Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-16 / 37. szám

török pusztításhoz hasonló csapást jelent. Tudom, hogy nehéz az indulatnak ellentállni, mikor érezzük és látjuk, hogy egyházunk és hazánk legszentebb érdekei vannak veszélyeztetve középkori felfogású emberek által, üe gondoljunk arra, hogy a mi vallásunk a szeretet vallása, mely önmegtagadást követel tőlünk; azt hirdetvén, hogy még azokat is szeressük, a kik bennünket átkoznak. Hiszen a reformáció áldásait a magyar nemzet és a hazai keresztyén vallás történetének nyilt meghamisítása nélkül eltagadni nem lehet; még kevésbé lehet az állam fentartásának érclemét egyedül a r. katholicizmus számára lefoglalni. A protestantizmusnak kétségtelenül hazánkban is nagy küzdelmei voltak; de dicsőségére legyen mondva, meg tudta védeni nemcsak vallási keresztyén elveit, de meg tudta védeni Magyarország alkotmányos szabadságát és függetlenségét is ! Azok az eszmék, a melyeket a protestantizmus eleitől fogva hirdetett, közelebb állának az első magyar király keresztyénségéhez, mint azok, melyeket ujabb elleneink hirdetnek ! Apáink nem egyszer mutatták ki a letűnt századok viharos országgyűlésein tudományos érvekkel, hogy a protestánsok hívebben követik a Szt. István király II. dekrétumában körülirt keresztyén eszméket, mint az ő üldözőik. És bizony ma is nem nagy tudomány kell annak bebizonyításához, hogy a protestantizmus evangéliumszerű elvei és eszméi, melyek úgyszólván a lefolyt XlX-ik század uralkodó eszméivé lettek, kedvezően és áldásosán átteremtő hatással voltak a világra s ebben magára a róm. katholicizmusra is! Ime a tudományos vizsgálódás szabadságának jogát ma már a római szentszék sem meri mereven megtagadni. A r. kath. egyház ügyeinek intézésében jogos részt követel magának a világi elem és a protestánsokéhoz hasonló autonómiának hatalmas szószólói vannak a r. kath. egyház kebelében is! A lelkiismeret szabadságának tanát immár a világ minden művelt nemzete elfogadta ós törvénykönyvbe foglalta! Szóval: a reformáció tanai és elvei észrevétlenül és feltartóztathatlanul érvényre emelkednek, azoknál is, a kik azokat kárhoztatják. Ezek a tények megnyugtató hatással lehetnek a protestánsokra nézve; mert ezek biztos zálogát képezik annak, hogy az igazságnak elébb vagy utóbb győznie kell. A győzelem napja pedig a felvilágosodás haladásával, a sötétség embereinek nagy rémületére, erős léptekkel közeledik. Nem csak a szünetnélküli haladás szelleme, nemcsak a tudomány és közműveltség, nem is csupán a protestáns egyház szellemi hatása fogja azt előidézni, hanem elő fogja idézni a magasabb eszméktől vezérelt józan gondolkodású és alkotmányos érzelmű r. katholikus hazafiak önzetlensége, humanitása és hazaszeretete is. Es erre nekünk biztos kezességül szolgál hazánk és egyházunk története, melynek tanúbizonysága szerint a jogainkat és szabadságainkat biztosító alaptörvények megalkotásában hálára kötelező módon a hazáért, a vallásért, a szabadságért és igazságért lángoló liberális r. katholikus férfiak mindenkor lelkesen közreműködtek, apáinkkal együtt küzdöttek, küzdenek ma, és remélhetőleg küzdeni fognak a jövőben is. A mig ilyen liberális r. kath. hazafiak lesznek, addig nem kell félteni se a hazát, se a protestánsokat, se a róm. katholicizmust. Gondoljunk csak vissza a száz év előtti eseményekre, az 1790—91 -ki vallásügyi törvények megalkotására, miclőn a magyar r. katholikus főurak (gr. Batthyáni Alajos, gr. Zicliy Károly az ország birája, Ürményi József stb. stb.) az ország tapsai közt védelmezték a protestánsok ügyét. Gondoljunk a harmincas évek küzdelmeire, mikor a követek házában néhány türelmetlen főpap ellen épen a r. katholikus világi követek küzdöttek leglelkesebben, úgy hogy Kölcsey Ferenc, a költőfilozóf, örömmel jegyzi fel naplójába, hogy Luther és Kálvin fiai összetett kézzel nézték a r. katholikus hazafiak küzdelmét az igazság mellett. Mert az evangeliom tanai, mint az igazság napjának sugarai, ellenállhatlanok. Az alkotmányos szabadság, melyhez ragaszkodunk; a keresztyén testvériség, melyet hirdetünk ; a törvény előtti jogegyenlőség, melyet követelünk ós mindenekfelett a jog, törvény ós igazság, mely előtt meghajlunk, olyan erős védfalat képeznek, melyet egyesek szent ürügyek alatt megtámadhatnak ugyan, de le nem dönthetnek soha! A mi szellemi fegyvereink kipróbált fegyverek és említett szellemi szövetségeseink a kor haladtával csak szaporodhatnak. Bízzunk ezen szövetségeseinkben; de bízzunk önmagunk erejében is! Soha ne feledjük, hogy egyházunk belső életének erőforrásait önmagunkban, lelkes tevékenységünkben kell keresnünk, mert a haladó kor szelleme is csak azokhoz marad hű, a kik tőle el nem pártolnak! Dolgozzunk tehát fáradhatatlanul és küzdjünk rendületlenül az evangéliomnak örökké fénylő fáklyája mellett, mig nappal vagyon. A közgyűlés tárgysorozata sok fontos ügyet terjeszt önöknek bölcs határozata elé. Midőn ezeket becses figyelmükbe ajánlanám és arra