Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-02 / 35. szám

angolok, amerikaiak, németek, pápasok és protestánsok egyaránt. A régebbi vallásos népies játékoknak egyik maradványa ez, a melynek modern alakjában is drámai ereje és szini hatása van. Élőképei, ó-testamentomi típusai, a népjelenetek, a díszletek és ruházatok impozáns hatással vannak a szemlélőre, sőt a kereszthordozas jelenete vallásilag is megindítja az embert. S mégis — igy folytatja tovább Waitz — az összbenyomás nemcsak ki nem elégítő, hanem egyenesen bántó és sértő, eszthétikai és vallási szempontból egyaránt. A mai passzió-játék bensöleg igaztalan, sőt hatásában boszantó és nevetséges. Eltekintve attól, hogy nem a Megváltó szeretete, hanem a mulatozás hozza össze oda a publikumot, a játéknak több jelenete (az angyal megjelenése a Getsemanéban, Júdás öngyilkossága, a kakas megszólalása Péter megtagadásánál stb.) nevetséget, sőt gúnyt szül a szemlélőben. Némely részlete, p. o. az Ur küzdelme a Getsemanéban, egyenesen lealacsonyítja a szent történelmet. A keresztrefeszítés jelenete undort gerjesztő, s igy tragikailag nem hathat, és szini hatásra számított, tehát vallásilag sértő. Ilyen különben a menybemenetel jelenete is. Végül figyelembe veendő, hogy a passzió-játéknál nem Jézus szenvedésénekés hala-Iának előadása, hanem a csarnokot, vendéglőket és ellátást tekintve, az üzlet a fődolog. Az önzetlen szeretet legszentebb aldozata itt közönséges üzletnek a tárgyává degradálódik, s mélyen sérti a vallásos kegyeletet. Németország prot. köreiben — mint Luthardt lapja irja — visszatetszést szült a császár ama búcsúbeszéde, a melyet a brémai kikötőben a Kinába hajózott csapatokhoz intézett. »Boszura* hivta fel őket a német követ megöletése miatt. »Pardont ne ismerjetek, foglyok ne legyenek, úgy kezeljétek a fegyvert, hogy ezer év múlva se jusson eszébe egy kínainak sem ferdén nézni a németet*. Valóban furcsa dolog is a kultura útját az öldöklésben jelölni meg Kínában ! — Örvendetesebb az a hir, a mely szerint Lujza bádeni nagyhercegnő a Habermannféle imakönyvből 600 kötött példányt ajándékozott a Kinába rendelt csapatoknak. E szerelő gondoskodást örömmel regisztráljuk. — Végül a porosz ev. főegyházi tanács az általános egyházi imába legfelsőbb meghagyással egy imát vett be, a melynek tárgyát a Kínában elhunytak hátramaradóttai, az ott üldözött keresztyének és misszionáriusok s az oda rendelt csapatok képezik. Örvendetes jelenség, mely méltó a megemlékezésre. A germánizálás vádja méltán illeti Pózenben a németeket. Igy legújabban a közoktatásügyi kormány eltiltotta Pózén közép- és főiskoláiban a lengyel nyelven való vallásoktatást, s azt csupán csak a r. kath. népiskolai oktatás körére szorította. Mint értesülünk, ezt az intézkedést mihamarább az egész pózem tartományra is ki fogja a kormány terjeszteni. Hát mi ezért a porosz kormányt nem vádoljuk, mert a germanizálás proceszszusát a Németbirodalomban természetesnek és elkerülhetetlennek tartjuk. De aztán értse meg a német sajtó a magyar nemzeti szellem és felfogás térfoglalását is, és hazai gyászmagyarok által inspirálva, sőt szándékosan félrevezetve, ne izgasson még prot. lapokban is a magyarság ellen. Vegyek ezt ismételten is tudomásul a mi dédelgetett szászaink és tótjaink. Elvégre is Magyarország a magyaroké s nem a szászoké vagy a tótoké! A Gusztáv Adolf-egyesület drezdai főegylete július hó 2—4 napjain tartotta Biesa városában ez évi rendes közgyűlését. A nagy szeretetadományra Karbitz cseh, Kobvlagora pózeni és Leobsehütz sziléziai ev. egyház községek ajanltattak. Az osztrák »Los von Bom« mozgalmanak behatasa alatt egészen érthetőleg Karbitz nyerte el a 7 ezer markát tevő szeretetadományt, mig a másik két egyházközség egyenkent 1500 márkában részesült. Ezenfelül az egylet még 20 ezer márkát osztott ki egyházi és iskolai célokra. Az ünnepi istentiszteleten Pache grossenhaim szuperintendens prédikált. Ünnepi adományokban 950 márka folyt be; a duxi egyházközségnek szánt kollekta 317 márkát eredményezett. Iine igy gyakorolják a szeretet müvét Németország egyik nagyobb városában! Berlinben a templomépítés ügye sok dolgot ád a német protestantizmusnak, s annak egyesületét több előkelő német politikus, sőt maga a császári ház is melegen támogatja. A berlini városi zsinati képviselőség által közzétett statisztikai adatok szerint volt Berlinnek az elmúlt évben 66 ev. temploma, 39 kapolnája és 87 imaháza, 343 ülőhelylyel és 218 ordinált lelkészszel. Az ev. lakossághoz képest Berlinben és vidékén az 1.800,000 ev. hívőből 1 lelkészre 8250 hivő gondozása esik. Hozzájárul még az a körülmény, hogy több templomnak 30 ezeret meghaladó hivő serege csak 20 lelkész alatt áll, sőt a Heiligkreuz gyülekezetét a maga 120 ezer lelkével csak 5 lelkész gondozza. Igy hát a külvárosok meglehetősen el vannak hanyagolva. Berlin városa és a protestantizmus szerves összefüggésben halad egymással. A berlini beimissziói egyesület van hivatva a templom- és a paphiány bajain lehetőleg segíteni. Épazert egy milliót meghaladó példányban terjesztik vasárnaponként a prédikációkat. E mozgalom élén az agilis Stöcker áll. A pápás Germánia s az ő magyar szócsöve, a néppárti »Alkotmány« még az olasz király meggyilkoltatásából is tőkét szeretne kovácsolni az ultramontanizmus javára. A savoyai-házat szeretné felelőssé tenni az anarkizmusért s annak legutóbbi gyászos és rémes cselekedetéért. Pedig ellenkezőleg, a történelem azt tanítja, hogy épen a pápai államnak a területe volt gyülőhelye a Brescihez hasonló erőszakoskodó és vérszomjas legényeknek. Tudjuk hogy VII. Pius pápa a bécsi kongresszus kegyelméből helyre állította az egyházi államot s az abban hírhedtté vált »papi gazdálkodást*. 1824 férfi és 612 női szerzetes s az inquizíció rémei sem voltak képesek minden ker. konzervatív óvóintézkedések dacára megakadalyozni a juliusi forradalom hatásat a pápai légiókra. Flatiie >A restauráció s a revolúció korának története® c. müvében hajmeresztő dolgokat mond e légiók anarkisztikus viselkedéséről. Franciaország, Ausztria és a többi nagyhatalmak közbelépése dacára maradt minden az egyházi államban a régiben. »Jobban tudja a szent atya, mint más, hogy mivel tartozik az ő népeinek*, — volt mindenkor a szent kúria kibúvó felelete. Ennek a makacs konzervatív magatartásnak a természetes gyümölcse a februáriusi forradalom volt. Majd a 48-as kormány lelke: Bossi tett kísérletet mérsékelt reformok meghonosításával a pápai államnak a >papi gazdálkodástól* való megtisztítására. De áldozatául esett reformtörekvéseinek, és Pius pápa is alig tudott megmenekülni. Jó lesz tehát óvatosabban írnia a klerikális sajtónak az anarkizmus dolgában, a melynek óvószerét épen nem láthatjuk a pápa világi hatalmának helyreállításában. Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. EGYHÁZ. A f.-zempléni ev ref. egyházmegye augusztus hó 23-án tartotta őszi közgyűlését Migléczen. Bcrnáth Elemér gondnok es Hajeer Endre h. esperes elnöklete alatt, a szokottnál csekélyebb érdeklődes mellett. Bernáth Elemér, 70