Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

a pastoralis prudentia. Sajnos ilyen pásztorok is vannak az erdélyi református egyházkerületben, a miért is a püspök atyailag kéri és inti lelkésztársait, hogy ne uralkodni és zsarnokoskodni, hanem szolgálni igyekezzenek; ne legyenek veszekedők, hanem nyájasak és türelmesek mindenekhez. Kéri és inti a lelkipásztorokat, hogy a hívek lelki gondozására, egyházi élettevékenységük fokozására, a gyülekezeti éneklésre, a gyermekek és ifjak egyházi énekre tanítására, bennök az egyházias szellem felkeltésére és ébrentartására stb. kiváló gondot fordítsanak. — Adja Isten, hogy a püspök atyai szavai általános meghallgatásra találjanak. 'Zárszámadás*. E cim alatt irt a Debr. Prot. Lap utóbbi számában cikkeket Nagy István harasztosi lelkész, a melyekben hazánk 19-ik századbeli életének legfontosabb politikai, szellemi és valláserkölcsi mozgalmait mutatja fel a protestantizmusra vonatkozásukban, és csinálja meg ezek alapján a záró-számadást. Az eredmény, bizony nem kedvező reánk nezve. A század első felének igazi liberalizmusát az álliberalizmus, a szabadabb, türelmesebb vallásos gondolkozást a türelmetlenség váltotta fel, s az ultramontán klerikálizmus folyvást erősödik és szemlátomást teszi hódításait a közgondolkozásban a mi rovásunkra — Biz' ez igy van, s biz' ez igen szomorú lezárása a felvilágosodás és haladás századának. De ne csak a lehangoló eredményekre mutassunk reá, hanem vizsgáljuk meg azt is, hogy mily nagy tényezők azokban a mi saját elaluvásunk, a külső törvény védelmében való bizakodásunk s ebből folyt tetlen közönyösségünk. Róma kétségtelenül ellenünkre tör; de azon ne csodálkozzunk, s ne csak Rómát vádoljuk. Róma a maga lényege és szelleme szerint cselekszik mindenütt és mindenha, — s ha a mi magyar protestáns keresztyén egyházunk is a maga lenyegének s hivatásának megfelelő munkával és alkotásokkal töltötte volna be a letűnő századot: a zárszámadás bizonyára más eredményeket mutatna fel, mint igy. Ismerjük meg azért magunkat s felismerve mulasztásainkat, fogjunk a munkához, az alkotásokhoz. Az igazság a mi részünkön van, s az igazságnak diadalmaskodni kell, — hacsak mi magunk nem hagyjuk cserben szent ügyünket. ISKOLA. ból a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. A legfelsőbb kitüntetést a mult héten adta át Thorockay Viktor báró, hódmezővásárhelyi főispán, szép ünnepély mellett a jubiláns igazgatónak. A kolozsvári szeretetház szép segítséghez jutott néhai nagynevű alapítója, Szász Domokos síremléke útján. A síremlék felállítására kiküldött bizottság a mult napokban számolt el a gyűjtés eredményéről és a síremlékre tett kiadásokról. Az elszámolás szerint a begyült összegből meg 3026 kor. 19 fillér maradt fenn, s ezt a bizottság a szeretetháznak adta át. A gimnáziumi vallástanári minősítés kérdése felett cikkezett három közleményben is a »Magyar Szó«ban egy Csákán álnevű író, erősen megbírálván és helytelenítvén a konvent által megállapított s ma érvényben levő minősítést. Cikkei konklúziójában a mai szabályzatot akképen véli módosítandónak. hogy vallásfanárokul az első fokú lelkészi minősítéssel bíró egyének alkalmaztassanak ; reméli azonban, hogy a lelkészi minősítést is méltányosabban fogja megállapítani a jövő zsinat. A kereszt ügye az egyetemen. Megemlékeztünk már lapunkban a budapesti egyetem jogi fakultásának arról a javaslatáról, hogy a tanácsteremben és a felavató teremben a kereszt (nem crucifix) kifüggesztessék, hogy az egyetemi r. kath. hitszónoki állás újra szerveztessék és egy r. kath. vallásbölcsészeti tanszék kreáltassék. Az indítványnyal nem foglalkoztunk érdemlegesen addig, mig az egyetemi karok és az egyetemi tanács nem döntött felette, mert teljesen megbízható forrásokból szerzett információink a felől győztek meg bennünket, hogy úgy sem fog keresztül menni és testet ölteni. Információnk helyeseknek bizonyultak, a mennyiben a jogi fakultás javaslatát még csak a theologiai fakultás fogadta el, a bölcsészeti és az orvosi fakultás azonban nem tette magáévá ; s nem fogadta el az egyetemi tanács sem, a mely folyó hó 14-iki ülésében vette tárgyalás alá az ügyet a fakultások véleményezése alapján. A fontos gyűlésen Ponori Tewrewk Emil prorektor elnöklete alatt, a hittudományi kar részéről Rreznay Béla dékán és Berger Ev. János prodékán, a jogi kar részéről Mariska Vilmos dékán, az az orvosi kar részéről Bókay Árpád dékán és Klug Nándor prodékán, a bölcsészeti kar részéről Medveczky Frigyes dékán és Fröchlich Nándor prodékán vettek részt. Betegségük miatt távol voltak Bapaics Rajmond rektor és Timon Ákos jogkari prodékán. A javaslat íelett hosszas és heves vita folyt, a melynek a szavazás vetett véget, és pedig olvképen, hogy a javaslatra szavaztak hárman, ellene pedig ölen. A javaslat tehát megbukott s a tanács azt fogja javasolni a miniszternek, hogy az ifjúság egy részének a kereszt kifüggesztésére vonatkozó kérelmét ejtse el. Egyet azonban jó lesz, ha tanulságul levonunk, mind mi. mind a miniszter. A tanulság az, hogy ime az egyetem állami vagy római katholikus jellegének kérdését még magok az egyetem professzorai sem látják teljesen tisztázottnak, sőt vannak, a kik a r. kath. jelleg mellett törnek lándzsát. Ideje volna tehát, hogy ne csak miniszteri Királyi kitüntetések. Király ö felsége dr. Kiss Áron budai paedagogiumi igazgató tanárt, a nevelésügy terén szerzett érdemei elismerésül királyi tanácsosi címmel tűntette ki. Örömmel veszszük e jó megérdemelt kitüntetés hírét. Kiss Áron a tanszéken, az irodalomban és a társadalomban valóban értékes munkása a nevelés ügyének. A Nagypenteki Református Társaság Erzsébethazának létesítésében is oroszlánrésze van. Szívből üdvözöljük őt e helyről is. Viselje sokáig és jó egészségben e kitüntetést. — A hódmezővásárhelyi ref. főgimnázium igazgatóját, Futó Mihályt. 40 éves tanári működése alkalma-