Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-28 / 43. szám

tanulók tizenötönként vannak egy-egy ésopovthan s hetenként 2—2 órán tanulnak, még pedig szerda és szombat délután 2—4-ig. A liceumban Freuszmuth Frigyes, a népiskolákban Steltzer Lajos ágost. tanító urak vezetik a tanfolyamokat, s mint látszik, nagy szorgalommal, nagy ügyességgel és nagy szakértelemmel. »Ezt a slöjd-tanfolyamot sok iskola irigyelheti«, — mondotta a kiállításon egy mellettem levő ismerősöm. »Nem irigyelni, hanem követni kellene minden iskolának*. — feleltem én akkor s mondom most is. Hiszen a slöjd jelentőségét s gyakorlatias hasznát már retormátoraink is hangoztatták. Például szolgál erre Zwingli Ulrik reformátorunk, a ki 1523 aug. 1 én latin nyelven kiadott neveléstani iratában** a ll-ik részt igy zárja be: »Végül azt kívánnám minden ifjútól, főleg azoktól, kik a tanítás és az Isten igéje szolgálatába lépnek, hogy a régi Massiliának (ma Marseille) polgárjogát szereznék meg. Ott ugyanis magok közé sen kit föl nem vettek, még közönséges lakosnak sem, ha nem értett valami mesterséghez, házi iparhoz vagy más kézi ügyességhez, melylyel életét és fentartását biztosítani tudta. Á hol ezen eset állna be, ott a henyélés, kicsapongás gyökere és magva irtatnék ki és testünk is sokkal egészségesebb, tartósabb és erősebb lenne«. Egyébként, a ki olvasóink közül a fennebbiek után a slöjd iránt kiválóbban érdeklődnék, utasítjuk Szterényi József kereskedelemügyi miniszteri tanácsos ily cimü szakmunkájahoz: »A háziipari és kézügvességi oktatás Magyarországon*. Hudapest, 1896. A kiállítás többi érdekes és tanulságos oldaláról és egyebekről a jövő közleményben. Sepsi Szentgyörgy. Benke István, (Folyt, köv.) ev. ref. főgimnáziumi tanár. BELFÖLD. A dunamelléki református egyházkerület közgyűlése. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése folyó hó 20-án nyilt meg Budapesten, a ref. főgimnázium nagy termében s eltartott egész 25-ke estéig. Lefolyásáról és fontosabb tárgyalásáról a következőkben adjuk tudósításainkat. Az első napon, 20-án, délelőtt 10 órakor Szász Károly püspök úr buzgó imádságával nyilt meg a gyűlés, s az elnöki széket a püspök és Szilágyi Dezső főgondnok foglalta el. Elnöki megnyitó beszéd nem volt s a gyűlés azonnal hozzáfogott a tárgysorozat szerinti napirend munkájához. A tagok számbavétele és a gyűlés szabályszerű megalakulása után Szilády Áron főjegyző felolvasta a két világi tanácsbiróságra megejtett szavazás jegyzőkönyvét és a két megválasztott: Teseprémy János és Puky Gyula azonnal letették a hivatalos esküt. A megválasztatásért, társa nevében is Puky Gyula mondott köszönetet a kerületnek, — Szilágyi Dezső pedig a kerület nevében mondott szives »Isten hozott«-at a két érdemes férfiúnak, a kikben egykázkerületünk világi tanácsbirói kara kiváló erőket nyert. A lelkészkepesitő vizsgálatokról szóló je'enlés tudo** »Quo pacto ingenui adolescentes formandi sint, praecepliones pauculaet (Néhány szabály, hrgy mily módon kell a tehetséges ifjakat kiképezni). Zwingli M. ezen müvét, — mint az ő nevelésoktatási elveit, — közreadtam egyfelől az erdélyi »Protestáns Közlöny* 1884. évf. s köv. számaiban; másfelől a sepsi-szenlgvörgyi Szekely-Mikö kollégium 1883 8-i-ki iskolai Édesítőjében. B. I. másul vétele után az új segédlelkészek ünnepelyes kibocsátása történt meg ; majd pedig püspök úr a másnap megtörténendő lelkészavatás ügyében bejelentette, hogy hét új lelkész jelentkezett felavatásra. Következett ezután az első nap legfontosabb tárgya, a püspöki évi jelentés. Az igen terjedelmes jelentésnek egyfolytában való felolvasása láthatólag kifárasztotta ősz püspökünket. Megemlékezett a jelentés a felekezeti viszonyok feszültségéről, az ultramontán reakcióról és annak erőszakosságairól is, — s azokkal szemben nem a hasonló eljárást látja célravezetőnek, hanem az igazság, a szeretet és hazafiság érdekében való küzdelmet. Ennek a küzdelemnek az evangélium fegyvereivel kell történnie, és pedig nemcsak kifelé, hanem befelé, önmagunk közt is, a hol annyi a javítani, tisztítani, nemesíteni való. Azt vallja, a mit dr. Mathews, a panpresbiterián-szövetségnek legközelebb hazánkban járt titkára mondott, hogy ne Rómát igyekezzünk meggyőzni, hanem magunkat erősítsük meg a hitben, az evangéliumi protestáns öntudatban, s akkor Róma támadásai hatástalanok lesznek velünk szemben. — Beszámolt továbbá a kongrua-kiegészítésről s az egyházmegyék életének minden fonlosabb mozzanatairól. A közgyűlés helyeslőleg vette tudomásul a püspöki jelentést és kimondta annak a jegyzőkönyvbe egész terjedelmeben leendő felvételét. A püspöki jelentés kapcsán Hegedűs Sándor indítványt tett az iránt, hogy a kerületnek a népmozgalomra, a tanügyre, egyházi vagyonra, adózásra, kongruára, építkezésekre, adakozásokra stb. vonatkozó statisztikai adatai, az általános áttekinthetőség végett évenként egy táblázatos kimutásban foglaltassanak össze. A közgyűlés hozzájárult az indítványhoz és részletes javaslattétel végett áttette a számvevőszékhez, fentartván magának, hogy ez ügyben más bizottságokat is meghallgathasson Az első nap tárgysorozatának utolsó pontját a skontró felolvasása képezte, a melyeknek során a konvent által a kerülethez letett ügyekeket részint kiosztották az egyes bizottságoknak, részint pedig a gyűlés tárgysorozatára tűzték. Végül sajnálattal tudomásul vették Szilassy Aladárnak, nagy elfoglaltatása miatt a Baldácsybizottsági, a számszéki és a theol. tanári nyugdíj intézeti bizottsági tagságról, illetve elnökségről történt lemondását, s hálás köszönetet mondtak eddigi buzgó fáradozásaiért. Másnap, 21-én, a délelőtti istenlisztelet keretében az új lelkészek felavatása történt meg. Tóth Sándor feketehegyi lelkész gyönyörű egyházi beszéde után Szász Karoly püspök úr intézett beszédet az új lelkészekhez, a kik ezután letévén a hivatalos esküt, az esperesek közreműködésével ünnepélyesen felavattattak. Felavattattak : Ádám Imre kölkedi, Borsos István etyeki, Csáki István felcsuthi, Hankó Gyula csabdi i, Kerecsényi Zoltán dabi, Molnár Sándor m.-gyönki és dr. Vásárhelyi József makádi lelkészek. A 22-én, hétfőn, folytatólag tartott gyűlés fontosabb tárgyait a tanügyi bizottságok jelentései képeztek. Napirend előtt Koncz Imre esperes szólalt fel s hivta fel a gyűlés figyelmét arra, hogy Szász Károly püspök úr jelentésében megemlékezett a kerület elhunytairól, de nem emlékezett meg az őt magát, forrón szeretett neje hala-Iával ért nagy csapásról. A miért is indítványozza, hogy e csapás felett fejezze ki a kerület a püspök úr iránt a legőszintébb részvétét. Az indítványt, püspök úr még távol lévén, a gyűlés egyhangűlag el is fogadta, azonban a később megjelent püsök úr kértére nem foglalja jegyző könyvébe. Néhány kisebb fontosságú miniszteri leirat tudomásul vetele után Báthory Dániel a népiskolai tanügyi