Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-11 / 6. szám

dályoztatása esetén végeznek valamely egyházi cselek­ményt, tartoznak az általuk teljesített cselekményről pontos anyakönyvi jegyzéket küldeni, a lefizetett hiványszerü, vagy felsőbb hatóság által megállapított stólával együtt, az illetékes lelkészi hivatalnak. Mindkét lelkész köteles igazolni, illetve meggyőződést szerezni, hogy a kézbesíté­sek megtörténtek-e? II. Rész. Szerződéssel vagy hosszabb időn át tartó gyakor­lattal megerősített módozatok mellett egyesült anya- vagy leányegyházközségek. 2. §.Ha az egyesült anya- vagy leányegyházközség­nek kölcsönös szerződése van, annak érvénye tovább is fennáll; ha azonban irott szerződés bármi okból nem volna, az esetben a fennálló gyakorlat szerinti kölcsönös jogok és kötelezettségek írásba foglalandók. A mennyiben pedig a kölcsönös jogok szabályozására sem szerződés, sem megállapodottnak elfogadható joggyakorlat nincs, vagy ha van is, de némely jogviszonyok azok által sza­bályozva nincsenek, azon esetben és azon jogviszonyokra nézve ezen testvéri egyezség intézkedései az irányadók. Ezen egyesült egyházak egymás iránti viszonya azonban változást is szenvedhet, de mindenkor csak a felsőbb egyházi hatóságok kölcsönös beleegyezésével, a következő esetekben: á) ha az egyház hívei annyira megerősödnek, hogy önálló anya- vagy leányegyházközséget alkothatnak ; b) ha az egyik egyház hívei annyira meggyengül­nek, hogy addigi testületi kötelezettségeiknek többé eleget nem tehetnek s ekkor a másikkal csatlakozási viszonyba lépnek. 3. §. Külön szerződés vagy érvényes gyakorlat hiányában az ilyen egyesült anya- vagy leányegyházak­ban a lelkész és tanító azon egyház kebeléből válasz­tandó, a melyik egyháznak, egyházi adót fizető hívei többségben vannak. A választás mindig azon egyház törvényei szerint történik, a melyhez a megválasztandó lelkész vagy tanító tartozik, s a választásban mindazok részt vesznek, a kiket a választási jog bármelyik egyház választási törvé­nyei vagy szabályrendeletei szerint megillet. A mindenkori lelkésznek, illetve tanítónak illetékes egyházi felsőbbsége van az egyesült egyház kormányza­tára és felügyeletére hivatva; a gyülekezet tehát ezen felsőbbségnek választásába befolyik, az egyház fokozatos testületeinek közgyűléseiben részt vesz. az illető egyházi törvényekben meghatározott módon. 4. §. Az egyházi elöljárók mindkét egyház kebelé­ből választandók — az egyházi adót fizető gyülekezeti tagok számarányában. Gondnok, illetve felügyelő azonban mindig kettő és mindegyik egyház kebeléből egy-egy választandó. 5. §. Ha ilyen egyházi községnek, az egyik egyház kebelébe tartozó hívei külön önálló anya- vagy leány­gyülekezetté alakulnak a fenti elvek szerint, az esetben a vagyon megosztásra nézve az egyesülési szerződés határo­zatai az irányadók. Ha azonban ilyen szerződés vagy abban a va­gyon felosztásra nézve intézkedés nem volna, azon eset­ben az alapítványi vagyon azon egyház híveié lesz, a mely egyház céljaira az alapítvány tétetett. Egyéb va­gyonaz ^ eddigi egyházközség közös céljaira fentartandó mindaddig, míg az mint egyesült gyülekezet fennáll. A mennyiben pedig ezen egyesült gyülekezet mind­két egyház felsőbb hatóságainak engedélyével mégis fel­oszlanék, ezen vagyon is felosztatik, és pedig a két egy­háznak ott egyházi adót fizető híveinek számaránya szerint. A midőn ezen elválás alkalmával a gyülekezetek között nézeteltérések merülnének fel, akkor a két egy­házkerület közgyűlése egy-egy lelkészi és egy-egy világi egyénből álló bizottságot küld ki, melynek elnökét, ha a kiküldött bizottsági tagok első összejövetelük alkalmával elnökválasztásban megegyezni nem tudnak, az egyesült gyülekezet egyházi adót fizető tagjai többségének kerületi elnöksége nevezi meg. A bizottság az elválás módozatait végérvényesen megállapítván, kimondja az elválást, és eljárásáról mindkét egyházkerületnek jelentést tesz. 6. §. Ha az egyik egyház híveinek önálló anya- vagy leánygyülekezetté alakulása által az elhagyott egyház hívei annyira elgyengülnének, hogy szinte önálló anya­vagy leánygyülekezetet többé nem alkothatnak : a másik egyház önállóvá lett gyülekezete köteles őket, mint csat­lakozókat befogadni, azon kötelezettségek leendő teljesí­tése mellett, melyek ezen egyezség harmadik fejezetében a nem egyesült, csak csatlakozott gyülekezet tagjaira nézve irányt adók, a nélkül azonban, hogy a részükre az elváláskor esett vagyont vagy annak bármely részét kö­vetelhetnék. Ezen vagyon egészben a csatlakozott felekezet által kizárólag azon célra gyümölcsöztetendő, hogy így idővel vagyonilag megerősödve ezen egyház hívei is önálló gyülekezetet alkothassanak. 7. §. Az egyesült egyházközségekben is jogukban áll az ott kisebbségben levő egyházhoz tartozó híveknek minden olyan alkalommal, a mikor lelkészi szolgálatra szükség van, külön költségükre saját egyházuk hitvallá­sát követő lelkésznek szolgálatát igénybe venni. 8. §. Egyesült anyagyülekezetekben : n) az anyakönyvek közösek, b) a lelkész a nyilvános űrvacsorát mindkét egyház híveinek külön és pedig először saját egyháza híveinek, az illető hívek egyházának hitvallása szerint köteles ki­szolgáltatni ; tehát az ev. ref. hitvallást követőknek ke­nyérrel, az ág. hitv. követő evangélikusoknak pedig os­tyával. így köteles gyóntatni, illetve űrvacsorát kiszolgál­tatni a betegeknek is; c) a két egyház konfirmálandó növendékeit köteles a lelkész külön órákban egymástól elkülönítve oktatni, a konfirmálást azonban mindkét egyház növendékeivel külön saját hitvallású lelkészük végzi. A megtörtént konfirmá­cióról a konfirmáló lelkész köteles anyakönyvet vezetni. Egyik egyház növendékét még a szülők határozott kívá­natára sem szabad a másik egyházba átkonfirmálni, sem befogadni. Nem szabad a lelkésznek magyarázatai alkal­mával a másik egyház hitelveit bírálni vagy sérteni; d) a vallástani tárgyakban mindkét egyház növen­dékeit a tanító köteles a közös órákban oktatni, a nem saját egyháza hittanát kivéve; a melynek tanítása a lel­kész kötelességét képezi. A konfirmációra előkészítő, valamint a hittani ok­tatás azon kézikönyvek szerint történik, a melyeket mind­két egyházhoz tartozó növendékek saját illetékes egyházi főhatósága tankönyvül kijelölt. Úgy a lelkész, mint a tanító óvakodni tartoznak, nehogy a növendékek előtt bármelyik hitelveiről gáncsolólag vagy a vallási kegyele­tet sértőleg nyilatkozzanak, általában lelkiismeretesen kerüljenek mindent, a mi a két prot. egyház hívei test­véri viszonyának és érzületének lazítására vagy épen megbontására vezethetne. 9. §. Egyesült leánygyülekezetekben:

Next

/
Thumbnails
Contents