Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-11 / 45. szám
> erdélyi püspök* cim kérdése volt, a melynek a kuiluszminiszter második rendeletében történt megoldását a kerület épen nem tartván megnyugtatónak és kielégítőnek, az igazgató tanács .javaslatara az ügyet a képviselőházhoz terjesztette fel. Lesz tehát az országgyűlésen egy kis gravaminális vita; de reméljük, hogy az a mi javunkra fog eldőlni és Majláth püspök úrnak »erdélyi püspök« cime oda fog visszakerülni a honnan mesterségesen előkutatták: a mult értéktelen emlékei közé. A közgyűlés nov. 3-an nyilt meg a theologiai fakultás dísztermében, és pedig csak a megjelentek rövid szavakban üdvözlésével, minden elnöki megnyitó beszéd nélkül. Báró Bánffy Dezső főgondnok szavai, a melyekkel a megnyitó beszéd elmondását kimentette, sajnalatosan jellemzik a mai felekezetközi és politikai viszonyokat. Kijelenté, hogy most nem mondhat megnyitó beszédet. Indokait ne kutassa a gyűlés. Nem is kutatta, de tudta mindenki, hogy az indok a békesség keresése és az újabb időben erősen ellenünk irányult sanda gyanúnak kikerülni akarása volt. Ime, hogy békebontóknak, kálvinista néppárt csinalóknak ne láttassunk, vezérembereink jobbnak tartják a hallgatás politikáját követni. Megvalljuk, mi nem vagyunk e tekintetben egy véleményen velők. Azi mondja ugyan a példabeszed, hogy beszélni ezüst, hallgatni arany, — de azt is mondja ám, hogy néma gyermeknek anyja sem érti szavát. Ha hallgatunk akkor is. a mikor igazságunkat, jogainkat kellene védenünk: egyházunk ellen vétkezünk, mert azt a gyanút keltjük fel, hogy magunk is kételkedünk ügyünk igazságában, s ezzel gyengéknek tüntetvén fel magunkat, szarvat adunk ellenségeinknek. Sajnáljuk azért az elnöki megnyitó beszéd elmaradását, s a felett csupán az vigasztal, hogy az erdélyi püspök-cim kérdésében tettel mutatta meg a gyűlés, hogy jogaira féltékeny s azoknak semmiféle szép mezbe öltözött titkos törekvés által való csorbítását meg nem engedi. A délelőtti ülésen a gyűlési tagok igazolása történt meg és dr. Bartók György püspök olvasta fel évi jelentését. Figyelemmel hallgatták a nagy körültekintéssel készült jelentést, de a tagok érdeklődése és várakozása mégis inkább a délutáni üles felé irányult, a melyen a legfontosabb tárgy, az erdélyi püspök-cim kérdése várt elintézésre. Az igazgató-tanács alapos indokolás mellett terjesztette ezt a sérelmes ügyet a gyűlés elé. Indítványozta, hogy kérje annak teljes orvosoltatását, és pedig, miután a konventnek e tárgyban a miniszterhez tett felierjesztése nemcsak hogy megfelelő eredményre nem vezetett, sőt a második rendelet az ügyet meg bonyolultabba tette, — kérje az orvoslást a képviselőháztól. A felterjesztést erre nézve el is készítette es beterjesztette elfogadás végett a gyűlés elé. A felterjesztes reámutat mind az első miniszteri rendelet, mind a f. é. 1724. sz. alatt kelt miniszteri válaszirat sérelmes voltára. Kifejti annak az argumentációnak a tarthatatlanságát, hogy az erdélyi püspök elnevezés előfordul több magyaroszági és erdélyi törvényben, törvényzaradekban. királyi meghivó levelekben és kinevezési okmanyokban; mert ezt részint csak abban az időben használták, a mikor hazánkban egyedül csak a r. katholikus volt a törvényes vallás. — részint pedig akkor, a mikor a bevett vallások törvényileg biztosított egyenjogúsága dacara. a rom. kath. egyhazat többiek fölé emelni törekedtek, s ennek kánonjogi felfogását követve, a prot. egyhazak püspökeit püspököknek elismerni vonakodtak, sőt azoknak e cim használatát eltiltottak. Az erdélyi külön törvényekben csupán egyetlen egyszer lordul elő az »érdélyi püspök« szó, de akkor is a törvény felirata és szövege kifejezetten »erdélyi rom. kath. püspok«-ről beszél. Az erdélyi róm. kath. püspökséget visszaállító 1744: 7. t.-c. azt kifejezetten mint »római kath. püspökség*-et cikkelyezte be. s szintén mint ilyen nyerte az 1751: 1: t.-c. alapjan birtokait is. E törvényhozások állaspontja teljesen a Leopoldi diplomán alapul, a melynek 1., 2.. és 3.. cikkelyében megerősítést nyert a négy bevett vallás egyenjogúságát tárgvazó Appr. Const. 1. r. II. c. 2 artikulusa. s ígv biztosíttatott az is, hogy a reformátusoknak, evangélikusoknak és unitáriusoknak is államjogílag elismert »erdélyi püspök* ük legyen. E rendelkezésekkel szemben tehát nem lehet olyan adatokra hivatkozni, a melyekben a 'örvénytől eltérő címzés hasznaltatik; mert az nem más. mint azon törekvések érvényesülése, a melyek a bevett vallások egyenjogúságának megrontására céloznak. Ezzel szemben nem nyugtathatja meg a kerületet a miniszter azon kijelentése, hogy rendeletétől teljesen távol állott az a célzat, hogy az »erdélyi püspöke-címnek bármely oly közjogú jelentőség tulajdoníttassék, a mi a vallásegyenlőségbe ütköznek. A törvényt a miniszteri vagy kormányi biztosítás nem pótolhatja, mert bár az állam a jelenben nem von is le a miniszteri rendelkezésből a törvénybe ütköző következtetéseket, de levon a r kath egyház és alkalomadtán érvényesíteni is törekszik azokat. Egyedül a törvényekbiztosit van az egyház jogait, nem fogadható el semmi olyan kormányintézkedés, a mely a törvényhiztosította jogokat akár a jelenben sérti, akár pedig azoknak a jövőben bekövetkezhető megsértésére alapul szolgálhat. Hivatkozván még arra, hogy Majláth Gusztáv püspök segédpüspökké kineveztetése alkalmával is a törvényes »erdélyi róm. kath. püspök« cim hasznaitatott, a felirat kéri a képviselőházat, hogy a vallások egyenjogúságát biztosító magyarországi és erdélyi törvények alapján a közjogilag egyedül helyes »erdélyi római katholikus püspök«-cimnek a kultuszminiszter rendelkezésével szemben szerezzen érvényt. Az igazgafó-tanács javaslatát és felirat-tervezetét a gyűlés nagy lekesedéssel egyhangúlag elfogadta s annak a képviselőházhoz leendő felterjesztését elhatározta. Majd meglátjuk, lesz-e eredménye? De reméljük a jobbat. Vasárnap reggel újra összeült a gyűlés. Meghall -g fta a gondnoki állások betöltésére vonatkozó jelentést, tudomásul vette a nagyenyedi tanítóképezdei vallástanári állásra történt kandidálásokat; kitűzte másnapra a választások megejtését, — majd pedig Kenessey Béla főjegyző felolvasván az új lelkeszek neveit, ornátusban bevonultak a gyűlésterembe a felavatandok Bartók György püspök szép beszédet intézett hozzájok, azután pedig testületileg átment a gyűlés a Belfarkas-utcai templomba az ünnepélyes felavatás végrehajtásara. Tizennyolc ifjú lelkipásztor nyerte meg a rendes lelkipásztori hivatalra való ünnepélyes felhatalmaztatást. névszerint: Antal Géza, Baczó Lajos, Fülöp Kálmán, Hegvi Péter, Imre Árpád, Kallay Ferencz, Kovács István, Kovács István II.. Kovács József, Kovács Karoly, Kozma Imre. Nagy Mihály, LászlófTy Dénes, Pünköslhv István, Sípos Károly, Sárkay (iyörgy, Tóth László és Vallancs Miklós. — A kegyelemnek Istene segélje őket lelkipásztori hivataluk hű eredmenves folytatására. Vasárnap délután Szász Domokos püspök emlékezetének adózott kegyeletével a gyűlés. Testületileg vonultak ki a temetőbe s ünnepélyesen lelepleztek a nagynevű püspöknek, közadakozás útján állított monumentális síremléket. A kegyeletes gyaszünnepélyen dr. Bartók (iyörgy püspök tartott megható imádságot, majd pedig a niremlék leleplezése utan Kenessey Bela egyházkerületi főjegyző tartolt szép emlék beszédet, mellalva az elhunyt nagy érdemeit.