Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-28 / 17. szám

leirat után sem egyez meg teljesen a ker. egyházak jogegyenlőségét és egymás közötti viszonyait biztosító törvények, alapelveivel és szellemével ; — tekintve azonban azt, hogy a vall. és közokt. miniszter űr az „erdélyi püspök"-i czím kötelező használatára vonatkozó rendeletét megváltoztatta és kijelentette, hogy az erdélyi római kath. püspök czím használata törvényes és jogos és a hatóságok által is épúgy alkalmazásba vehető; továbbá, miután kijelentette azt is, hogy az „erdélyi püspök" czím megengedett használata a vallásegyenlőséget, a többi egyházak törvényes paritását és püspökeiknek törvényes állását semmi tekintetben nem érinti; miután semmi nemű tény nem jelentetett, mely a két czím alternatív használatának megengedéséből oly következtetést tanúsítana, mely a többi egyházak törvényes állását, egyenló'ségét, jogát sérelmesen érintené: további külön lépések mellőzésével a miniszteri leiratot ezúttal tudomásul veszi". A negyedik nap ülését a kisebb fontosságúaknak minősített ügyek töltötték ki. A gyűlési tagok száma is erősen megcsappant már ekkor, pedig ezek között a kisebb fontosságú ügyek közt is volt egynéhány, amelyet méltán főfontosságúnak lehetett volna tekinteni. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után Molnár Béla referálta a közjogi bizottság némely jelentéseit, a melyek közt a fontosabbak a következők voltak : Az erdélyi és a dunamelléki kerületek mint vallássérelmi iigyet terjesztették fel azt a szomorú tényt, hogy némely apáczazárdák lehetetlenné teszik az iskoláikba felvett református növendékek vallásoktatását, a menynyiben sem a ref. hitoktatót nem engedik be, sem pedig a ref. növendékeket nem bocsátják ki hitoktatásra. A konventnek pár év előtt épen ily tárgyban tett felterjesztésére a kultuszminiszter rendeletet bocsátott ugyan ki a r. kath. püspökökhöz, a melyben őket a törvény megtartására utasította ; de az eredmény mutatja, hogy a magyar kormány vagy képtelen, vagy nem is nagyon törekszik rendelkezései végrehajtására. A konvent elhatározta, hogy újból felír a kultuszminiszterhez a törvény érvényesítése tárgyában. A miniszter majd újra rendeletet bocsát ki ; egyébként pedig marad minden a régiben, mert hiába, a pápista ultramontánizmus oly hatalom Magvarországon, a melylyel nem mert szembe szállni a miniszteri széken sem Tisza, sem Bánff'y, még kevésbbé pedig a mostani kormány. Életbevágó fontosságú lett volna a kerületek háztartási egyensúlyának helyreállítására szükséges államsegély kérdése is ; úgy látszik azonban, hogy sem a kerületek, sem a konvent nem ítélik azt ilyennek. A konvent már tavaly elrendelte, hogy a kerületek mutassák ki e tekintetben való szükségeiket, azonban azt csak a dunántúli, a dunamelléki és az erdélyi kerületek tették meg, illetve, csak ez a három kerület terjesztette fel kimutatását a konventre. így hát a kérdésben határozni nem lehetett; megbízatott azonban a közjogi bizottság, — hogy a kimutatásokat és az esetleg szükséges felvilágosításokat bekérve a kerületektől, a jövő konventre tegyen jelentést. — Igazán nem értjük a dolgot. Minden kerület jajgat, sopánkodik, hogy szükségleteit a maga erején nem tudja viselni, és mégsem igyekeznek rajta, hogy magokon segítsenek. Vagy talán az a circumspectusos politika dolgozik itt is, a minek gróf Degenfeld József volt a szószólója, hogy miután megnyertük a kongruát, ne zaklassuk újra a kormányt újabb segedelemért ? ! Hogy azonban a viselhetetlen terhek miatt százak és ezrek hagyják el egyházunkat, azt nem látják, vagy nem tartják veszedelmesnek a circumspectusos egyházpolitika képviselői ? ! E circumspectusos egyházpolitika szerint határoztak a felső-borsodi egyházmegyének a tiszáninneni kerület által pártolólag felterjesztett amaz indítványa felett is. hogy intéztessék felirat a néppárti ultramontán türelmetlenséggel és hadüzenettel szemben. A bizottság elfogadott javaslata szerint a konvent elismerte ugyan, hogy némely pápista gyűléseken történtek e tekintetben sajnálatos kijelentések ; de bízik a magyar nemzet és a közvélemény stb. stb. liberális szellemében ... és nem látja seminemű orvoslás kérés szükséges voltát. Ilyen egyházpolitikai irányzat mellett még meglepő, hogy a konvent a kormányhoz felírásra merte magát elhatározni annak a sérelemnek az orvoslására, hogy a bábák, eskiijökhöz képest a ref. haldokló gyermekeket is megkeresztelik. É tárgyban feliratot fog intézni a kormányhoz és kérni fogja a bábák esküjének olyatén megváltoztatását, hogy az semmi olyanra ne kötelezze őket, a mi dogmatikai tekintetben bármely egyházra nézve is sérelmes volna. Egyik legfontosabb és az egyetemes egyházat legégetőbben érdeklő ügye lett volna a konventnek a máikét év óta húzódó adóreform kérdésének megoldása, vagy legalább is ennek olyan előkészítése, hogy a zsinat benne határozhasson. Nagy indolencziánk mellett azonban kerületeink csak olyan semmit mondó véleményeket terjesztettek fel e tárgyban, hogy a konvent csak annyit határozhatott, hogy a kerületektől concret javaslatok kérendők és majd a jövő ülésre tegyen az adóügyi bizottság javaslatot. Ha így halad legéletbevágóbb kérdéseink előkészítése, akkor igaza van Tisza Kálmánnak, hogy a zsinat összehívásával nem késtünk el; de akkor elég korán lesz annak az összehívása még tiz esztendő múlva is. Hanem hogy az idő alatt mivé lesznek az adóterhek alatt összeroskadni készülő és az azokat viselni nem akaró gyülekezeteink? — azt csak a jó Isten tudja. Szóba került a tiszáninneni kerület felterjesztése alapján a prot. sajtóügyi iroda szervezésének kérdése is. De épen csak hogy szóba került, s azután egyszerűen lekerült a napirendről, mint szükségtelennek és megvalósíthatatlannak ítélt valami. A jogakadémiák és tanítóképezdék felhivattak, hogy az állam által kidolgozandó tantervjavaslatokra nézve terjeszszék be véleményeiket; ugyancsak felhivattak erre a tanítóképezdék a képesítő vizsgálati szabályzat javaslata tekintetében. Tudomásul vévén a konvent a népiskolákról, tanítóképezdékről felsőbb leányiskolákról s a theol. akadémiákról szóló bizottsági jelentéseket, — az egyetemi prot. theol. fakultás és a theol. tanároknak az országos tanári nyugdíjintézetbe felvétetése kérdései kerültek tárgyalás alá. Azaz. hogy kerültek volna, ha a kerületek beadták volna véleményeiket. Az egyetemi prot. theol. fakultás kérdésében azonban csak az erdélyi egyházkerület terjesztvén fel részletes véleményt, — nagy örömére sokaknak, az ügy újra egy évre elodázódott, bevárandóknak ítéltetvén a kerületek véleményei. A theol. tanároknak az orsz. tanári nyugdíjintézetbe bevétele tárgyában tett felterjesztésre a miniszter még nem válaszolván, a válasz megsürgetése határoztatott el. A tanügyi bizottság előterjesztvén javaslatát az az egyháztörténeti szemléltető képek ügyében, felhatalmaztatott, hogy valamely műintézettel kössön egyességet azok kiadása tárgyában, úgy azonban, hogy az egyesség csak a konvent által elfogadva válik érvényessé. 3 4