Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-14 / 15. szám

nyolta ugyan az értekezlet, de részint azért, mert komplikált, részint pedig, mivel az egyházmegyének már van e tekintetben intézkedése, annak életbeléptetését nem tartotta szükségesnek. — Az egyházközségi fegyelmi szabályzatra nézve az lett az értekezlet határozata, hogy az jelen formájában életbe nem léptethető. Az értekezlet csak az evangéliumban lefektetett elvek szerint tartja helyesnek az egyházközségi fegyelmet, ez a szabályzat pedig, némely rendelkezéseiben túlmegy azokon és mindenféle káros visszahatásnak lehet a szülőanyja. Általában véve pedig, és igen helyesen, az volt az értekezlet véleménye, hogy ellankadt egyházi és gyülekezeti életünket nem fegyelmi szabályzatokkal, hanem a valláserkölcsi nevelés, az evangélium tiszta hirdetése, a lelkészek feddhetetlen családi élete és a kura pásztor ális gyakorlása mellett lehet csak feleleveníteni. A nagy egyházak sorsa. Dr. Ferenczy Gyula a Debr. Prot. Lap legutóbbi számában azokkal az ellenvetésekkel foglalkozik, a melyeket Debreczen parókhiákra bontása és egyházmegyévé alakulása ellen felhoznak. Különösen kettőt említ fel és erőtlenít meg; az egyik az, hogy a parókhiákra bontás az egyház vagyonának felosztását és az egyház anyagi erejének meggyengülését vonná maga után, — a másik pedig az, hogy az egyházmegyévé alakulás sokkal többe kerülne, mint a jelenlegi helyzet fentartása. Az első ellenvetésre Ferenczy, igen helyesen, azt feleli, hogy a vagyon felosztására egyáltalában nincs szükség a parókhiákra bontás mellett. A parókhiákra bontott és külön egyházmegyévé alakult nagy gyülekezetek alapvagyona közösen kezelhető egyházmegyeileg is, s csupán annak meghatározására van szükség, hogy a különösebben le nem kötött vagyon jövedelmében mily arányban részesüljenek az egyes parókhiális gyülekezetek. Hogy a parókhiális széttagolás és az egyházmegyévé alakulás költségesebb volna, ezt az ellenvetést a jelenlegi helyzet tarthatatlanságának felmutatásával gyengíti meg Ferenczy. A jelenlegi helyzetben (és pedig a lelki gondozás hiánya miatt) az egyházi adóhátralék 170,000 korona körül jár, s az évenként kivetni szokott 30—40,000 koronából alig folyik be 10,000 korona, úgy hogy hivatalnokai fizetése végett kénytelen a hatalmas debreczeni egyház tőkepénzéhez nyúlni. Ily módon már el is költött circa 50.000 koronát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Debreczen képtelen a maga szükségleteit fedezni, hanem azt, hogy a jelenlégi helyzet tarthatatlan, és azon csak a külön gyülekezetekre bontás mellett lehetővé váló intenzivebb benső egyházi élet segíthet. A felső-borsodi református egyházmegye lelkészi értekezlete f. hó 2-án tartatott meg, Bartha Mihály vámosi lelkész elnöklete alatt Sajó-Szentpéteren. Az értekezlet igen népes volt s 34 lelkész és 4 tanító vett benne részt. Alkalmi ének és Kerekes János f.-barezikai lelkész imája után, a hivatalos elfoglaltatása miatt meg nem jelenhetett Vadászy Pál elnök megnyitó beszéde olvastatott fel, a mely a mai egyházpolitikai viszonyokkal, az egyházunk ellen intézett támadásokkal és az ellenök való védekezés mikéntjével foglalkozott. A pályakérdésekre dolgozat nem érkezvén, a tételek újra kitüzettek. Balogh István edelényi lelkésznek néh. Szakall József boldvai lelkész felett tartott emlékbeszéde után Elek József bábonyi lelkész olvasta fel észrevételeit a f.-zempléni egyházmegye háztartási és vagyonkezelési szabályrendelete felett. Az értekezlet a szabályrendeletet, zavaros és bonyadalmas volta miatt nem tartja elfogadhatónak. Csontó Károly ecsegi lelkész indítványára ki mondotta az értekezlet egy, a lelkészeket és egyházakat érdeklő törvények, rendeletek és egyházhatósági határozatokat magában foglaló gyűjteményes munka összeállításának szükségességét, s ennek elkészítésével az indítványozót és az egyházmegye főjegyzőjét bízta meg. Elfogadta továbbá azt az indítványt is, hogy minden lelkész írja meg egyháza történetét. Tárgyalás alá került a sárospataki főiskola anyagi támogatásának kérdése is; tekintettel azonban a lelkészek megterhelt voltára, az értekezlet az évi támogatást nem mondta ki kötelezőleg, hanem csak felhívta arra tagjait. Mindszenti/ Imre azon indítványát, hogy ezentúl minden értekezlet alkalmával legyen egy felolvasás, elfogadták, — másik indítványát azonban, hogy t. i. egy néplap indíttassák meg, nem tette magáévá az értekezlet, miután mostani népies irányú lapjaink is csak tengődnek és az erők újabb megosztása ezt csak még inkább fokozná. Szuhay Benedek egyházmegyei főjegyző „A zsinat legfontosabb teendői" czím alatt tartott felolvasást, a melynek fejtegetéseit és kívánalmait az értekezlet egészökben magáévá tevén, elhatározta, hogy a dolgozatot azzal a kéréssel terjeszti fel az egyházmegyére, hogy az azt kinyomatva, küldje meg az Összes egyházmegyéknek. Ha az egyházmegye erre nem vállalkoznék, akkor az értekezlet maga fogja a felolvasást kinyomatni és szétküldeni. Végül az elnök indítványára elhatározták, hogy sürgetni fogják az egyházkerületi egyházi értekezletek szervezését és rendszeresítését. ISKOLA. Érettségi vizsgálatok. A dunamelléki ref. egyházkerület főgimnáziumain a folyó tanév végén megtartandó érettségi vizsgálatok a következő időkben fognak megtartatni : Budapesten: írásbeli vizsgálatok május 13—18, szóbeliek június 10—12; Halason: írásbeliek május 13—18, szóbeliek június 17 s következő napjain; Kecskeméten: írásbeliek május 20—24, szóbeliek június 24—26; Nagykörösön : írásbeliek május 20—24, szóbeliek június 24—26. Tanulmányi kirándulás. A nagykörösi ref. főgimnázium 29 növendéke, 6 tanáruk vezetése mellett érdekes tanulmányi kirándulást tett a húsvéti szünidőben. Meglátogatták Fiumét, hol az állami főgimnázium egyik termében voltak elszállásolva. Megnézték a tersattói