párt egy harmadik jelölt megválasztásával maga szeretné az annyira óhajtandó egyházi békét helyreállítani. Ugy hallom, hogy ezt az üdvös törekvést a felsőség is támogatja. Nézetem szerint ezt helyesen teszi; de a kik ez ellen fondorkodnak, azok bizonyára nem helyesen cselekesznek. — Szerkesztő. adakozás. A Nagy-Enyeden állítandó Bethlen-szobor alapja javára újabban 1901 ápril 20-ig a következő protestáns egyházak, egyházi személyek és iskolák adakoztak: Az alsó-borsodi ev. ref. egyházmegye gyűjtése 432 korona 95 fillér. A Bethlen-koll. ifj. 1901. márcziusi diákestély jövedelme 375 kor. A kecskeméti ev. ref. főgimn. ifj. és tanári kara 100 korona. A hódmezővásárhelyi ev. ref. főgimn. ifj. és tanári kara 60 kor. Csécsi Miklós ev. ref. lelkész, Makó 55 kor. 20 f. A szathmári ev. ref. főgimn. és tanári kara 45 kor. 2 f. A békéscsabai ág. ev. főgimn. ifj. és tanári kara 42 kor. 19 f. Zayzon János ev. ref.