Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-11 / 45. szám

odaadással szedett össze mindent, a mi a népre, a nép egész élete folyására, szokásaira és erkölcseire jellemző. A jelen és a mult hü rajza ez a könyv, mert a jobbágyság keletkezésétől a szolgaláncok lehullásáig, a fészekrakástól a temetőig nincs a magyar nép életében olyan nevezetes momentum, mely Bendek figyelmét elkerülte volna. Kitűnő elbeszélő tehetségével úgy rajzol meg mindent, hogy élővé, mozgalmassá, érdekessé válik. Akár csak tudományos regényt irt volna meg, de olyant, melynek minden adata szorgos történeti kutatások eredménye. A második kötet elevenségét és érdekességet nagy mértékben növeli az a körülmeny, hogy itt a szerző irott külforrásokon kivül, közvetlen tapasztalásból meríthetett, és valóban, úgy a hogy Benedek a nép búját-öröméí, házi, mezei és katona-életét, lelkének költészetben való megnyilatkozását rajzolja, csak az rajzolhatja, a ki a nép véréből való vér és istenáldotta művész, ki a latottat, hallottat és mindazt, a mit érez, minden árnyalatot visszatükröző képben tudja elébünk varázsolni. — A szöveg szépségét számos művészi illusztráció, értékes melléklet növeli és az egész munka harmonikus kiegészítője az Athenaeum hatalmas milleniumi vállalatának: a tiz kötetes törtenelemnek. EGYHÁZ. Az erdélyi ág. h. ev. magyar gyámintézet október hó 28-án a csernatfalusi ev. templomban tartotta meg évi rendes közgyűlését Az ünnepi alkalmi beszédet Rozs ondai Károly zajzoni lelkész tartotta. Az adakozásra buzdító szép beszéd nagy listással volt mindenkire és .köztetszésben részesült. A közgyűlést Rombauer Emil főigazgató és gyámintézeti elnök nyitotta meg. Beszédében a gyámintézet múltjára és jövőjére mutatott reá, s a tagokat kötelességeik teljesítésére hívta fel. Kiss Árpád, egyházi elnök, nagy gonddal összeállított evi jelentéséi olvasta fel ezután, melynek legörveudetesebb resze a gyámintézet ez időszerinti 7494 korona pénzvagyonának feltüntetése volt. E tőke évi kamatainak feléből a 12 ev. egyház szegényebb része, a másik feléből pedig ugyanezen egyhazak híveinek tanuló gyermekei — tanulói ösztöndíj címen — részesültek. Mind a két irányból nagy volt az öröm ezen első és teljes évi kamat közgyűlésileg történt megszavazása es kiosztása felett. A gyámintézeti közgyűlés az alapszabályok értelmében még egy pár folyóügyet tárgyalt; ezek között kivált a fiókgyáminlézeteknek tette .szoros kötelességévé, hogy évente tagokat gyűjtsenek, adományokat szerezzenek, gyűlést tartsanak, évi számadást készítsenek; különben amely egyház ezeket teljesíteni elmulasztja : segélyt nem nyerhet! A templomban a közgyűlés folyama alatt sokan voltak jelen, mind a hétfalusi intelligencia, mind a nép köréből. Nagy-Kőrösön a reformáció emlékét a főgimnázium és a tanítóképző-intézet együttesen ünnepelte meg a nagy templomban. Jelen volt az ünnepélyen a városi tisztikar a polgármester vezetésével, a presbiterek közül sokan, s diszes hölgyközönség. Az ünnepélyt a preparandiai énekkar nyitotta meg Luther énekével, ezután Danóczy Antal főgimnáziumi tanár imát, Horváth József, főgimn. tanar pedig alkalmi beszédet mondott, majd pedig a főgimnáziumi vegyeskar zárta be az ünnepélyt a XC-dik zsoltárral. Mind a két énekszám szabatos és összevágó előadása dicséretére vált az intézetek új énektanárának, Varga Józsefnek. Az ünnepély keretébe fel lett volna véve még az eredeti tervezet szerint egy közének is, hogy igy az egész tanuló ifjúság tényleges részt vehessen benne; azonban az egyház első lelkésze csak oly feltétellel engedte át a templomot az ünnepély céljára, ha ez elmarad, mert, mint mondá, akkor megtörténhetnék, hogy a gyülekezet jelenlevő tagjai is velők énekelnének a tanuló ifjakkal, ez pedig iskolai ünnepélyen meg nem engedhető. Hogy az illetők vallásos buzgóságára micsoda veszedelem származott volna ezen esetleges éneklésből? — valóban nem tudjuk megérteni. Az amerikai kivándorlás ellen. Antal Gábor dunántúli ref. püspök kerülete papjaihoz és tanítóihoz körlevelet intézett, a melyben felhívja őket, hogy a kivándorlásra csábító ügynökök lelketlenségeivel szemben igyekezzenek megvédeni a könnyen hivő népet s az ilyen ügynököket jelentsék fel a világi hatóságoknál. — Bizony ideje, hogy egyházunk vezetői erre a térre is rá irányítsák gondoskodásukat, mert a meggondolatlan kivándorlás már temérdek tagot vont el a mi egyházainktól is. A tiszavidéki ref. lelkészi kör e hó elején Csaholcon tartotta meg őszi értekezletét. Előzőleg istentisztelet volt, a melyen Dávid Sándor tartott alkalmi egyházi beszédet. F. \arga Lajos értekezleti elnök hosszabb beszéddel nyitotta meg ezután a gyűlést. Beszédében egyházunk mai bajaival foglalkozott, a melyeknek főokát a korszellemben látja. Ezt a korszellemet kell átalakítania az evangéliumi egyháznak s annak papjainak. De ehez nem közönyösség, csendes szunnyadozás, hanem hűséges és lankadatlan munkálkodás szükseges. — Beszámoltak a kitűzött pályázat eredményéről, s e szerint a prédikáció pályadijat Kassay Béla nyerte el. Ujabban egy karácsonyi agendára és egy egyházi életünket tárgyaló vezércikkre hirdetett az értekezlet pályázatot. Az agenda beadási határideje f. hó 15-ike, a vezércikké 1901. március 31-ke. Elnök beszámolt az egyházkerületi értekezletről is, és konstatálta, hogy az ily értekezleteknek nagy hatásuk van az egyházi közéletre, a mennyiben az összetartás érzetét erősitik a lelkekben és biztatást, ösztönt és irányítást, adnak a munkálkodásra. Bírálat alá vették Nóvák Lajos sárospataki theol. tanár halotti énekeskönyvét és annak behozatalát ajánlották. Végül az értekezlet egy tagja, kidolgozás alatt álló konfirmációi kátéjából olvasott fel részleteket. Lelkészválasztások. A hajdúszoboszlói ref. egyház dr. BaJthazdr Dezső budapesti hitoktatót, — a nagyrdbczai ref. egyház F. Varga Lajos majtisi lelkészt és egyházmegyei főjegyzőt, — a kertai ref. egyház Iiódossy