Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-19 / 33. szám
Mayer Endre eperjesi theol. akad. tanár úr volt szives elvállalni, a ki nemcsak minden részletét ismeri e tevékenységnek nálunk és a külföldön, de maga is buzgó munkás. Az előadás után következnék az országos belmissziói egyesület megalkotására vonatkozó javaslat, illetőleg a már említett s alább közölt tervezet feletti vita. Ezek szerint a megbízatásban eljártunk, s az értekezlet, az illetők szives előzékenysége folytán meg fog tartatni. Es a midőn arra az érdeklődők tigyelmót már most felhívom, azzal az óhajjal zárom be e közleményt, vajha arra az értekezletre mindazok megjelennének, a kiknek az evangélium ügye ós prot. egyházaink bajai a szivökön fekszenek; az Úr pedig kisérje áldásával ama tanácskozásokat, a melyek kizárólag csak az () dicsőségét ós az () országának építését célozzák ! Szilassy Aladár. * A Magyar Evangéliumi Misszióegylet alapszabályai. I. Szakasz. Az egylet cime, székhelye, célja és eszközei. 1. §. Cim. Az egylet cime: »Magyar Evangéliumi Misszióegylet.« 2. §. Székhely. Az egylet székhelye: Budapest. 3. §. Az egylet célja. Az egylet célja: az evangélium terjesztése és az evangéliumi élet fejlesztése társadalmi úton. 4. §. Eszközök. Az egylet céljainak megvalósítására szolgálnak : a) a Szentírás olvasása és terjesztése; h) evangéliumi szellemű lapok és könyvek terjesztése ; c) felolvasások és vallásos összejövetelek tartása; d) vasárnapi bibliai iskolák, e) ifjúsági egyletek, nőegyletek és mértékletességi egyletek alkotása. II. Szakasz. Az egylet viszonya az egyházi hatóságokhoz. Az egylet működésében általában s különösen, helyi egyletek szervezésében az egyházi hatóságokkal egyetértőleg jár el, s a lelkészek működését támogatja. III. Szakasz. Az egylet tagjai. 5. §. A tagokról. Az egylet tagjává lehet mindenki, a ki hisz Jézus Krisztusban, Isten egyszülött fiában és Megváltónkban, s a ki az Idvezítő követésére komolyan törekszik. 6. §. A tagok kötelezettsége. A tagok vagy örökös, vagy alapító, vagy pártfogó vagy rendes, vagy pártoló tagok. Az örökös tagok egyszersmindenkorra 1000 koronát, az alapító tagok egyszersmindenkorra 300 koronát, a pártfogó tagok évenként 50 koronát, a rendes tagok évenként 10 koronát s a pártoló tagok évenként 5 koronát fizetnek. A tagok kötelesek az önként elvállalt munkát végezni, tagsági dijaikat befizetni, s őrködni, hogy az egyesület valóban evangéliumi keresztyén szellemben vezettessék. A tagsági kötelezettség 3 évre terjed. A ki 3 év leteltével kilépését be nem jelenti, újra tagsági kötelezettséget vállal 3 évre. 7. §. A tagok jogai. A tagok a közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal birnak. Egyházi hatóságok, gyülekezetek, a mennyiben tagokká lesznek, s fiók-egyletek, valamint az egylettel fiók-egyleti viszonyban álló ifjúsági egyletek, nőegyletek és mértékletességi egyletek Írásban megbízott egyén által képviseltetik magukat a közgyűlésen. Ily megbízottak a közgyűlésen szintén birnak tanácskozási és szavazati joggal ; de tisztviselőkül s választmányi tagokul nem választhatók. IV. Szakasz. Az egylet szervezete. 8. §. Az egylet szervezéséről. Az egylet ügyeit a közgyűlés s az ez által 4 évre választott igazgató-választmány vezeti. A választmány tagjai 1. az elnök, 2. az alelnök, 3. a titkárok, 4. a jegyző, 5. a pénztáros, 6. az ellenőr,s legalább 10 választmányi tag. A választmányi tagok száma a szükséghez képest emelhető. A mennyiben az egylet a megnevezetteken kivül más tisztviselőket óhajt választani, ezek is tagjaivá lesznek a választmánynak. 9. §. Az elnök és alelnök hatásköre. Az elnök vezeti a közgyűlés és választmány tanácskozásait s képviseli az egyletet más egyletekkel s a hatóságokkal szemben. Az elnök lakása rendszerint Budapest. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén végzi az elnök teendőit. 10. §. A titkárok teendője. Az egylet egyelőre egy főtitkárt s két utazó titkárt választ. Később az utazó titkárok számát szaporítja. A főtitkár vezeti és irányozza az egylet munkásságát. A két utazó titkár evangéliumi előadások s összejövetelek tartását s helyi egyletek alkotását kezdeményezi, s a már meglevő egyleteket erősíti. A főtitkár tiszteletdíját s az utazó titkárok fizetését a választmány állapítja meg. A főtitkár Budapesten lakik; az utazó titkárok lakása más városban is lehet. 11. §. A jegyző teendője. A jegyző vezeti a közgyűlés s a választmány jegyzőkönyveit. 12. §. A pénztáros és ellenőr teendője. A pénztáros a pénztárt kezeli, a hátralékosokat meginti; azoknak, kik 2 éven át nem fizetnek, kizárására vonatkozólag a választmánynak javaslatot, tesz s a választmány erre vonatkozó határozatát a közgyűlés elé terjeszti. A kizárás akkor lesz végleges, ha a közgyűlés a választmány határozatát megerősíti. Ha valaki a közgyűlés határozata előtt tartozásának eleget tesz, arról a pénztáros jelentést tesz a közgyűlésnek, s ez esetben a közgyűlés a választmány kizárási határozatát megsemmisítheti. 13. §. A közgyűlésről. Közgyűlés a választmány által meghatározandó helyen évenként egyszer tartandó. Szükség esetén az elnök rendkívüli közgyűlést hívhat össze. A közgyűlésen a jelenlevők többsége határoz. A közgyűlés imával kezdendő és végzendő. 14. §. A választmány. A választmány lehetőleg minden évnegyed elején tart gyűlést. Határozathozatalra, a tisztviselőket is befoglalva, 7 tag jelenléte szükséges. Véglegesen csak akkor