Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

zengzetesebb, mint az előima. — A füzet tiszta jövedelme jótékony célra fordittatik. ** A Magyar Könyvtár elérkezett a második jubiláris számhoz, a 200-dikhoz. Decemberi öt füzete valóban nagy gazdagodása könyvpiacunknak. Mindenekelőtt a 200-dik, jubiláris szám, hozzáférhetővé teszi Rákosi Jenő Aesopusát, e klasszikus vígjátékot, mely 1864 óta van nemzeti színházunk műsorán. A füzetet Rákosi arcképe is díszíti. A 197. szám Bródy Sándortól közöl elbeszéléseket, a melyeket a szerző »Emberfejek* cim alatt csoportosított. Herceg Ferenctől váló a 198., 'Elbeszélések* cimü füzef, mely jóformán anthológiája a legjobbnak, a mit eddig irt. Az oktató irányt Z. Kiss Bélának, a »Junius« álnév alatt ismert publicistának Katona Józsefről irt gyönyörű életrajza képviseli (199. sz.), mig a régi magyar irók közül most Mikes Kelemen van soron, kinek válogatott Törökországi Leveleit Bánóczi József látta el szép bevezetéssel és kimerítő jegyzetekkel (196. sz.) A »M. K.* a Wodianer F. és Fiai (Rudapest, Andrássy-út 21.) kiadványa és egyes füzetei 30 fillérért kaphatók. ** Emlékezés K. Molnár Viktor ág. b. evang. magyar lelkészre. Irta: Józsa Mihály kir. s.-tanfelügyelő. Budapest, 1900. — E cim alatt díszes kiállítású könyvecske küldetett be szerkesztőségünkbe. Érdeklődéssel olvastuk át. Egy kiváló lelkésznek, Molnár Viktor kultuszminiszteri tanácsos hasonnevű atyjának, volt hosszúfalusi lelkipásztornak szépen megirt életrajza. Molnár Viktor a valódi protestáns pap ékességeinek szép készültséggé', fenkölt gondolkozással, emberszerető szivvel, hitbeli buzgalommal felruházott férfi volt. Kiváló prédikátor, ki a szószéken ihletett bensőséggel hirdette az evangéliumot; hűséges lelkipásztor, a ki a szegényeket kunyhóikban vigasztalja. az árvákat s elhagyatottakat a porból fölemeli, jeles egyházkormányzó, a ki 1860-tól 1882-ig tartott hosszúfalusi lelkészsége alatt egyházát anyagilag is megerősíti; lelkes tanférfiu, a kinek a barcasági iskolaügy újjászervezése körül maradandó érdemei vannak; erős magyar ember, a ki a csángó magyarok egyházi önállósítását, iskolaügyének nemzeti fejlesztését, anyagi jóllétének előmozdítását ritka energiával indította és valósította meg. A brassói magyar ev. esperesség megalapításában is övé az oroszlánrész, s a hosszúfalusi polgári iskola létesítése is az Ö müve. A szép életrajz a hosszúfalusi polgári iskola új épületének f. évi november 4-én történt megújítása és Molnár V. arcképének leleplezése alkalmából jelent meg, s azt a két csinos alkalmi költeményt is közli, melyek az ünnepélyen olvastattak föl. ** »Vasárnap*, képes családi heti újság. Ily cim alatt jelent meg, az erdélyi egyházi értekezlet támogatásával, Nagy Károly theol. tanár szerkesztésében Kolozsvárt egy új református családi lap mutatvány száma. A mutatvány számba báró Bánffy Dezső főgondnok és dr. Bartók György püspök irtak ajánló sorokat, majd a szerkesztő adja a lap célját és programmját. Verseket Szabolcska Mihály, Váró Ferenc és Ravasz László, cikkeket gróf Kuun Géza, a szerkesztő és Molnár Albert irtak bele. Van benne Világkrónika, Hazai Krónika és Vegyes hirek. — Eltekintve attól a kérdéstől, hogy az épen Kolozsvártt megjelenő Kis Tükör mellett vájjon szükséges volt-e egy másik családi lap megindítása? — a csinos formájú, népnek szerintünk kissé magos stílusú lapot, üdvözöljük és kívánjuk, hogy egyházi életünk mélyítésének szintén egyik alkalmas eszközévé váljék. A lap előfizetési ára egész évre 4 korona. Előfizetések a szerkesztőség címére (Kolozsvár. Ref. theol. épület) küldendők. EGYHÁZ. A magyar keresztyénség és királyság 900 éves jubileumát az evangelikus egyház egyeteme és a dunamelléki és dunántúli ref. kerületek ma és holnap fogják megünnepelni hálaadó istentiszteletek keretében. Fáj a lelkünk miatta, hogy ezeknek a nagy dolgoknak az ünneplése, részint a római katholikus egyház türelmetlensége, részint a mi álmosságunk, legfőképen pedig a magyar kormány rövidlátása következtében igy elaprózódott és összezsugorodott. Egy fényes, nagy, világraszóló nemzeti ünnepnek kellett volna ennek lennie. Nem ez lett — és pedig nagy szégyenünkre. De ha nem külső fény és pompa, hanem puritán istentiszteletek keretében fog is felszállani hálaadó és Isten megmérhetetlen jóságát magasztaló énekünk és imánk, egy bizonyos dolog: hogy tiszta, őszinte szivből, Isten megváltó evangéliumát és a szent hazát imádásig szerető keblekből fognak azok felfakadni. A római katholikus klérus kirekesztett bennünket az ünneplésből; de mi mégis ünnepelünk és talán több joggal és több őszinteséggel is, mint ő tevé. Ő önmagát és mai pápás egyházát magasztalta, — mi az Istent magasztaljuk. Ő azt hirdeté, hogy a pápás keresztyénség alapítá meg a királyságot és e hont, s ő volt védője, megtartója 900 éven át. Mi Istennek adjuk a dicsőséget és a történelem bizonyságára hivatkozva bátran merjük állítani, hogy ha a kereszt konszolidálta is a hazát: annak szabadságát, alkotmányát az az evangélium tartá fenn legzivatarosabb korszakaiban, a mely a mi keresztyénségünknek fundamentuma és ereje. A pápás klérus sokszor sodorta e hazát s annak alkotmányos szabadságát a végveszedelem határáig ; sokszor kész volt szövetkezni e nemzet zsarnokaival és sokszor hajlandó volt elalkudni a maga önző céljaiért a nemzet legszentebb jogait; de az evangéliumi protestáns keresztyénség összeforrott vele jóban és roszban, s ennek zászlói alatt talált menedéket és megtartatást, nemcsak a lelkiismereti, hanem a nemzeti szabadság megtépett, vérző galambja is. Ennek dicsőségét nem vitathatja el tőlünk semmiféle történethamisitás. Szálljon azért fel hő imánk és magasztaló énekünk a kegyelemnek hatalmas Istenéhez, ki mindezideig megsegélte szent hazánkat s megőrzé abban Krisztus tiszta tudományát! A belmissziói egyesület kérdésében terjedelmes és alapos cikket irt az Evang. Egyli. és Iskola f. é. 51-ik számában Mayer Endre eperjesi theol. tanár. A cikk