Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-29 / 30. szám

megrövidülne. A kereskedelem és a kulturális érdekek kívánják ennek a hajózási tervnek a mielőbbi megvalósítását, a melyet a Kerakban nagy birtokterületekkel rendelkező görög kolostor kezdeményezett. Hamburgban készítettek egy 121

/, méteres kis hajót, mely máris Jaftaba érkezett s ezt a jeléntőségteljes nevet fogja viselni: Prodromos. Ha beválik, több ilyen apró hajóval is tesznek majd kísérletet. Egyelőre a reherárúnak, később a személyi utazásnak is szolgálatára lesz. Őszintén kívánjuk a sikert, mert ezzel megint csak jobban és jobban megnyílik a Szentföld az európai kultura, s így az evangélium előtt. Tolstoi Leó grófot, az oroszok mély vallásos prófétáját, a pétervári szent zsinat, mint legfőbb birodalmi s keleti egyházi hatóság, a »Chr. der \V.« értesülése szerint, 1900 ápril 5. kelettel a nagy egyházi átok alá vetette. Egy Angliában megjelenő orosz folyóirat szerint mindez azért történt, mivel »Tolstoi gróf, azokban a müvekben, a melyekben vallásos nézeteit kifejtette, nyilvánvaló módon az orthodox keresztyén egyház ellenségének mutatta be magát. Közelebbről nem vallja a háromságos egy igaz istent; az isteni háromság második személyét, az isten fiát egyszerű embernek mondja; az evangélium szent szövegét meghamisítja: a szentegyházban csak emberi intézményt lát; elveti a hierarkhiát, s gúnyolódik a szent orthodox egyház sakramentomai és szertartásai felett« stb. Az ilyen embereket az orthodox egyház, a nagyböjtök első vasárnapján, hü gyermekei jelenlétében ünnepélyesen méltatlanoknak deklarálja az egyházi kegyszerekre. Ép azért Tolstoi halála esetén, föltéve hogy bűnbánat nélkül hal el, halotti misét tartani szigorúan tiltva van. Egyúttal elrendeli a szent zsinat, hogy e nagy interdiktumról s az azzal összekötött tilalomról, a prépostok útján, az alsóbb papság is haladéktalanul értesíttessék. Őszintén sajnáljuk, hogy századunk alkonyán az európai emberiség története e szégyenlappal gazdadagabb lett. Más helyütt szólottunk arról, hogy az oroszok e modern nagy prófétája a hegyi beszéd szószerinti értelmezésében látja a keresztyénség valódi lényegét. Mit tartunk ezek után, mai kulturánk nagy szégyenére, arról az orosz világbéke-politikáról, mely békét hirdet a népek és nemzetek között, s nem türi meg a békét saját emberei és vallásfelekezetei között. Valóban Krisztus urunk méltóképen Ítélné meg az orosz cezaropapizmus egvháziasságát és Tolstoi gróf, túlzasaiban is őszintén tisztelt vallásosságát! A szászországi kir. katonai organumban közzétett legfelsőbb kézirat elrendeli, hogy ezentúl a r. kath. udvari templom ünnepi istentiszteleteire vagy egyébb szertartásaira csakis r.kath. vallású tisztek és katonák rendeltessenek be. — Ezzel a rendelettel, Albert király igazságszeretete e kézzelfogható tanujelével, lekerül a prot. Szászországban a bizonyára kényes és sokszor megvitatott ügy a napirendről. A német prot. sajtó hódoló tisztelettel vett tudomást a legfelsőbb kir. kézirat üdvös intézkedéseiről. A kir. kézirat 1900 június 7. kelt, s Albert király és Planitz miniszter altal van ellenjegyezve. A szociáldmiokrácia már a keresztyénség védőjéül tolja lel magát Németországban. Egyik főembere, Göhre, a »Social. Monatshefte* 6-ik számában, védelmébe veszi Weivgart volt osnabrücki ev. és Hillmann volt hamburgi ref. lelkészt állásuktól való felfüggesztésök alkalmából. Fejtegetéseiben hangsúlyozta, hogy »a ma uralkodó konzervalizmus a valódi keresztyén vallás legnagyobb ellensége, s hogy ezt az államra és egyházra egyaránt veszélyes hatalmat csakis a szociáldemokrácia lesz hivatva a jövőben megtörni . .. .« »Igy hát a sokat szidalmazott, vallástalan és keresztyénellenes szociáldemokrácia fogja ismét megnyitni a ker. vallás útjait, a mihez, s altalaban a szabad keresztyén vallás biztosításához, az állam és az egyház közötti szerves kapocsnak feloldása mellett még a kapitalizmusnak s a bérviszonyoknak megszüntetése is szükséges. A jövőben is a szociáldemokrácia a valódi humánus keresztyénség legigazabb barátja s a tudomány es művészét érdekeinek legmelegebb védője.* — Ezt olvasva, csakugyan azt kel! mondanunk, hogy nincs semmi új a nap alatt; mert hát megéltük, hogy Saul is a próféták közé szegődött. Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. RÉGISÉGEK. Tanuvallatás az 1822. évről. (Az őszödi ref. egyház levéltárában.) Alólirottak hitelesen bizonyítjuk, hogy e' folyó 1822-dik Esztdei Mártius Hónap 28-kán, Köttsén, ezen T. N. Somogy Vgyei Helységben, Nagy Tiszteletű C.sitvai Vasas András urnák, mint a külső-Somogyi Helvétziai vallást követő Egyházi Megye Esperestjének megkérése mellett, az Őszödi, ugyanezen fentirtt Tettes Megye Helységbeb Reformáta Ekklésia részére, e' következendő Tanú vallatást vittük végbe. Arról, hogy: 1-ször. Volt-e a' Tanú ez előtt Esmerős őszödi ezen T. N. Somogy vármegyei Helységben? és ha volt 2-szor. Valja meg letett Hite alatt, ha vallyon tud-e? vagy hallott-e valamit a fent irt Helvségbeli Reformáta Ekklésia elébbeni környúl állásáról, nevezetesen, hogy annak különösen Földjei, vagy rétjei voltak-e? és mikor, minémü Jussal birta azokat, környül álló képen számlálja elő? Első tanú Tóth Gergely, 74 esztdős, Református, mélt. Gróf Hunyady szárszói Jobbágya, meghiteztetvén s kérdeztetvén valiott az 1-sőre. Hogy már kilentz esztdős korában kezdett Őszödre Templomba járni; az időtől fogva van ösmerettsége Őszödben, és ennélfogva a 2-ra. Valja. hogy a régibb időben az őszödi Reform. Ekklésiának tulajdon Szántóföldjei voltak, a melyeket Tiszt. Őcsai Péter, egykori őszödi Prédikátor Ur is, mint a Tanúnak Sógor Attyafia, a benne lévő gabonájával együtt gyakorta mutogatott a Tanúnak ; sőt ezen Szántóföldeket szántani Testvér Battja is több Szárszói emberekkel volt által Őszödre. Ezen szántóföldeket, hogy micsoda Jussal birta a fent nevezett Ekklésia, azt bizonyosan állítani a tanú nem tudja, hanem azt többször hallotta, hogy szabados és dézsma nélkül valók voltak, és emlékezik arra is, hogy még Sándi József Prédikátor Ur idejében is megvoltak, és hogy mikor esett ki az irtt Ekklésia azon földek bírásából, a Tanú azt külömben nem tudja, minthogy mostanában az Őszödi lakosoktól hallotta, hogy a Tiszdő Piarista Atyák az Ekklésia Földeket elfoglaltak. A régiebb időre, a mint a tanú emlékezik, az Ekklésia Földek a felső mezőre, a Balaton mellett lévő Csárda felé, az alsó mezőre pedig a szóládi út mellett, a berek felé feküdtek 60