Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-10 / 10. szám

felekezet szerint volt: r. kath. 3984, gör. katk. 465, gör. kel. 671, evang. 572, ref. 923, unit. 93, izraelita 387. Tanítói oklevelet nyert összesen 1718. —Horvát-Szlavonországban 6 tanítóképző-intézet működött ; 3 országos, 1 róm. kath. és 2 gör. keleti. A tanárok száma összesen 67, a növendékeké 858 volt. — Oklevelet 178-an nyertek. Felsőbb leányiskola volt összesen 26; állami 15, községi 2, r. kath. 5, ref. 3, magánjellegű 1. Az államiak közül 8, a r. kath., ref. és magánjellegű intézeteknek pedig mindegyike el volt látva internátussal. Tannyelvük mindenütt magyar volt. A tanárok száma 426 volt; a növendékeké pedig 4859. (Folyt, köv.) H. I. TÁRCZA. II. József és Zay Péter.* Mária Terézia meghalt, a dolgok új rendje következik, — írta Poroszország öreg királya II. József trónraléptekor. Európa levegője a XVIII. század világboldogító eszméivel volt telítve, s az erős légáram behatolt mindenüvé, még a királyi paloták belső lakosztályaiba is. Mária Terézia hasztalan reteszelt el ajtót és ablakot az istentelen új eszmék elől. Trónjának örököse lett Ausztriában a felvilágosodott bölcsészet főfő apostola. A mit a franczia írók elálmodtak, a mi azok könyveiben mint homályos ködkép jelenik meg, az nála politikai rendszerré válik, a melyet az állami és katonai hatalom köntösébe akar öltöztetni, hogy boldogítsa a népek millióit. Voltaire és Rousseau mellett egy harmadik mester ad irányt tetteinek: II. Fridrik. Az eretnek porosz királyt elejétől fogva parvenuenek tekintették azon körben, a hol II. József nevekedett, a ki lángesze és akarat ereje által felküzdötte magát az első sorba s a világ gúnyjára paczkázik Európa régi uralkodó családaival. Nagy Fridrik is hódol a XVIII. század bölcsészeiének, s mint királyi poéta, eredeti hangokat csal ki fűzfasípjából. De a párisi írók és bölcsészek hadát a maguk értéke szerint tudja megbecsülni. Még egész fiatal ember, a midőn Voltaire, Fleury megbízottjaként 1740-ben Berlinbe kerül s uti költség czímén meg akarja dézsmálni a telt királyi kincstárt. Fridrik megadja neki a kért ezerháromszáz tallért, sőt ráadásul némi aprópénzt is. „Jó fizetés az egy bolondnak, — mondá. Soha még nagyúri bohócz ekkora fizetésben nem részesült".1 Fridrik elméje nem kalandozik a felhők közt, de lába erősen áll a sártekén. A fiatal Poroszországot, a * Szerző a Prot. Szemle f. ó. 2. és 3. füzetében Zay Péter ifjúsága ez. alatt közölt egy igen érdekes és korfestő dolgozatot, mint részletét egy nagyobb munkának. E dolgozat, melynek közlését most megkezdjük, szinte annak a nagyobb munkának egy érdekes részlete. Nagy örömmel közöljük, mint megnyugtató és biztató jelét annak, hogy régi neves protestáns esaládaink maradékaiból ma sem veszett még ki az egyház dolgai iránt való érdeklődés és a tudomány szeretete. Szerh. 1 Dac de Broglie: Frédérie II. et Marié Thérése. I. kötet 103 lap. mely nagyságát neki köszönhette, könnyű volt kényúr módjára kormányoznia, s a felvilágosodás mécsesét nem próbálták meg elfújni azon a földön, a hol két század előtt Luther hirdette az evangéliumot. Egészen más II. József. Fényes tehetség, mély belátás nélkül, a ki családja és népei hagyományaival jut összeütközésbe. Fridrik nagysága bámulatba ejti, bár a hires neissei találkozó alatt nem a legjobb benyomást gyakorolja nyilt és tiszta lelkületére. „A porosz király egy lángész, — kiált fel, — és csodálatosan beszél ; de abból, a mit mond, kiérzi az ember, hogy gazkópéval van dolga".1

A század hires íróihoz Józsefet a kegyelet egy neme fűzi. 1777-iki párisi utazása idején a gyöngélkedő Buffon hálókabátban fogadja a gróf Falkenstein neve alatt utazgató császárt, a ki a tudóst mesterének, magát meg tanítványnak nevezi.2 Már trónörökös korában meglátszott Józsefen, hogy mily nyomasztólag hat reá anyja politikája. Nem egyszer magába fojtja lángoló tettvágyát, s katonái, ágyúi és térképei közé húzódik, a honnét kicsinyléssel nézi a kormány által végzett félmunkát. Mert anyja a hadügyet engedi át neki, mint annak idején atyjának az állam pénzügyeit. József megszokja, megszereti azt a kört, a hol parancsai, mint karikacsapás mennek át a valóságba, s a hol nem kénytelen hallgatni a polgári közigazgatás rozzant kerekeinek nyikorgását. Az öreg gróf Lascy altábornagy, mint hű társa, eszméinek osztályosa, nagy befolyást gyakorol reá. Az osztrák katonaság az új eszmék lerakodó helyévé lesz ; fényes egyenruhájával mintegy ellentétben áll a maradiak sötét táborával. Mint a Beleznayak példája mutatja, protestáns ember előtt nyitva áll itt a pálya a legmagasabb polczig. A belföldi családok tagjai az Auerspergek, Stockhornok, Rhédeyek, Révayak, Bethlenek, Telekiek, Zayak mellett régtől fogva sok protestáns tiszt szolgálja a császárt: németek, angolok, svájcziak. Voltakép Lascy süti rá a maga bélyegét a császári seregre, a mely nem mondható a porosz ármádia sikerült utánzatának. Porosz rend, pontosság, fegyelem uralkodik Lascyék táborában; de hiányzik belőle a porosz lélek. A katonáskodás merev formák közé szorul; igazi kamásli-szolgálattá lesz, vitézi tettvágy és lendület nélkül.3 József császár jellemében mély barázdákat vont a Batthyány tábornagytól nyert katonai oktatás, meg a hagsereg élén eltöltött évek hosszú sora. Midőn a magyar alkotmányt félre löki; midőn romba dönti a vármegyét és a rendi társadalmat kiforgatni készül sarkaiból, akkor is a katonaság lebeg szemei előtt mintakép gyanánt. Mint trónörököst a nép rajongása veszi körül. Egyszerű föllépése, leereszkedő modora révén meg tudja nyitni maga előtt a tömeg szivét. Zay Péter őszinte bámulója Józsefnek, a ki a pro-1 Arneth: Maria Theresia's letzte Regierungszeit III. kötet, 187 lap. 2 Grross-Hoffinger: Geschiehte Josephs des zweiten 77 lap. 3 Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története VII. kötet.