Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-28 / 17. szám

leirat után sem egyez meg teljesen a ker. egyházak jogegyenlőségét és egymás közötti viszonyait biztosító törvények, alapelveivel és szellemével ; — tekintve azon­ban azt, hogy a vall. és közokt. miniszter űr az „erdé­lyi püspök"-i czím kötelező használatára vonatkozó rendeletét megváltoztatta és kijelentette, hogy az erdé­lyi római kath. püspök czím használata törvényes és jogos és a hatóságok által is épúgy alkalmazásba vehető; továbbá, miután kijelentette azt is, hogy az „erdélyi püspök" czím megengedett használata a vallásegyenlő­séget, a többi egyházak törvényes paritását és püspö­keiknek törvényes állását semmi tekintetben nem érinti; miután semmi nemű tény nem jelentetett, mely a két czím alternatív használatának megengedéséből oly követ­keztetést tanúsítana, mely a többi egyházak törvényes állását, egyenló'ségét, jogát sérelmesen érintené: további külön lépések mellőzésével a miniszteri leiratot ezúttal tudomásul veszi". A negyedik nap ülését a kisebb fontosságúaknak minősített ügyek töltötték ki. A gyűlési tagok száma is erősen megcsappant már ekkor, pedig ezek között a kisebb fontosságú ügyek közt is volt egynéhány, amelyet méltán főfontosságúnak lehetett volna tekinteni. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után Molnár Béla referálta a közjogi bizottság némely jelen­téseit, a melyek közt a fontosabbak a következők voltak : Az erdélyi és a dunamelléki kerületek mint vallás­sérelmi iigyet terjesztették fel azt a szomorú tényt, hogy némely apáczazárdák lehetetlenné teszik az iskoláikba felvett református növendékek vallásoktatását, a meny­nyiben sem a ref. hitoktatót nem engedik be, sem pedig a ref. növendékeket nem bocsátják ki hitoktatásra. A konventnek pár év előtt épen ily tárgyban tett felterjesz­tésére a kultuszminiszter rendeletet bocsátott ugyan ki a r. kath. püspökökhöz, a melyben őket a törvény megtar­tására utasította ; de az eredmény mutatja, hogy a ma­gyar kormány vagy képtelen, vagy nem is nagyon törekszik rendelkezései végrehajtására. A konvent elhatá­rozta, hogy újból felír a kultuszminiszterhez a törvény érvényesítése tárgyában. A miniszter majd újra rende­letet bocsát ki ; egyébként pedig marad minden a régi­ben, mert hiába, a pápista ultramontánizmus oly hatalom Magvarországon, a melylyel nem mert szembe szállni a miniszteri széken sem Tisza, sem Bánff'y, még kevésbbé pedig a mostani kormány. Életbevágó fontosságú lett volna a kerületek ház­tartási egyensúlyának helyreállítására szükséges állam­segély kérdése is ; úgy látszik azonban, hogy sem a kerületek, sem a konvent nem ítélik azt ilyennek. A konvent már tavaly elrendelte, hogy a kerületek mutassák ki e tekintetben való szükségeiket, azonban azt csak a dunántúli, a dunamelléki és az erdélyi kerületek tették meg, illetve, csak ez a három kerü­let terjesztette fel kimutatását a konventre. így hát a kérdésben határozni nem lehetett; megbízatott azon­ban a közjogi bizottság, — hogy a kimutatásokat és az esetleg szükséges felvilágosításokat bekérve a kerületektől, a jövő konventre tegyen jelentést. — Iga­zán nem értjük a dolgot. Minden kerület jajgat, sopán­kodik, hogy szükségleteit a maga erején nem tudja viselni, és mégsem igyekeznek rajta, hogy magokon segítsenek. Vagy talán az a circumspectusos politika dolgozik itt is, a minek gróf Degenfeld József volt a szószólója, hogy miután megnyertük a kongruát, ne zak­lassuk újra a kormányt újabb segedelemért ? ! Hogy azonban a viselhetetlen terhek miatt százak és ezrek hagyják el egyházunkat, azt nem látják, vagy nem tart­ják veszedelmesnek a circumspectusos egyházpolitika képviselői ? ! E circumspectusos egyházpolitika szerint határoz­tak a felső-borsodi egyházmegyének a tiszáninneni kerület által pártolólag felterjesztett amaz indítványa felett is. hogy intéztessék felirat a néppárti ultramontán türelmet­lenséggel és hadüzenettel szemben. A bizottság elfoga­dott javaslata szerint a konvent elismerte ugyan, hogy némely pápista gyűléseken történtek e tekintetben saj­nálatos kijelentések ; de bízik a magyar nemzet és a közvélemény stb. stb. liberális szellemében ... és nem látja seminemű orvoslás kérés szükséges voltát. Ilyen egyházpolitikai irányzat mellett még meg­lepő, hogy a konvent a kormányhoz felírásra merte magát elhatározni annak a sérelemnek az orvoslására, hogy a bábák, eskiijökhöz képest a ref. haldokló gyer­mekeket is megkeresztelik. É tárgyban feliratot fog intézni a kormányhoz és kérni fogja a bábák esküjének olyatén megváltoztatását, hogy az semmi olyanra ne kötelezze őket, a mi dogmatikai tekintetben bármely egyházra nézve is sérelmes volna. Egyik legfontosabb és az egyetemes egyházat leg­égetőbben érdeklő ügye lett volna a konventnek a mái­két év óta húzódó adóreform kérdésének megoldása, vagy legalább is ennek olyan előkészítése, hogy a zsinat benne határozhasson. Nagy indolencziánk mellett azon­ban kerületeink csak olyan semmit mondó véleményeket terjesztettek fel e tárgyban, hogy a konvent csak annyit határozhatott, hogy a kerületektől concret javaslatok kérendők és majd a jövő ülésre tegyen az adóügyi bizottság javaslatot. Ha így halad legéletbevágóbb kérdé­seink előkészítése, akkor igaza van Tisza Kálmánnak, hogy a zsinat összehívásával nem késtünk el; de akkor elég korán lesz annak az összehívása még tiz esztendő múlva is. Hanem hogy az idő alatt mivé lesznek az adó­terhek alatt összeroskadni készülő és az azokat viselni nem akaró gyülekezeteink? — azt csak a jó Isten tudja. Szóba került a tiszáninneni kerület felterjesztése alapján a prot. sajtóügyi iroda szervezésének kérdése is. De épen csak hogy szóba került, s azután egyszerűen lekerült a napirendről, mint szükségtelennek és meg­valósíthatatlannak ítélt valami. A jogakadémiák és tanítóképezdék felhivattak, hogy az állam által kidolgozandó tantervjavaslatokra nézve terjeszszék be véleményeiket; ugyancsak felhivat­tak erre a tanítóképezdék a képesítő vizsgálati szabályzat javaslata tekintetében. Tudomásul vévén a konvent a népiskolákról, tanító­képezdékről felsőbb leányiskolákról s a theol. akadé­miákról szóló bizottsági jelentéseket, — az egyetemi prot. theol. fakultás és a theol. tanároknak az országos tanári nyugdíjintézetbe felvétetése kérdései kerültek tár­gyalás alá. Azaz. hogy kerültek volna, ha a kerületek beadták volna véleményeiket. Az egyetemi prot. theol. fakultás kérdésében azonban csak az erdélyi egyház­kerület terjesztvén fel részletes véleményt, — nagy örömére sokaknak, az ügy újra egy évre elodázódott, bevárandóknak ítéltetvén a kerületek véleményei. A theol. tanároknak az orsz. tanári nyugdíjintézetbe bevé­tele tárgyában tett felterjesztésre a miniszter még nem válaszolván, a válasz megsürgetése határoztatott el. A tanügyi bizottság előterjesztvén javaslatát az az egyháztörténeti szemléltető képek ügyében, felhatal­maztatott, hogy valamely műintézettel kössön egyességet azok kiadása tárgyában, úgy azonban, hogy az egyesség csak a konvent által elfogadva válik érvényessé. 3 4

Next

/
Thumbnails
Contents