Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-12 / 19. szám

tott új hazánk földjén. A harmadik, Toledo városában szintén tervezés alatt van. A negyedik Johnstown-ban, Pennsylvania egyik csinos városában, talán még ez év folyamán tető alá kerül. Szegény emberek, kiknek öszszes gazdagságuk munkabíró két karjuk és népes családjuk, 50—100 forintjával adakoznak önként, jó szivök sugallatából Istennek dicsőségére. Virág István trentoni kollegám közölte nemrég az amerikai lapokban, hogy egyik híve 250 forintot adott által neki egyik prédikácziója után a templomadósság törlesztésére. S nekem is vannak híveim, kik mindent összeszámítva évenként 100—100 forintot adakoznak a templom fentartására, — a nélkül hogy valaki menne hozzájok ez összeget behajtani. És ezek nem sporadikus, hanem éveken által szakadatlan folytonosságban ismétlődő örvendetes és felemelő jelenségek. Amerikai egyházaink kétségkívül a legszebb reményekkel biztató jövőnek néznek elé, akár belső, akár külső ügyeit tekintsük is a gyülekezeti életnek. * * Csámffordy Ferenez, johnstowni lelkésztársunk, ki kezdetben mint utazó misszionárius volt alkalmazva, benyújtotta a misszió-hatóság elé lemondását, miután három esztendeig szép sikerrel munkálkodott az amerikai magyar misszió terén. Exponált és fontos helyének, a johnstowni missziónak betöltése méltán okoz gondot felettes hatóságainknak. Minket, többi magyar misszionáriusokat is közelről érint és természetesen nagyon érdekel, ki lesz az ő utódja ? Csak agilis és Isten országa szent ügyéért igazán hevülni tudó ifjú lelkipásztor lehet alkalmas helye betöltésére. Számos levelet kapok (s bizonynyal kapnak ilyeneket többi lelkésztársaim is), melyekben a hazai állapotokkal elégedetlen vagy épen a törvényekkel összeütközésbe jutott kollegák, burkoltan vagy nyíltan kifejezésre juttatják, hogy ők az amerikai magyar missziói állomásokat gondolják olyan alkalmaztatásnak, hova, mint utolsó menedékhelyre, elvonulhatnak. A kik ilyen szándékkal pályáznak, magokat és a reájok bizalommal várakozó, jobb sorsot érdemlő gyülekezeteket csalják meg. Ide Amerikába csak a legkiválóbb egyéneket kellene küldeni ; mert tapasztalatlan s bölcseség és megfontoltság híjján levő individuumok nem hogy építeni tudnának az amerikai különleges viszonyok között; de teljes biztonsággal meglehet jósolni, hogy lerombolják még azt is, a mit elődeik nagy fáradsággal építettek. Nemcsak Csámffordy kollegánk megüresedő helye, hanem egy nemrég alakult új missziói állomás is, a phoenixvillei, Pennsylvaniában, betöltésre vár. Nincs róla még tudomásom, hogy a missziói tanács milyen utat választott arra nézve, hogy e két lelkészség részére az alkalmas erőket megnyerje. Azt gondolom, — s ez volna a leghelyesebb, — hogy ezúttal is Nt. Moody A. és Nt. Balogh Ferenez urak tanácsát fogja kikérni. S ez esetben a lelkészekre váró két egyház, s mi is teljesen meg lehetünk nyugodva, hogy a legmegfelelőbb erőket fogjuk kapni. Érdekesnek, sőt szükségesnek tartom még ide iktatni a missziói tanács mostani gyűléséből a következő határozatokat : „Gonddal és óvatossággal fogunk eljárni a szükséges két magyar misszionárius kihívásnál. Voltak eddig magyar misszionáriusaink, kiknek a papi funkcziók érvényes végezhetésére feljogosító okmányaik és felettes hatóságaiktól elbocsátó leveleik nem voltak egészen rendben. Ezután csak olyan misszionáriusokat alkalmazunk, a kiknek oda haza jó hírnevük volt, s erről alkalmas módon magunknak meggyőződést szerezhettünk." * " * Két gyülekezetünk, a pittsburgi és newyorki foglalkoznak mostan nagyobb szabású templomaik felépítésével. Pittsburgban talán már 10 év óta van ugyan magyar ref. templom, de a viszonyok sajátos alakulása folytán egészen alkalmatlan helyre jutott, s a nélkül is rég idő óta szűknek bizonyult a folyton szaporodó pittsburgi és környéki magyar reformátusság befogadására. Mint hallom, most gyönyörű templomot fognak ez év folyamán Konyha Pál kollegánk bölcs vezetése mellett építeni. A pénzt teljesen a hívek buzgó áldozatkészsége fogja összehozni. Sokkal nehezebb helyzetben vannak e tekintetben a newyorkiak, kik valószínűleg még egy pár évig várni lesznek kénytelenek, míg hozzáfoghatnak a dicső munkához. Nem annyira az építés költségei, mint inkább a megfelelő hely mesés drágasága a legnagyobb akadály tervök megvalósításánál. De semmi kétség nincs a felől, hogy hamarább vagy később a newyorki derék reformátusok is megépítik maguk között Isten dicsőségének hajlékát. Chicago Ills. 8504 Superior ave Harsányi Sándor. ev. reform, missziói lelkész. irodalom. ** A Heidelbergi Káté. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület megbízásából fordította és sajtó alá rendezte Erdős József, a theológia doktora és professzora. A II-ik kiadás, ára kötve 1 korona. — Elismerésre méltó munkát végzett a tiszántúli ev. ref. egyházkerület azzal, hogy a Heidelbergi Kátét, anyaszentegyházunknak ezt a népszerű hitvallási könyvét gondos fordításban és csinos alakban ismét kiadta. Napjainkban, a mikor a reformátusság egy része már ébredezik, de bibliai és hittani járatlansága miatt egyházilag ingadozik, a biblia mellett első sorban a hitvallási iratok vagy szimbolikus könyvek vannak hivatva, hogy az ébredező vallás-erkölcsi szellemet termékenyítsék, irányítsák és szilárdítsák. A hittudat erősbítésére irányuló munkásságban fontos szerepe