Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

érthessük, miként történ* az, hogy a keresztyén egvház kebelében hosszú idón át bölcsészeletnek nevezték azok életét, a kik mint remetek, vagy szerzetesek félrevonultak a világtól. Dr. Furrer K. utan ÍFolyt. köv.) Ruszkay Gyula. BELFÖLD. A f.-baranyai ref, egyházmegye közgyűlése. Augusztus hó 28. és 29-dik napján tartotta meg a f.-baranyai ref. egyházmegye évi rendes közgyűlését Harkányban, a fürdőhelyiségben, Ddnyi (iábor esperes es Ádám András gondnok urak elnöklete alatt, s annak közérdekííebb tárgyairól akarunk tudósítást adni a következőkben : Megszoktuk már ujabb időben, hogy ez egyházmegyének mindig legyen valami különösebb ügye, hogy úgy szóljunk, szenzációja, s ez — a mi ugyan épen nem örvendetes — most is bőven volt. Talán ez az oka, hogy lelkiismeretes gondnokunk pár nappal elébb lejött s néhány egyházban, a hol voltak, vannak, vagy készülnek a bajok, hivatalos egyházlátogafást tartott, a mi jó részben kivánt eredményre is vezetett. Legalább ennek tulajdoníthatjuk egyik tekintélyes egyházunkban a lelkész és tanító közt elmérgesedett viszálynak eléggé sima lefolyását, — inkább óhajtanok igy: befejezését. 27-én konferencia volt, hol a fontosabb ügyek előre megismertettek, részben meg is lőnek vitatva, hogy a gyűlés annál gyorsabb és simább lefolyású lehessen. E nap tartotta az ú. n. lelkésztestület is (jobban mondva a régi egyházmegyei lelkészgyámintézet tagjai) évi értekezletét, a nélkül azonban, hogy a tagok elnök útján meghivattak volna. Ezt azonban megbocsátják azért, mivel az igazgató-választmány egy súlyos sérelem megszüntetését javasolta, — s a gyűlés el is fogadta, hogy t. i. az 1896 után leli vagy leendő özvegyek a normálisköltségvetésben előirányzott 80 frt helyett az előbb biztosított 120 irtot kapják. Hogy ez a hires normális költségvetés milyen normális volt, s mennyire kizárta e munkálat a szakértő felülbirálatol, legjobban mutatja az, hogy 5 év alatt a pénztári maradvány több mint 11.000 kor pluszt mutat, a mi 47 ezer forint tőkénél egy kissé mégis csak abnormis eltérés. Még szerencse, hogy özvegyeink alig voltak, s a kik lesznek, már az új, javított összeget kapják. Igy a sérelemből származott panasznak is vége lesz. Aug. 28-án esperes úr buzgó imájával vette kezdetét a közgyűlés, mit a gondnok ur beszéde követett, mely egy részről a kongrua-ügy menetét ismertette, felsorolván az akadályokat s ismertetve a jóakaratot, melyet e részben tapasztall. s megnyugtatást adván a felől, hogy minden egyes kifogás az egyes lelkészek tudomására jutand, s két hónap adatik az igazolásra, mielőtt a miniszter végleg határozna. Ez, ha egy kissé késlelteti is a kiutalványozást, másfelől sok késő panasznak veendi elejét; miért is türelemre int, mert ez intézkedések a napokban várhatók. (Azóta már meg is érkeztek. Tudósító). — A másik az iskolák államosítása, mely az esperesi jelentésből láthatólag nem teherkönnyítéssel, hanem áldozathozatallal jár. Utána jár» ez ügynek, s biztatást nyert a felől, hogy a túlterhelésre való tekintettel itt is, mint Erdélyben. igenis lehetne a kedvezményezettebh módozatokban is részesíteni a gvülekezetekel és pedig felekezeti érdekeink kellő biztosítása mellett. Mig azonban ez nem történik, a terhet nem könnyítő államosítást ő sem ajánlja a gyülekezeteknek. Az érdekkel hallgatott előterjesztés után a közgyűlés az elnökséget s ker. képviselőit felkatalmazta, hogy a ker. gyűlés alkalmával a kongrua-íigyet a minisztériumnál (ha még szükség lenne reá) megsürgessék és speciális viszonyainkról, illetve helyzetünkről szóbeli információval szolgáljanak. Az esperesi jelentés felolvasottnak tekintetvén, annak alapján az ág. evangélikusokkal tervezett testvéri egyességet egyházmegyénk elfogadja s hatályba lépése esetére az ezzel ellenkező intézkedéseit hatályon kivül helyezi. Az adakozóknak köszönet szavaztatott. Szenterzsébeten, hol állandóan lelkész-tanító van, az egyháztól évente beszedik az orsz. tan. nyugdíj-illetéket. A kerület útján megkeressük a minisztériumot, hogy az unitáriusoknak adott kedvezményt (hogy ily helyeken a nyugdíj-járulék ne szedessék, mely néhol nálunk is megvan) a mi lelkésztanítóságainkra is terjeszsze ki. Pécsről, mint vallás-sérelmet terjesztjük fel, hogy az apáca-zárda internátusában levő ref. leányok vallás-oktatás nélkül nőnek fel, illetve r. kath. vallás-oktatást nyernek ; a lelkész be-, a növendékek ki nem bocsáttatnak, s igy a ref. vallás-erkölcsi oktatás egyszerűen lehetetlen. Valóságos zúgó felháborodást keltett az. hogy az egyik növendék leánya épen egv egyházmegvénkbeli reform, papnak, ki hitbuzgóságával s reform, öntudatával (?) összhangban állónak tudja tartani azt, hogy serdülő lánya r. kath. nevelésben részesüljön. A méltatlankodás csaknem nyilt kitörésben nyilvánult. »A nevét, a nevét!< harsogott minden oldalról. Azt ugyan nem tették nyilvánossá, de e hatalmas leckéből, azt hiszszük s reméljük, hogy a jelenvolt lelkész levonja a konzekvenciát. Siklóson, a 80-as években lelkészlak épülvén, szerződés alapján 500 v. forintot adott az egyházmegye az egyháznak, hogy a parókhián egy bolthajtásos, vasajtóval s ablakkal ellátott szoba épüljön a levéltár számára. A lelkész a levéltárt, minden jelentés nélkül, évekkel ezelőtt onnan egy más szobába telte át (onnan vidékre szállíttatott. leltár nélkül). Most az egyházmegye elrendelte, hogy az a másik szoba, akár az egyház, akár a lelkész költségén egy év alatt boltozat alá vétessék s a vastáblák is áthelyeztessenek. A herceg-szőllősi kánonok egykorú példánya 7 évvel ezelőtt a Pr. Ir. Társ. titkárának adatott át facsimile készítése végett. Ismételt sürgetésre sem kerülvén vissza, az egyházmegye, mely a maga tulajdonához ragaszkodik, felhatalmazta és megbízta az elnökséget, hogy visszaszerzésére mindent kövessen el, egészen a peres eljárás megindításáig. A lelkészek nyugdíjintézetének felállításától egyházmegyénk nem igen idegenkednék, de azt mind a lelkészek, mind az egyházak túlterheltsége tekintetéből most még időszerűnek nem tekinti. Élénk és beható vitát keltett a prot. theol. fakultás ügye, melvel a tiszai ág. ev. egyházkerület határozata alapján Morvay F. egyh. főjegyző terjesztett elő. Abból indul ki, hogy a magasabb tudományos lelkészi képzettségre feltétlenül szükségünk van. Ez emelte magasra lelkészi karunk színvonalát a múltban, s a külföldi akad. látogatásának megcsappanása érezhető nyomokat tüntet fel a jelenben. Ezért itt a hazában van szükségünk egyetemi képzésre, s miután prot. egyetem felállítása még csak álom, sőt a honi közvélemény felekezeti egyelem eszméjétől idegenkedik; ellenben 1848. óta s folyományaképen nem egy kisérlet tétetett s közelebbről ígéret gyanánt merült fel az országgyűlésen : mivel feltétlen szük-